A magyar közoktatási rendszerben - az iskolák nyilvántartásai alapján - jelenleg több mint 288 ezer hátrányos helyzetű és majdnem 72 ezer halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tanul, utóbbiak nemcsak szegény családban élnek, hanem a szüleik is legfeljebb a nyolc általános iskolai osztályt végezték el. Ők azok, akik lemaradnának a jó anyagi körülmények között, esetleg értelmiségi családban élő társaik mögött, ha nem kapnak segítséget a továbbtanulásukhoz.

 

Esélyeik javítását szolgálják a tárca évek óta sikeresen működő programjai, amelyek közül érdemes megemlíteni az integrációs és a Tanoda programot, az "Utolsó padból" programot, az Útravaló és a Bursa Hungarica Ösztöndíjprogramokat, az Arany János Kollégiumi és Tehetséggondozó Programot, az anti-diszkriminációs jelzőrendszer kiépítését, a felsőoktatási mentor programot, a második esély iskolákat vagy éppen a hátrányos helyzetű tanulók nyelvtanulását szolgáló forrásprogramot.

 

Ezt a sort folytatja az a törekvés, hogy a nehéz sorsú, de jó képességű és felsőoktatásba jelentkező fiatalok kapjanak esélyt hátrányuk kompenzálására. A felvételi eljárást szabályozó kormányrendelet szerint a középiskolai és az érettségi teljesítmény alapján kapott pontok  felett jelenleg 4 pluszpontra teszi jogosulttá a hátrányos helyzetű, összesen 8 pluszpontra a halmozottan hátrányos helyzetű hallgatót. A fogyatékkal élők is 8 pluszpontot kaphatnak, mint ahogy azok is, akik a felvételi időpontjában valamilyen gyermekgondozást segítő támogatást kapnak. Ugyanakkor többletpontokra jogosult az is, aki emelt szintű érettségi vizsgát vagy államilag elismert nyelvvizsgát tesz le, esetleg az Országos Középiskolás Tanulmányi Versenyen kiemelkedően teljesített. Ha valaki ezek közül a feltételek közül egyszerre többnek is megfelel, akkor adható neki összesen 24 pluszpont a felvételin. Súlyos csúsztatás tehát azt feltételezni, hogy a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljesítmény nélkül kerülhetnek be a felsőoktatási intézményekbe a pluszpontjaik segítségével. Az igazság az, hogy azonos teljesítmény elérése esetén élveznek csak előnyt.

 

A tárca örömmel vesz minden olyan kezdeményezést, amely a hátrányos helyzetű fiatalok esélyeinek javítását eredményezheti, de azt vallja, hogy a mennyiségi növekedés korszaka lezárult a felsőoktatásban, a keretszámok emelésére vonatkozó terveket tehát nem tudja támogatni.

 

Budapest, 2007. május 29.