A felmérések szerint Magyarországon a hátrányos helyzetű fiataloknak szinte alig van esélyük arra, hogy főiskolások vagy egyetemisták legyenek. Ez azért is elfogadhatatlan, mert a hátrányos helyzetű fiatalok ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, mint szerencsésebb kortársaik. Annak érdekében, hogy ezeknek a tanulóknak is legyen esélyük a diplomaszerzéshez, egységes, egymásra épülő, az óvodától a diplomáig tartó esélyteremtő rendszert építünk ki. Ennek elemei:

  ˇ         2003. szeptember 1-től az óvodai étkeztetés ingyenessé válik a rászorultak javára.

ˇ         Az új tanévben már integrációs normatíva vehető igénybe az általános iskolákban.

ˇ         Rászorultsági alapon ingyenessé válik a közoktatásban a tankönyv.

ˇ         A családosok augusztusban második alkalommal dupla családi pótlékot kaptak.

ˇ         Az előző kormány idején elindított Arany János Tehetséggondozó Programot abba az irányba változtatjuk, hogy a tehetség mellett a korábban figyelembe vett - elsősorban települési - hátrányok helyett főként a tanulói hátrányos helyzet legyen a bekerülés elsődleges feltétele.

Ez a rendszer csak akkor lesz teljes, ha a felsőoktatás is elérhetővé válik a hátrányos helyzetű fiatalok számára. Az Oktatási Minisztérium ezért a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet módosítására fogalmazott meg javaslatot a hátrányos helyzetű fiatalok integrációja, a társadalmi mobilizáció érdekében. Ennek lényege, hogy 2005-től első alapképzésre felvételt nyerhet az a hátrányos helyzetű jelentkező, aki eléri az adott államilag finanszírozott szakon, szakpáron megállapított ponthatár 80 százalékát, de legalább 72 pontot szerzett. Az így felvett hallgatók aránya az adott intézményben a szak, szakpár, tagozat irányszámának legfeljebb 20 százaléka lehet.

A középiskolás korukban állami gondozott fiataloknak, valamint azon hátrányos helyzetű jelentkezőknek nyújtunk ezzel segítséget, akiknek a szülei - a tanuló középiskolás évei alatt - szociális helyzetük miatt rendszeres gyermekvédelmi támogatásra voltak jogosultak és a törvényes felügyeletet gyakorló szülők tanulmányaikat legfeljebb az iskola 8. évfolyamán fejezték be.

Ezzel az átmeneti időszakra szóló intézkedéssel, reményeink szerint, évente 1-2 ezer hátrányos helyzetű tanuló előtt nyílnak meg a felsőoktatás kapui.

Ez a segítségnyújtás csak akkor lehet eredményes, hogyha a felsőoktatásba bekerülő hátrányos helyzetű hallgatók szakmai tanulmányi munkájukhoz az intézmény részéről a felvételt követően is kiemelt odafigyelést, segítséget kapnak. Erre a tárca mentori-programot dolgoz ki. 



 

OM Sajtóiroda

Budapest, 2003. szeptember 23.