Fotó: Gordon Eszter

 

Hiller István szerint az elmúlt másfél évtizedben a mennyiségi változás jellemezte a hazai felsőoktatást: az 1990-es évek elején még alig 100 ezren, míg idén már megközelítőleg 400 ezren kezdik meg tanulmányaikat. "A világ felsőoktatása azonban nem a mennyiségről, hanem a minőségről és a színvonalról szól, és igen kemény küzdelem zajlik a tudás megszerzéséért. Magyarországon ezért az elmúlt két és fél évben a minőségre helyeztük a hangsúlyt a felsőoktatásban" - jelentette ki az oktatási tárca vezetője.

A szakminiszter elmondta, hogy felsőoktatás finanszírozása kiszámíthatóvá vált a törvényben meghatározott három éves támogatási kerettel: idén 226, jövőre 234, utána pedig 241 milliárd forinttal számolhat a terület. A színvonaltól és a minőségtől függően három éves támogatási szerződéseket is kötnek az államilag finanszírozott intézményekkel.

 

Hiller István beszédében arra is kitért, hogy jelentős összegeket fordítanak infrastrukturális fejlesztésekre is. Az elmúlt két évben állami költségvetésből és PPP beruházásokkal több mint 78 milliárd forint jutott az épületek felújítására, bővítésére. Ezek mintegy 128 ezer négyzetméternyi alapterülettel növelték a magyarországi oktatási-kutatási létesítményeket. Összesen nyolc egyetem és hét főiskola jutott teljesen új képzési helyekhez, de megújult több mint nyolcezer kollégiumi férőhely is. Európai uniós forrásból 2010 végéig további 80 milliárd forintot fordíthatunk építkezésekre, ennek legalább 75 százalékát matematikai, informatikai, illetve természettudományos fejlesztésekre, hiszen ezeken a szakterületeken van szakemberhiány, tehát erősíteni kell a képzést.

A szakminiszter szerint az idei tanév egy nagy változás - a bolognai folyamat - kiteljesedése: átjárhatóvá, kiszámíthatóvá, nemzetközi kapcsolatokat tekintve kiszélesíthetővé válik a felsőoktatás.

 

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a tanévnyitó keretében átadta a Budapesti Műszaki Főiskolának a Felsőoktatási Minőségi Díj ezüst fokozatú elismerő oklevelét. Köszöntőjében kiemelte, hogy a Budapesti Műszaki Főiskola az egyik legkitűnőbb és legszínvonalasabb oktatási intézmény, amely a maga 10 ezer hallgatójával a minőségi változások letéteményese.

 

 

Számos meghatározó, minőségi változást hozott az idei tanév. Bevezették a 480 pontos felvételi rendszert, amellyel jobban mérhető a diákok tudása. A felvételizők jó teljesítményét mutatja, hogy a szakok tíz százalékára 400 pont felett, 37 százalékára pedig 300 és 400 pont között lehetett bejutni. Jelentősen javult az eddig sokat kritizált vidék-főváros arány, hiszen a felvettek több mint fele, 55 százaléka vidéki intézménybe jutott be.  

 

A pótfelvételizőkkel együtt idén ősszel több mint 90 ezer hallgató lép be a magyar felsőoktatásba. Ebből 56 ezer államilag támogatott. Fontos változás, hogy életbe lép az átsorolási rendszer: a legjobban teljesítő költségtérítéses hallgatók maximum 15 százaléka az első év végén átkerülhet az államilag finanszírozott képzésbe, és fordítva. A színvonal emelésének egyik legbiztosabb módja, hogy a diákok között egészséges verseny alakul ki.

 

Az idei tanév egy másik szempontból is különleges: ez lesz a többciklusú képzés, vagyis a bolognai rendszer első igazi erőpróbája. 2009-ben végeznek a felsőoktatás teljes vertikumában a három éves alapképzést választó hallgatók. 133 szakról jönnek ki a végzősök, akik majdnem 300 mesterszakon folytathatják felsőfokú tanulmányaikat.