Az ülésen két napirendi pont szerepelt:

I. Javaslat a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/200. (IX.21.) OM-rendelet módosítására. Előadó: Sipos János közoktatási helyettes államtitkár.

II. A Nat-2 vitaanyag megbeszélése. Előadó: Vass Vilmos projektigazgató

I.

A módosítás, amely csak az OKNT egyetértésével léphet életbe, a tanuló által a heti kötelező óraszámon felül önkéntes vállalással felvehető heti óraszámok változására vonatkozott.

A hozzászólók többsége üdvözölte, hogy a módosítás értelmében a hetedik-tizedik évfolyamokon a kötelező óraszám csökkentésével párhuzamosan a tanuló által a heti kötelező óraszámon felül önként felvehető tanítási órák száma háromról négyre növekszik.

Ugyanakkor többen aggodalmuknak is hangot adtak.

• Megállapították és nehezményezték, hogy a közoktatási törvény óraszámcsökkentésről szóló előző módosítása átgondolatlan volt, ami több pedagógus szakmai szervezet bírálatát váltotta ki.
• Többen úgy ítélték meg, hogy a tanulók iskolai elfoglaltságának időbeli ismételt megnövelése a túlterhelés csökkentésének meghirdetett koncepciójával ellentétes tendenciát valósít meg, és veszélyes precedenst teremt.
• A harmadik jelentős aggodalom az óraszámnövelés jogi lehetőségének pénzügyi fedezetére vonatkozott. Az a félelem fogalmazódott meg, hogy a törvényi lehetőség egyenetlenül válhat valósággá az iskolafenntartó önkormányzatok anyagi helyzetétől, illetve lehetőségeitől függően.
• Megnyugvással fogadta az OKNT, hogy a többletóraszámok nemcsak az emeltszintű vagy tagozatos képzés számára biztosíthatnak többlet lehetőséget, hanem a tanulási nehézségekkel küzdő diákok segítésére is. Bár félő – fogalmazták meg -, hogy éppen azoknak az iskoláknak nem lesz erre lehetőségük, amelyekben éppen az ilyen tanulók vannak többségben.

Válaszában Sipos János helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy a közoktatási törvény mostani módosítása során az 52.§ változása az iskolák számára a fenntartó részéről kötelezően biztosítandó tanári órakeret mennyiségét úgy szabályozza, hogy - a tanulói heti kötelező óraszám csökkentésével párhuzamosan bevezetve - az egyéni foglalkozás időkeretének 5%-ról 12%-ra emelésével az egyes évfolyamokon osztályonként hetente 1,4 – 2,1 többlet-órakeret áll rendelkezésre. (A fenntartónak járó állami normatíva egyes naptári évekre történő megállapításánál pedig a képzéshez szükséges pedagógus-álláshelyek mennyisége is szempont.)

A Tanács a rendeletmódosításhoz 10 igen szavazattal, 5 tartózkodás és 1 ellenszavazat mellett az egyetértést megadta.

II.

Az OKNT a 2. napirend bevezetéseként meghallgatta Vass Vilmos projektigazgató rövid tájékoztatását a módosított, ún. Nat-2 munkálatainak hátralévő állomásairól. Az elkészült javaslat kormányhoz történő benyújtása előtt három egyeztetési körben tervezik a véleménycserét. Első körben – amely az OKNT jelen vitájával veszi kezdetét – a legfontosabb tanácsadó testületekkel egyeztetnek a készítők: az OKNT-vel, a KT-val, a Diákjogi Tanáccsal és a Kisebbségi Tanáccsal. A második egyeztetési körben – ez 500 helyet jelent – a szakmai szervezetektől, közigazgatási hivataloktól, megyei pedagógiai intézetektől az OM háttérintézményeitől, a közigazgatási hivataloktól, önkormányzati szövetségtől kérnek augusztus 31-ig véleményt. Ezen vélemények birtokában elvégzik a tervezet korrekcióját, és csak ezt a javított változatot bocsátják vitára szeptemberben az iskolák és a szélesebb társadalmi nyilvánosság bevonásával. Csak a viták alapján korrigált változat kerül jóváhagyásra előre láthatólag az OKNT októberi ülése elé.

A vitában a Nat-tervezetről az alábbiakban összegezhetők az elhangzottak:

1. A hozzászólók kivétel nélkül elismerően állapították meg, hogy a Nat-tervezet munkálatai az OKNT korábbi megjegyzéseinek szellemében haladtak. A készítőknek sikerült egy kompetencia-alapú, elsősorban a képességek fejlesztésére alapot nyújtó dokumentumot készíteniük. Ugyanakkor erőteljes igényként fogalmazódott meg a terjedelmi szűkítés.

2. A hozzászólók üdvözölték, hogy a Nat beterjesztett szövegváltozata alapja lehet az OKNT által az eddigi Nat-tal kapcsolatos megbeszélések során egyértelműen elfogadott kétpólusú, három színtű (Nat - ajánlott akkreditált kerettantervek, illetve programok - helyi tantervek) tartalmi szabályozásnak, amely úgy segíti megvalósulni a nevelés-oktatás alapvető tartalmi egységét, hogy közben nem sérti a nevelési-oktatási feladatok tejesítéséért közvetlenül felelős nevelőtestületek szakmai autonómiáját, sőt segíti ennek érvényesülését. Egyértelművé vált a vitában, hogy az OKNT a Nat-ot egy átfogó szabályozó rendszer alapvető elemének tekinti, amely azonban csak a sürgősen elkészítendő alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeivel együtt képes a tartalmi szabályozás funkcióját betölteni. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan fogalmazódott meg a jelenlegi dokumentum-szöveg bevezetőjének átfogalmazására vonatkozó igény annak érdekében, hogy mindenki számára egyértelmű és világos legyen a Nat helye és szerepe a tartalmi szabályozás rendszerében. Igényként fogalmazódott meg az is, hogy ez a preambulum stílusában is közeledjék az előírás nyelvezetéhez.

3. Ugyancsak elismeréssel nyugtázta a hozzászólók többsége, hogy a Nat beterjesztett szövege fejlesztési feladatok terminusaiban fogalmazza meg a tartalmi fejlesztésre vonatkozó előírásokat, hogy tehát egyfelől nem a közvetítendő tartalmi elemeket (azaz a tananyagot), másfelől pedig nem a teljesítendő követelményeket tartalmazza. Ugyanakkor volt, aki hiányolta, hogy a Nat nem határozza meg legalább azokat az alapvető tartalmi elemeket és ezek százalékos arányait, amelyek az egységes nemzeti műveltség, az ún. „nemzeti műveltségi kánon” alapjai lehetnének, és volt, aki a tennivalók követelmény-színtű megfogalmazását szorgalmazta.

4. Általános helyeslésre talált, hogy a dokumentum „közös kiemelt feladatokat” fogalmaz meg, amelyek valóságos nevelési értéknyilatkozatként is értelmezhetők. Javaslatok hangzottak el ezek gazdagítására: az erkölcsi nevelésre, a közös európai értékek megjelenítésére, a hon- és népismeret keretében az anyanyelv szerepének kiemelt szerepeltetésére, az önismeret és énkép kialakításának elősegítésére, a családra mint mikrokörnyezetre vonatkozó feladatpontok beiktatása útján. Más megközelítésben fölmerült a nevelés-oktatás terminus használatának igénye a feladatok meghatározásánál.

5. A NAT kultúrafelfogását illetően felvetődött annak az igénye, hogy e dokumentum jelenítsen meg hivatkozást az "ifjúsági kultúra" szerepére az iskolai műveltségi kánonban, nemkülönben az iskola és a kultúraközvetítő intézményrendszer (közművelődés, írott és elektronikus média, művészeti intézmények, civil művelődési mozgalmak) kölcsönös együttműködésére.

6. Alapvető egyetértés mutatkozott a műveltségi területeknek és részterületeknek a dokumentumban felépített struktúrájával. Nem vitatta az OKNT a műveltségi területek konzisztenciáját, amely megfelel a NAT-ban kialakult hagyományoknak. Ugyanakkor kivétel nélkül minden hozzászóló bírálta az egyes műveltségi területek – úgymond - „önjáró” megjelenítését. A dokumentum egészét önmagukban színvonalas részek halmazának minősítették, erőteljesen hiányolva azt a szerkesztői munkát, amely e részhalmazokból egységes rendszert hivatott megalkotni. Ezzel összefüggésben javaslat hangzott el a címrendszer és a címrendszeri hierarchia átgondolására, a műveltségi területek szuverén mozgásterét nem sértő egységesítésére.

7. A fentiekkel összefüggésben számos kritikai megjegyzés és korrekciós javaslat hangzott el a formai megjelenítésre vonatkozóan. Többen kifogásolták a fejlesztési követelmények megjelenítésére alkalmazott táblázatos megoldást, amely több ponton formális megoldásokhoz, erőltetett – olykor már-már nevetséges - megfogalmazásokhoz és szükségtelen átfedésekhez vezetett.

8. Súlyos kritika érte a tervezet terminológiahasználatát. A tanuláselmélet, pszichológia nyelvhasználati konvencióinak megfelelő szövegellenőrzést és szerkesztői munkát igényelt az OKNT. Javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a jelen ülésen kézhez kapott, és a megjegyzések, valamint a beérkezett korrekciós javaslatok figyelembe vételével átdolgozott definíciós katalógus újra szerepeljen az OKNT szeptemberi ülésének napirendjén, s kerüljön publikálásra is a szabályozó dokumentumok egységes értelmezésének segítésére.

9. Nem volt vita a tekintetben, hogy elengedhetetlenül szükséges megteremteni a Nat széleskörű társadalmi legitimálását, azaz biztosítani annak lehetőségét, hogy ezen alapvető dokumentumról a kormányhoz történő benyújtása előtt széleskörű szakmai és társadalmi vita bontakozzék ki, amelynek során világossá válhat, hogy a Nat a jelenlegi koncepciójában a kívánatos iskolai modernizációnak, közelebbről a tartalmi szabályozás reformjának fontos, előremutató eleme. A széleskörű szakmai és társadalmi vitára az OKNT már a most elhangzott észrevételeket is figyelembe vevő, átdolgozott változatot javasolja.

10. Nyomatékosan igényelte az OKNT, hogy a NAT tervei mellett váljon nyilvánossá az implementáció menetrendje is Ezzel összefüggésben többen nagy nyomatékkal óvtak az implementációs folyamat megkezdésének elsietésétől. Ismételten elhangzott az utalás az „idő-csapdára”, amely fenyegető határidők formájában szűkíti vagy akár lehetetlenné is teszi a szükséges korrekciók átgondolt kivitelezését és – ami nem kevésbé fontos! - a szakmai és társadalmi legitimálást. E többségi véleménnyel szemben elhangzottak olyan érvek is, amelyek szerint az új Nat 2004. szeptemberére a közoktatási törvényben elrendelt felmenő rendszerű életbe léptetése elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a fejlesztési folyamatok beinduljanak. E vélemények szerint a kormányzatot nem arra kellene rábírni, hogy a 2004-es határidőt 2005-re módosítsa, hanem arra, hogy azonnal nagy összegek mozgósításával elrendelje a szabályozás középső szintjét jelentő kerettantervek, illetve programok széles választékának kidolgoztatását, illetve azoknak a már meglévő tantervi variánsoknak vagy kezdeményeknek az összegyűjtését és kritikus átdolgozás utáni akkreditáltatását, amelyek orientációs funkciót hivatottak betölteni a Nat és a helyi tantervek között.

11. Korábban már többször leszögezett álláspontjához konzekvensen az OKNT ezúttal is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a NAT 95-ről (a revízió szempontjairól, indokairól) magas szintű minisztériumi állásfoglalás lásson napvilágot, mintegy indoklásául a változásoknak.

12. Az OKNT tagjai számos apróbb, részletező javaslatot tettek részben a szöveg tartalmi gazdagítására, részben a megfogalmazás szakmai pontosítására vonatkozóan. Ígéretet tettek e megjegyzések írásos formában való rögzítésére, és az illetékesekhez való eljuttatására.

2003. június 17.

Dr. Trencsényi László		Dr. Loránd Ferenc
az OKNT Tartalmi Szabályozást Követő Bizottságának elnöke		az OKNT elnöke