1989 a csodák éve volt - jelentette ki Csák Ferenc, aki beszédében felidézte az osztrák-magyar határ megnyitását, amikor is németek ezrei indulhattak meg saját hazájuk addig előlük elzárt országrésze felé.

 

Csák Ferenc szavai szerint ez a határnyitás volt az első impulzus ahhoz, hogy a jelenkor történetét ne kelljen többé kizárólag abszurdokkal leírni.

 

A határnyitás természetesen az akkori magyar vezetés döntése volt - mondta Csák Ferenc, hozzátéve, hogy ehhez a döntéshez, az ahhoz szükséges elszántsághoz alighanem a balatoni nyarak tapasztalatai is komoly muníciót szolgáltattak. A szakállamtitkár szerint azok a családi, baráti beszélgetések, amelyek a korábbi időszakban zajlottak a Balatonnál németek között, illetve németek és magyarok között, mindenképen hozzájárultak az 1989-es változásokhoz.

 

Húsz év elteltével elmondhatjuk: magyarok és németek egyaránt büszkék lehetünk arra, hogy bekövetkezett az első csoda, amely csodák sokaságát hozta maga után Kelet-Közép-Európa országaiban - hangsúlyozta Csák Ferenc.

 

A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a kiállítás személyessége lényegében a múlttal való szembenézés, és csak a múlttal való szembenézés hozhat a jelenünkbe igazi harmóniát, amelyre jövőt lehet építeni.

 

A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) Német egység a Balatonnál című projektjének célja, hogy érzékelhetővé, megfoghatóvá tegye a német és az európai történelem egy egészen rendkívüli szakaszát: a hidegháború idején megosztott német nemzet történelmének azon meghatározó eseményeit, melyek kényszerűségből évtizedekig e nép saját határain kívül, Magyarországon, a Balaton partján zajlottak. A kelet- és nyugat-német állampolgárok szándékos és véletlen Balaton-parti találkozásai az 1960-as, 1970-es és 1980- as években "megelőlegezték" a német újraegyesülést, előkészítve ezzel a békés forradalmat.

 

A Német egység a Balatonnál projektet Can Togay János, a CHB igazgatójának ötlete alapján a kor tanúihoz intézett felhívásokkal, illetve németországi és magyarországi kutatásokkal 2008 nyarán indították el. A német sajtóban megjelent felhívásaikkal a kor szemtanúinak történeteit, privát film- és fényképfelvételeit keresték. Németországban mindeddig mintegy 50 tanú jelentkezett a felhívásra. Az így összegyűjtött személyes történetek sora a német-német kapcsolatok szinte valamennyi aspektusára kiterjed. A személyes történetek társadalompolitikai összefüggéseit tekintve rendkívül érdekes eredményeket hoztak a magyar és német archívumokban végzett kutatások.

 

Ezek a személyes történetek és anyagok alkotják a Collegium Hungaricum Berlinben 2009. október 16-án nyíló multimédiás kiállítás magját. Az audiovizuális modulok összeállításához sikerült megnyerni a Privát Magyarország című sorozat alkotóját, a nemzetközi szinten is elismert Forgács Pétert, aki amatőrfilmekből, egyéni sorsok pillanataiból konstruál rendkívüli erejű történelmi dokumentációkat.

 

A kiállítás tárgyi anyaga egy folyamatosan növekvő, kortörténeti jelentőséggel bíró gyűjteményből áll, amelyet a szemtanúk nyaralásaihoz, kapcsolataihoz fűződő tárgyak alkotnak - többek között több száz balatoni képeslap.

 

A kiállítás a Collegium Hungaricumban 2010. január 15-ig lesz látható. Ezzel párhuzamosan az anyagból készült vándorkiállítást további német, illetve magyar helyszíneken is bemutatják: többek között Cottbusban, Dortmundban, Budapesten és a Balaton-parton.