2019. december 13.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Daróczi Gábor miniszteri biztos reagálása a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állásfoglalására

2005. július 19.
Az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztosaként kötelességemnek érzem, hogy kiálljak a szegény sorsuk, illetve etnikai hovatartozásuk miatt az iskolában is hátrányokat szenvedő gyermekek érdekei, egyszersmind Magyarország versenyképességének növelése mellett.

Az Oktatási Minisztérium az elmúlt években egy sor olyan jogszabályi változtatást és programot foganatosított, amely az alacsony társadalmi státusú gyermekek iskolai esélyeit igyekszik növelni. Ezek közül az egyik legfontosabb a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994-es MKM rendelet 2002. őszén történt módosítása, amelyben bevezettük és szabályoztuk az integrált felkészítés fogalmát, illetve célcsoportját. E rendeletet idén ismét módosítani kívánjuk: az egyebek mellett a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának is véleményezésre megküldött tervezetben pontosítjuk a felkészítésben való részvétel körülményeit.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tiltakozását fejezte ki, a szerinte "erőszakos integrációt" eredményező rendelet ellen (az észrevétel egyébként nem a módosításra, hanem a már harmadik éve hatályos szövegrészre irányult). A Dr. Veres András püspök által jegyzett levél arra hivatkozik, hogy az integrált oktatás csak elmélyíti fejlesztendő gyermekek kudarcait, és gátolja a "szellemileg-testileg egészséges" tanulók teljesítményét.

A rendelet a nem sajátos nevelési igényű tanulók szegregációjának csökkentését és megelőzését célozza, a felkészítésben részt vevő diákok nem fogyatékosok. Az ilyen jellegű oktatás nem kötelező semmi esetre sem erőltetett, hanem választható opció, melyről az iskola saját maga dönt. E döntéssel természetesen feladatokat vállal, melyhez a rendelet két normatívát biztosít: a Képesség-kibontakoztató normatíva 20.000 Ft/diák/tanév, míg az Integrációs normatíva 60.000 Ft/diák/tanév. Az elmúlt tanévben 31.000 diák után mintegy 600 millió forintot, illetve 17.000 diák után több mint 1 milliárd forintot fordított a tárca erre a feladatra. A Nemzeti Fejlesztési Terv programjaiban további több mint egymilliárd forint áll rendelkezésre tanárok felkészítésére, képzési anyagok kidolgozására, továbbképzések megszervezésére, intézményfejlesztésre.

Tudományos tények, nemzetközi és egyre szélesedő hazai tapasztalatok szerint az integráló szemléletű iskolákban semmilyen hátrányt nem szenvednek a középosztálybeli családok gyermekei, ezzel együtt pedig jelentősen javul a hátrányokkal indult gyermekek iskolai teljesítménye. A terjedőben lévő modern, differenciáló oktatási módszertanok éppen azt teszik lehetővé, hogy a különböző társadalmi státusú és képességű gyermekek egyazon tanulócsoporton belül, zökkenőmentesen el tudják sajátítani az ismereteket. A különböző társadalmi csoportok kapcsolatának szempontjából is kulcsfontosságú, hogy az iskola ne az elkülönítés, hanem az együttélés egyik fontos terepévé váljon.

Ha azt akarjuk, hogy az ország építésében a jövőben minél több állampolgár tevékenyen is részt vállalhasson, akkor az esélyeket is egyenlővé kell tennünk. Esélyegyenlőségről pedig nem beszélhetünk addig, amíg szociális helyzetük vagy etnikai hovatartozásuk miatt gyermekek rosszabb minőségű, szegregált oktatásban részesülnek. Őszintén remélem, hogy ebben a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával is egyetértünk.

Budapest, 2005. július 14.
Üdvözlettel:

Daróczi Gábor
miniszteri biztos
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok