2024. március 19.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A PIRLS vizsgálat eredményeiről

2003. május 16.
(A sajtótájékoztató anyaga letölthető .ppt formátumban)

Az oktatási rendszerek hatékonysága régóta foglalkoztatja az oktatási szakembereket, kutatókat, döntéshozókat. Ugyanakkor a tanárok, tanítók számára sem közömbös, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást. Napjainkra az oktatási rendszer hatékonyságát mérő pedagógiai vizsgálatok, értékelések elfogadottá váltak mind a pedagógiai, mind a szélesebb értelemben vett közvélemény körében, és kezdenek beépülni a mindennapi értékelési kultúrába is. Fontos azonban tudni, hogy ehhez több mint harminc év kellett, ugyanis Magyarország ennyi ideje vesz részt a különböző nemzetközi felmérésekben, és szervez országos reprezentatív tudásmérő vizsgálatokat is. A mérések azért fontosak az oktatáspolitika irányítói számára is, mert az eredményekből valós képet kaphatnak a tanítás-tanulás hatékonyságáról, a tanulási tartalmak érvényességéről, melynek alapján változtatásokat kezdeményezhetnek az oktatás gyakorlatában.

Május végén ismét egy országos felmérésre kerül sor, ám a sajtó és a közvélemény figyelmét két korábbi nemzetközi vizsgálat eredményei foglalkoztatják. Az eredmények hiteles értékelése érdekében nem szabad figyelmen kívül hagyni e két felmérés, a 15 évesek képességeit mérő PISA-vizsgálat és a 4. osztályosok olvasását felmérő PIRLS-vizsgálat hátterében húzódó koncepcionális és mérésfilozófiai különbségeket. Ezek lényegét jól kifejezi Hans Wagemakernek, az IEA ügyvezető igazgatójának a PIRLS vizsgálat eredményeit ismertető nemzetközi sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése, mely szerint a 4. osztály az olvasástanítás kritikus pontja, ugyanis eddig a gyerekek olvasni tanultak, ezután annak érdekében olvasnak, hogy tanuljanak.

Azok a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok, melyekben tanulóink természettudományból és matematikából kiemelkedő eredményeket értek el a hetvenes-nyolcvanas években, többnyire a tudományokhoz közel álló tudáskoncepciót képviselték. Ezek a felmérések azt vizsgálták, hogyan sajátították el a tanulók a tudományok logikája mentén kidolgozott tananyagot, mennyire teljesítették a tantervi követelményeket. Ide sorolhatók az IEA nemzetközi összehasonlító mérései (pl. az 1991-es Reading Literacy), vagy a 2001-ben lezajlott PIRLS olvasásvizsgálat, mely az elmúlt hetekben a sajtó érdeklődésének középpontjába került.

Az újabb vizsgálatok már inkább arra koncentrálnak, hogyan tudják a gyerekek az iskolában elsajátított tudást alkalmazni. A vizsgálatokat kezdeményező szervezetek az oktatás általános céljaiból kiindulva határozzák meg a vizsgálatok tematikáját. Ilyenek az OECD keretében folyó PISA-felmérések és a hazai országos kompetenciamérések is, amelyek az elmúlt évben, hónapokban szintén kiemelt figyelmet kaptak.

A PISA-felmérések nem az iskolai tananyagból indulnak ki, hanem abból, hogy a felnövekvő generációnak milyen tudásra és képességekre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapokban és a munkában megállja a helyét, képes legyen új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. A PISA-vizsgálat három tudásterületen (olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány) zajlik, a teljesítmények és trendek nyomon követése érdekében háromévente. Mint ismeretes, 2000-ben a 15 évesek olvasás-szövegértése kapott kiemelt figyelmet, idén a matematikai műveltség állt a középpontban, 2006-ban pedig majd a természettudományi műveltség jelenik meg nagyobb súllyal.

A hazai mérési-értékelési gyakorlat szempontjából jelentősnek tekinthetők az immár rendszeressé váló országos kompetenciamérések, melyek egy-egy populáció tudását és képességeit mérik fel. A kompetenciaméréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulói képességek fejlődésének folyamatos nyomon követése, másrészt az iskolák belső mérési-értékelési kultúrájának kialakítása. Vagyis, hogy az iskolákban ismertté váljanak és hozzáférhetőek legyenek azok a mérési eljárások és módszerek, amelyekkel saját intézményük helyi szintű értékelését is el tudják végezni. 2001 őszén az 5. és a 9. osztályosok olvasási és matematikai képességét vizsgálták, idén május végén pedig a 6. és 10. osztályos diákok felmérésére kerül sor. A felmérés tesztjei elsősorban eszköztudást mérő feladatokból állnak, amelyek alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok