Amikor az előző kormányok eldöntötték és kitartottak amellett, hogy bevezetik a kétszintű érettségit, akkor egy korszerűtlen és igazságtalan érettségi-felvételi rendszer megváltoztatása mellett döntöttek. A korábbi érettségi több szempontból is kifogásolható volt. A felvételi követelményeket nem a középiskolák, hanem a felsőoktatási intézmények határozták meg. A felvételi eljárásban az év végi jegyek megduplázásának lehetősége hátrányos volt azoknak, akik szigorúbban osztályozó iskolába jártak. Kevés olyan ügy van, amelyben több parlamenti cikluson átívelve, valamennyi kormány is egyetértett. A kétszintű-érettégi bevezetése ilyen.

Az új rendszer bevezetésének legnagyobb szakmai kihívása: hogyan lehet igazságosan és méltányosan megoldani a korábban érettségizettek és az idén érettségizők eredményeinek összehangolását. Korábban olyan kifogások érkeztek, hogy a régebben érettségizőknek az új szabályozás hátrányos. Nekik ugyanis maguktól kellett felkészülniük egy teljesen új vizsgára. Mi olyan megoldásra törekedtünk, ami a lehető legigazságosabban oldja meg az átmenti időszakot. Azt az időszakot, amikor a felvételizők egy része már az új követelményeknek megfelelően szerez pontokat, míg mások, az újjal nem összeegyeztethető rendszerben érettségiztek.

Meggyőződésünk, hogy az új szabályozás kiállja az alkotmányosság próbáját. A 150 ezer felvételizőből mindössze 3279 olyan jelentkező van, aki korábban érettségizett és most emelt szintű vizsgát kíván tenni (nem idegen nyelvből). Biztosak vagyunk abban, hogy a jogbiztonság felett őrködő Alkotmánybíróság nem hoz olyan döntést, amely 150 ezer fiatalt hoz nehéz helyzetbe.

Nem értünk egyet azzal a kifogással, amely a korábban szerzett érdemjegyek átszámítását vitatja. Egész egyszerűen nem lehet méltányosan megoldani az új rendszerre való átállást, mint a korábban szerzett jegyek maximális elismerésével. Az emelt szintű érettségiért járó többletpontokat tekintve valamennyi felvételiző helyzete azonos: a plusz hét pont megszerzése minden esetben vizsga letételéhez kötött. Az erről szóló rendelet (246/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló) több mint egy éve ismert, azt eddig sem az ellenzék, sem szakmai szervezet nem kifogásolta.

Éppen ezért ismételten felszólítjuk az ellenzéki pártokat, hagyjanak fel azzal az erkölcstelen politizálással, amellyel felesleges aggodalmat keltenek szülők és diákok tízezreiben.