2019. december 16.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Közlemény a NAT-ról

2003. december 10.

A Kormány mai ülésén megtárgyalta és elfogadta „A nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet” módosítását. A Nemzeti alaptanterv tartalmát érintő kérdésekben az Oktatási Minisztérium 2003. május 31 – október 13. között széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetéseket folytatott. A kormányrendelet tervezetét szakmai és társadalmi szervezetek véleményezték (pl.   Országos Köznevelési Tanács, Közoktatás-politikai Tanács, Országos Kisebbségi Bizottság, MTA, megyei pedagógiai intézetek, oktatási intézmények).  

A Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése az 1998-1999 tanévben kezdődött. Bár a közoktatási törvény előírja a Nemzeti alaptanterv háromévenkénti tartalmi felülvizsgálatát, az elmúlt évek során nem történtek lépések az alaptanterv továbbfejlesztésére, tartalmának kiigazítására, pedig a társadalmi változások ezt indokolták volna. Ezért 2002 decemberében megkezdődött a Nat felülvizsgálata. Az Oktatási Minisztérium által felkért, külső szakértőkből álló bizottság értékelte a Nat bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, majd kidolgozta a felülvizsgálat célkitűzéseit és alapelveit. 2003. május 31-ig szakmai műhelyek (tanítók, tanárok, szakértők, kutatók, szakmai szervezetek képviselői) közreműködésével elkészült a Nat-2 vitaanyag.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2002. évi, majd 2003. évi módosítása a Nemzeti alaptantervet (a továbbiakban: Nat) a magyar közoktatás tartalmi–tantervi szabályozásának legfontosabb, legmagasabb szintű elemévé tette. A felülvizsgálat során megfogalmazódó változások legfontosabb célja az volt, hogy erősödjenek az iskolai műveltség integratív elemei, és előtérbe kerüljön a követelményrendszer fejlesztő jellege és a képesség-központúság.

A Nat legfontosabb funkciói:

- a közoktatás nélkülözhetetlen elvi, szemléleti megalapozása,

- a közoktatás országosan érvényes általános céljainak meghatározása,

- a közvetítendő műveltség fő területeinek felosztása, tartalmi szakaszolása,

- az eltérő műveltségterületek összefogása.

Mindezek a rendelkezések garanciális jellegűek, a tanulók érdekeit szolgálják, mert egyrészt biztosítják a tanuló heti és napi terhelésének korlátait, ugyanakkor garantálják, hogy az eltérő feltételek, pedagógiai programok alapján dolgozó iskolák tantervi megoldásai csak olyan mértékben térjenek el egymástól, amely még nem veszélyezteti az átjárhatóságot, és mindenki számára biztosítják az állami vizsgákra történő megközelítően egységes felkészülést.

 

Budapest, 2003. december 10.                                                                           OM Sajtóiroda

 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok