2024. április 20.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Közoktatás

Felsőoktatás

Kultúra

Nemzetközi kapcsolatok

Egyház

Tudomány

English

Alap séma

Főoldal » Minisztérium » Sajtóközlemények » Hírarchívum » 2005

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A tények cáfolják a FIDESZ állításait

2005. július 14.

Cikk nyomtatás

Link küldés

Az Oktatási Minisztérium újra megerősíti: a felvételivel kapcsolatos minden feldolgozott adat nyilvános, és a www.felvi.hu oldalon, szakonkénti bontásban, bárki számára megtekinthető. Az érettségi-felvételi adatok feldolgozására és értékelésére a szükséges dokumentumok beérkezésének és a jelentkezési sorrend megváltoztatásnak határideje miatt csak július 11-e után van teljes körű lehetőség. Ez a munka jelenleg is zajlik.

Soha ilyen gyorsan és ilyen részletességgel nem kerültek feldolgozásra az érettségivel kapcsolatos adatok, mint az idén. (Ezek az adatok szintén nyilvánosak, a www.om.hu weboldalról letölthetőek.) Az adatokat a feldolgozás ütemében folyamatosan bővítjük, július 26-án, a felvételi ponthatár-húzást követően minden adat elérhető lesz.

Az Oktatási Minisztérium vezetése felszólítja a nagyobbik ellenzéki pártot, hogy a ponthúzásig hátra lévő időben függessze fel az egész érettségi-felvételi időszakra jellemző magatartását, amelynek egyetlen célja volt: bármi áron nyugtalanságot kelteni. Szomorúan látjuk, a Fidesz csalódott, hogy az Alkotmánybíróság nem tartotta alkotmányellenesnek a felvételi szabályozását, ezért próbál valótlan állításokkal bizonytalanságokat okozni. Sajnálatos, hogy ebben a kampányban a tárca volt államtitkára is részt vesz, ahelyett, hogy tekintettel lenne a tanulók és a szülők nyugalmára.

A kétszintű érettségi bevezetésével az érettségi vizsgát követő jogorvoslati lehetőségek is megváltoztak. A korábbi évek gyakorlatával szemben többlépcsős jogorvoslati eljárásra van lehetőség. Középszinten, ha a szaktanári értékelésre a vizsgázó észrevételt nyújtott be, az igazgató gondoskodott arról, hogy egy másik szaktanár bírálja el az észrevételben foglaltakat. Emelt szinten az érettségiző kérhetett független szaktanár véleményét és törvényességi kérelmet nyújthatott be az OKÉV-hez, amelyre a meghatározott határidő betartásával megkapta a választ. A kétszintű érettségi bevezetésével 2005-től arra is van lehetőség, hogy a diákok dolgozataikról fénymásolatot készítsenek, és az észrevételt egy nappal később eljuttassák.

2005. január 1-jétől a felvételi eljárásban a pontokat az érettségi százalékos eredménye alapján számolják ki, így a felsőoktatásról szóló törvény alapján benyújtott, a felvételi kérelmet elutasító döntést megtámadó jogorvoslat esetén arra van lehetőség, hogy a felsőoktatási intézmény másodfokú eljárás keretében megvizsgálja a felvételi döntés jogszerűségét. Ez a vizsgálat kiterjedhet például arra, hogy helyesen állapították-e meg a felvételi összpontszámot. Vizsgálhatják továbbá, elérte-e a jelentkező a korábban megállapított felvételi ponthatárt.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásnak általános szabályairól szóló kormányrendelet önmagában nem alkotmányellenes, nem sérti sem az Alkotmányban biztosított jogegyenlőség elvét, sem a felsőoktatásban való részvétel jogát, ezért a megsemmisítésükre irányuló indítványokat elutasította.

Arató Gergely

politikai államtitkár

Budapest, 2005. július 14.

Idézetek az Alkotmánybíróság határozatából:

"Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogszabály nem tesz különbséget a 2004-ig, a régi rendszerben érettségit tett, felsőfokú oktatásba bekerülni kívánó személyek, valamint a 2005-től, az új, kétszintű rendszerben érettségiző diákok között. Az érettségi típusától függetlenül (régi rendszerben tett érettségi, a kétszintű rendszerben tett középszintű, illetve emelt szintű érettségi) ugyanazok a felvételi, felvételi pontszámítási szabályok vonatkoznak rájuk."
"...a Fr. szabályozása az érettségin elért eredmény alapján számított felvételi pontok meghatározásakor nem tesz különbséget az alapján, hogy az érettségit mikor (2005 előtt vagy 2005-től) és milyen módon (a régi, egyszintű érettségi, az új közép- vagy emeltszintű érettségi rendszerében) tette le a felsőoktatási intézménybe jelentkező. Az Fr. szabályai minden jelentkezőre egyformán kötelezőek. Ebből következően az Fr. 9. § (2) és (4) bekezdéséhez, valamint 2. számú mellékletéhez kapcsolódóan nem állapítható meg sem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének, sem 70/F. § (1)-(2) bekezdésének a sérelme."
"A jogalkotó értelemszerűen választotta a pozitív megkülönböztetést akkor, amikor a maximális százalékban kifejezett teljesítményt rendelte az adott érdemjegyhez, hiszen bármely más esetben esélyt sem adott volna azoknak, akik megelőzően is maximálisan teljesítettek arra, hogy e teljesítményüket megfelelően értékelni lehessen a felvételi szerzett pontok számításakor. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ér. 41. § (7) bekezdése megalkotásának, az abban foglalt, hatásában az új típusú érettségit tevő fiatalok felvételi esélyeit esetlegesen hátrányosan érintő szabályozásnak ésszerű indokai voltak, ezért nem állapítható meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelme. Ebből következően az Alkotmánybíróság az Ér. 41. § (7) bekezdésnek az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése sérelmére alapozott indítványokat is elutasította."
"a felsőoktatási intézménybe való jelentkezés már nem a szülő, hanem a - legtöbb esetben már a 18. életévét betöltött, jogilag is nagykorú - fiatal döntése"
"Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésnek sérelmét az Alkotmánybíróság - az indítvány indokolásának általánossága miatt - szintén nem állapította meg. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének, 8. § (2) bekezdésének, 16. §-ának és 67. §-ának a sérelmére alapított, az Ér. 41. § (7) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította."
"az Alkotmány 70/F. § (2) bekezdéséből nem következik természetesen az sem, hogy a jelentkező adott, az általa kívánatosnak tartott évben kezdhesse meg felsőoktatási tanulmányait. Az Alkotmány 70/F. § (2) bekezdése azt biztosítja, hogy a felsőfokú oktatás bárki számára, aki erre megfelelő képességekkel rendelkezik, elérhető legyen, és nem azt, hogy mindenki akkor és abban a felsőoktatási intézményben kezdhesse meg tanulmányait, amelyikben szeretné. A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása."
"A jogalkotó értelemszerűen választotta a pozitív megkülönböztetést akkor, amikor a maximális százalékban kifejezett teljesítményt rendelte az adott érdemjegyhez, hiszen bármely más esetben esélyt sem adott volna azoknak, akik megelőzően is maximálisan teljesítettek arra, hogy e teljesítményüket megfelelően értékelni lehessen a felvételi szerzett pontok számításakor. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ér. 41. § (7) bekezdése megalkotásának, az abban foglalt, hatásában az új típusú érettségit tevő fiatalok felvételi esélyeit esetlegesen hátrányosan érintő szabályozásnak ésszerű indokai voltak, ezért nem állapítható meg az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének a sérelme."