A felsőoktatási intézmények támogatása a 2003. évhez képest több mint egymilliárd forinttal nő.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem 2003-as tényleges, 16.682 millió forintos támogatásához képest az ELTE 2004-re jóváhagyott költségvetése 16.906 millió forint.

Sajnálatos, hogy az aláírásgyűjtési akció elindítói nincsenek tisztában a tényekkel, hiszen az ELTE támogatása nem csökken, így a szervezők 15%-os intézményi elvonásról szóló kijelentései nem felelnek meg a valóságnak.

A költségvetési támogatás belső elosztására az intézmény jogosult, tehát azt, hogy az egyes karok mekkora támogatásban részesülnek, maga az egyetem határozza meg. Azok, akik elégedetlenek a karok költségvetésével, az intézmény vezetőihez forduljanak, az egyes karok finanszírozását nem a tárca, hanem az intézményi tanácsok határozzák meg.

 2004-ben havonta a minimálbér mértékére, azaz az eddigi érték több mint háromszorosára nő az adó és járulékmentes hallgatói munkadíj felső határa, ami jelentős támogatás a hallgatók intézményen belüli foglalkoztatásához.

A lakhatási támogatás mértéke fokozatosan nő: a 2003-as 3300 Ft/hó helyett, 2004-ben 5000, majd 2005-ben 8000, 2006-ra pedig havi 10 000 Ft-ra növekszik, jelentősen javítva mintegy 135 ezer egyetemista és főiskolás lakhatási körülményeit.

 A felsőoktatási hallgatók hallgatói juttatása 2002. szeptemberétől az addig érvényes 70 ezre Ft/fő/év összegű normatíváról 91 ezer Ft/fő/év-re emelkedett. A megemelt támogatást minden felsőoktatási intézménynek havi egyenlő összegben biztosítja a költségvetés.

A Köztársasági Ösztöndíj összege a 2002. évi 275 ezer Ft/fő/év helyett 2003-tól 302 ezer Ft/fő/év-re emelkedett.

Az államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók évi ösztöndíja 2002-ben 660.000 forint volt. A doktoranduszok ösztöndíja 2003-tól a garantált professzori illetmény 22 százaléka lesz, ez 950.400 Ft/fő/év juttatást, vagyis több mint 50 százalékos emelkedést jelent.

A Sulinet program tovább folytatódik, amely az adókedvezményes vásárlás révén lehetővé teszi az oktatási szektor szereplői – így a felsőoktatásban oktatók, hallgatók vagy a hallgatók szülei - számára a kedvezményes, otthoni számítógéphez jutást.

 2004-ben a költségvetési források változatlan ütemezése mellett a PPP program keretében milliárdos nagyságrendben elindulnak a kollégiumi és más felsőoktatási beruházások.

A felsőoktatási intézmények mentesülnek a bevételeik után fizetendő 5%-os központi elvonástól, ezáltal 1,5 milliárd forint marad az intézményeknél, amit felújításra használhatnak fel.

Évi 50 millió forintig háromszorosára nő az egyetemek területén K+F tevékenységet folytató vállalkozások társasági adóalap-kedvezménye, segítve a K+F szféra és az egyetemek együttműködését.

Az újonnan létesülő K+F alapból további felsőoktatási beruházások indulnak.

OM Sajtóiroda

Budapest, 2004. január 06.