A Fidesz négy év kormányzás alatt egy évtizeddel vetette vissza Magyarország informatikai fejlesztését. Magyarország a kezdeti jó indulás után, a 21. század küszöbén a digitális szakadék rosszabbik oldalára került. A Fidesz nem értette meg, hogy az Internet és a számítástechnika elterjesztése mennyire fontos hazánk versenyképessége szempontjából. A Sulinet program sikere korábban is annyira zavarta őket, hogy kormányra kerülve azonnal megpróbálták átkeresztelni Íriszre. Ezen túl azonban nem sokat tettek azért, hogy Magyarország lépést tartson a nyugati világgal. Ráadásul Sík Zoltán, a Fidesz kormány alatt kinevezett informatikai kormánybiztos ellen 400 millió forintos hűtlen kezelés gyanújával indult büntetőeljárás.

Most, amikor látszik, hogy az MSZP-SZDSZ kormány egyik legnagyobb eredménye lesz az informatikai felzárkózás, ami döntően a Sulinet Expressz programnak köszönhető, a Fidesz kicsinyes politikai támadást indított az egész Sulinet Expressz program lejáratására.

A mai nap egy tudatosan megtervezett lejáratási kísérlet legújabb elemeként a Fidesz egyik képviselője levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben durva rágalmak és ezzel egy időben szándékos vagy gondatlan tévedések vannak.

Magyar Bálint oktatási miniszter személyiségi jogi pert indít a levélben foglalt, és a sajtótájékoztatón elhangzott rágalmak miatt.

• A tavaly novemberben meghirdetett informatikai eszközpályázattal kapcsolatos ellenzéki kommunikáció mindvégig azt sugallja, hogy az eszközbeszerzéseket az OM vagy az OM által “kijelölt” szállító végzi el. Az igazság ugyanakkor, hogy a beszerzéseket az egyetemek bonyolították, az OM által kiküldött megrendelőlap csak javaslat volt, és az egyetemek maguk dönthették el, honnan rendelik meg a termékeket, illetve, hogy milyen szolgáltatásokat (pl. telepítés, kábelezés) vesznek igénybe. A megrendelőlap valóban pontatlan volt, de ennek nincs különösebb jelentősége, hiszen a pontos MKGI megrendelőlapokat bárki letöltheti az Internetről. Az OM által javasolt, központosított közbeszerzési keretszerződéssel rendelkező beszállítók mindegyike a listaárhoz képest kedvezőbb áron kínálta a termékeket, így nem igaz az sem, hogy ezek drágábbak lettek volna.
• A közelmúltban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Sulinet hálózat átmeneti, 10 hónapos szolgáltatására vonatkozó OM közbeszerzési eljárás eredményét megsemmisítette. Az eljárás eredménye 66%-os fajlagos árcsökkenést tett volna lehetővé (750 új iskola, átlagosan megduplázott sávszélesség, nominálisan alacsonyabb ár). A döntés fő indoka az volt, hogy az Ajánlatkérő nem biztosított kellő időt a szolgáltatóknak a teljesítésre, így a jelenlegi szolgáltatónak kedvezett. Az eljárás nyílt, tárgyalásos típusú volt, amelyben a felek szabadon alakíthatják a szerződéses feltételeket. A Döntőbizottság nem vette figyelembe Ajánlatkérő érvelését, amely szerint az eljárás során az eredetileg megadott határidő későbbire módosulhatott volna. A Döntőbizottság 2002. januárjában egy hasonló ügyben világosan kimondta, hogy a teljesítési határidő egyértelműen szerződéses feltétel, amely így a tárgyalásos eljárás keretein belül szabadon alakítható a felek által. Az OM a döntés bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, az első tárgyalás június közepén lesz. Az OM álláspontja szerint bármely ajánlattevőnekegyenlő esélye volt a nyílt közbeszerzési eljárás során.
• A KDB döntése után az új, az IHM és az OM által júniusban közösen kiírásra kerülő Közháló-Sulinet közbeszerzés lezárásáig az OM meghosszabbította a korábban hatályos szerződést, amelyre a szerződés tartalma és a jogszabályok alapján is lehetőség volt. A jelenlegi szolgáltatás egy forinttal sem kerül többe, mint a szerződéshosszabbítás előtt, így nem létezik sem napi 1 millió, sem napi 3 millió forintos kár. A hatályos szerződés árra és egyebekre vonatkozó szabályozásának jelenlegi formája az előző kormány idején alakult ki, egyébként hirdetmény közzététele nélküli (tehát nem nyílt) közbeszerzési eljárás során. A cég, amely a KDB döntésében is szerepel, valóban tett olyan nyilatkozatot (nem jognyilatkozatot), hogy olcsóbban is vállalná a szolgáltatást, ugyanakkor ez a cég az Ajánlatkérő kifejezett kérésére sem volt hajlandó részt venni az eljárásban, képviselői távoztak, így nem volt mód a tárgyalásos eljárás során az ajánlat tényleges megtételére.
• A Sulinet szolgáltatási szerződés meghosszabbítását – két nappal a jogvesztő határidő lejárta előtt – a legfőbb ügyész helyettesének kezdeményezésére, nyilvános információkra hivatkozva jogorvoslati eljárás indult a szerződés-hosszabbítás miatt. A kezdeményezés dátuma és érkeztetése május 26., míg a jogorvoslati eljárás megindítása is május 26., amely a hivatali működésben szokatlanul gyors reakció. Kifejezetten találgatásokra ad okot, illetve részben magyarázatot adhat az elmúlt időszak eseményeire, hogy a Fidesz képviselője az “egynapos” megtámadásról május 27-i levelében már tud (“Információim szerint az Ügyészség ezt a szerződést megtámadta” – Répássy Róbert).
• Az Elender Kft. hétvégére szóló meghívásának elfogadása (listaáron 20 500 Ft/fő/éjszaka) valóban nem volt szerencsés. Éppen ezért Magyar Bálint miniszter kezdeményezte, hogy az OM belső szabályozásába kerüljön bele, hogy a minisztériummal potenciálisan üzleti viszonyba kerülő cégek hasonló meghívásait a munkatársak nem fogadhatják el. Az viszont már csúsztatás és rágalmazás, hogy ezt a készülő közbeszerzés miatt gyakorlatilag korrupciós ügyként állítja be a Fidesz. A programot nem “szervezte” az OM kabinetfőnöke, de az egyeztetéssel kapcsolatos elektronikus levelek közül néhány valóban hozzá futott be. Az Elender Kft. vezérigazgatójának (aki egyben az Informatikai Vállakozások Szövetségének is elnöke) meghívását elfogadó négy fő közül egyik sem vesz részt az új közbeszerzés dokumentációjának elkészítésében, azt az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szakemberei, illetve külső tanácsadók készítik. Az, hogy Koltai Péter – aki csak május 26. óta informatikai miniszteri biztos – előadást tart a Sulinet hálózatfejlesztés terveiről, ütemezéséről, a Sulinet Expressz program elemeiről stb., az nem azonos azzal, hogy a tender feltételeit és műszaki leírását alakítja.
• A többször emlegetett novemberi IHM jegyzőkönyv nem azt tartalmazta, hogy ki fogja megnyerni az akkor még ki sem írt közbeszerzési eljárást, hanem csupán arra vonatkozott, hogy egy új, 5-8000 végpontot magában foglaló Sulinet és Közháló hálózat megtervezése és kiépítése is hosszabb folyamat, ezért a 2003. február 28-án lejáró szerződés miatt egy átmeneti, 10 hónapos időszakra külön közbeszerzési eljárást kell kiírni a jelenlegi rendszer folyamatos működésének biztosítására. Az tény, és nem az OM-nek felróható, hogy ilyen rövid időszak alatt bizonyos távközlési beruházások nem térülnek meg. Az új rendszer célja pont az, hogy az eddiginél több szolgáltató vehessen részt a teljesítésben, ez 7-15 különböző céget is jelenthet, sőt a területi bontás miatt akár egy-egy településen is szolgáltathat egy kis helyi szolgáltató. Az OM ezáltal a távközlési piaci verseny fejlődését is támogatja.
• Szintúgy félrevezetők a Fidesz képviselőjének az év eleji amerikai utazással kapcsolatos információi. A mexikói utat nem a Cisco fizette, hanem a minisztérium. Egy olyan együttműködési megállapodás megkötése érdekében történt a kiutazás, amely számos előnnyel jár a magyar oktatás számára. A Cisco Network Academy Program (CNAP) egyike a világ legnagyobb számítógéppel támogatott távoktatási rendszereinek. 1997-ben indították el, akkor még a Cisco saját technikusainak képzésére. A mai napig 149 országban került bevezetésre, 270.000 hallgató vesz részt a programban. Az előző kormány idején, 2001 májusában köttetett együttműködési megállapodás alapján máig a Cisco 180 millió forintot költött a magyarországi bevezetésre, a tananyagok honosítására. Magyarországon jelenleg 53 képzőhelyen 1500 diákot oktatnak a rendszer segítségével, a program sikeres OKJ akkreditáción ment keresztül, a fent említett szerződés alapján. Megjegyzésre érdemes, hogy az OM korábbi, fideszes vezetése a projekt érdekében 6 hónapon keresztül szerződésben állt egy Kft.-vel, amelynek keretében a Cisco egyik alkalmazottja menedzselte a projektet. Egy 2001. április 4-i feljegyzésben az akkori kormánybiztos, Béres István tájékoztatta Pokorni Zoltán akkori fideszes oktatási minisztert a Cisco-val kapcsolatos ügyekről. Ebben a levélben szó esik egy “Miniszter úr által előzetesen megígért 50 millió Ft-os eszköztámogatásról”, amelynek forrásául a Szakképzési Alap van megjelölve. Szintén szó esik arról, hogy sikerült az Országos Képzési Jegyzékbe hivatalos szakképesítésként felvenni a tananyagot. Nem hiteles a Fidesz értetlenkedése a Cisco-val való együttműködéssel kapcsolatban, hiszen az pont a Fidesz irányította OM kezdeményezésére indult el két évvel ezelőtt Ennek az együttműködésnek a folytatásaként került aláírásra az a megállapodás, hogy a tananyag további moduljainak lokalizációjához az OM hozzájárul, amely ebben az esetben nem esik a közbeszerzési törvény hatálya alá, mert az OM csak a programnak mintegy 10%-t kitevő összeggel kb. 23 millió forinttal járul hozzá a fejlesztés költségeihez. Ezzel párhuzamosan a Cisco ingyenesen, a világon egyedülálló módon, állami-ipari együttműködés (PPP) keretében a magyar oktatás számára biztosította Virtuoso nevű Internetes távtanulási rendszerét, amely a világ egyik legjobbnak tartott ilyen keretrendszere. Az előző kormány ideje alatt az Informatikai Kormánybiztosság és az Apertus Közalapítvány százmilliós nagyságrendben támogatott olyan keretrendszereket (például a Mimóza Kft. által fejlesztett Coedu rendszer), amelyek a mai napig cégek tulajdonában vannak, és az oktatásban résztvevők számára nem hozzáférhetők. Összességében a Cisco egyértelműen adott, és nem kapott. Természetesen nem igaz a Fidesz azon állítása sem, hogy a Cisco képviselői részt vennének a “Sulinet Tanácsban”. Ilyen tanács nem is létezik, és természetesen egyetlen cég sem vesz részt különböző beszerzések előkészítésében.

A fentieket összefoglalva, a Fidesz jól megtervezett és eszközökben nem válogató rágalomhadjáratot folytat az OM, különösen a Sulinet Expressz program ellen, amelynek során úgy próbálnak összekapcsolni egymástól független eseményeket, hogy ezáltal a gyanú árnyékát vetítsék a minisztériumra. Ezeket a vádakat a leghatározottabban visszautasítjuk. Az előző kormány gyakorlatával ellentétben az OM ma bármelyik országgyűlési képviselőnek betekintést enged minden szerződésbe, annak érdekében, hogy átlátható és a nyilvánosság által ellenőrizhető legyen minden tevékenység. A Fidesz által felsorolt és megtévesztő módon tálalt ügyek közül nagyon sokban adminisztratív és közigazgatási hibákról van szó, és nem tisztességtelen eljárásokról; ennek konzekvenciát az OM informatikai területén a közelmúltban lezajlott vezetőváltással a miniszter levonta.

Budapest, 2003. május 28.

OM Sajtóiroda