2021. november 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Csák Ferenc megnyitotta a Turner és Itália című kiállítást

2009. július 15.
A Szépművészeti Múzeum Turner és Itália című kiállításával ismét olyan képzőművészeti tárlat nyílik meg a magyarországi - és természetesen a hozzánk ellátogató külhoni - publikum előtt, amely tartalmában, mélységében, de puszta megvalósulásával is egészen rendkívüli - hangsúlyozta Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára szerdán, a tárlat megnyitó ünnepségén.
Csák Ferenc úgy fogalmazott, "Szenzációs, hogy itt van. De nem szimpla szenzáció. Ennél sokkal több". Megemlítette, hogy a tárlatnak az Edinburghi Gallery of Scotland és a Ferrarai Palazzo dei Diamanti után a Szépművészeti Múzeum ad otthont. Az elmúlt két év sikeres amerikai Turner vándorkiállítása után idén még csak Pekingben és Moszkvában volt látható - nem számítva a művész örökségének otthont adó londoni Tate Britaint - átfogóbb tárlat a festő műveiből.
 
Fotó: Gordon Eszter
Fotó: Gordon Eszter
 
A szakállamtitkár a Szépművészeti Múzeumra utalva kiemelte, komoly tradíciókkal bíró, hagyományaira büszke, nagy, nemzeti kulturális intézmény is lehet progresszív és életteli kulturális centrum, amely gyorsan és érzékenyen képes reflektálni Európa, a nagyvilág múzeumi életének legizgalmasabb történéseire. "Ezek között a falak között mindig érzékelhető a tehetség két lényeges összetevője: az értelem és az érzelem."
 
Mint mondta, egy-egy ilyen esemény példa arra, miként képesek a kultúra művelői - adott esetben egy múzeum elhivatott működtetői - olyan művészeti eseményt létrehozni, amely az esztétikai tartalom mellett sok mást is ad annak, aki arra fogékony, annak, aki képes megérteni a mögöttes üzeneteket is.
 
Csák Ferenc azt kívánta a Turner és Itália című kiállítás látogatóinak, hogy engedjék hatni magukra a műveket, s a hely szellemét. Köszönetet mondott azoknak a külhoni intézményeknek, amelyek segítettek, együttműködtek a kiállítás megrendezésében; továbbá a londoni Tate Britainnek, a Turner és Itália című tematikus kiállítást megszervező National Gallery of Scotland-nak, valamint a Palazo dei Diamantinak, ahonnan a projekt ötlete indult.
 
"A múzeum olyan hely lehet, amelyben a múlt kiemelkedő szellemi, művészeti teljesítményei élővé lesznek, inspirálnak. Hiszen részei mindannak, ami civilizációnkban kortalan érték" - zárta beszédét Csák Ferenc.
 
Fotó: Gordon Eszter
 
Első alkalommal csodálhatja meg a magyar közönség Turner műveit önálló kiállításon a Szépművészeti Múzeum július közepén nyíló tárlatán. A több mint 80 alkotást felvonultató, Turner és Itália című tematikus kiállítás időrendben mutatja be a művész pályáját a korai tájképektől kezdődően egészen utolsó korszakának már-már absztrakt képeiig. A különleges kiállítás, amelyet a művész legkiválóbb angol ismerői állítottak össze, Ferrara és Edinburgh után, némi módosítással érkezik harmadik helyszínként Budapestre.
 
Joseph Mallord William Turner (1775-1851) a 19. század, sőt talán a művészettörténet egészének egyik legjelentősebb tájképfestője. Hatalmas életművét a tematikai gazdagság és a szüntelen technikai újítás jellemzi. Festett valósághű város- és tájképeket - különösen kedvelte a tenger ábrázolását -, történelmi-és mitológiai jeleneteket, kortárs eseményeket, de képzeletét jelentősen ösztönözte az irodalom is.
 
A Szépművészeti Múzeumban megrendezett Turner és Itália című kiállítás a művésznek az itáliai utazási során és azok hatására született alkotásait mutatja be. A tárlat rendezői a témát a lehető legtágabban értelmezték, hiszen nemcsak olyan műveket láthat a közönség, amelyek Itáliában, vagy itáliai motívumok felhasználásával készültek, hanem olyanokat is, amelyek az ott dolgozó művészek hatását tükrözik. A nyolc egységre tagolt tárlat így az 1790-es évek végének londoni tanulmányaitól kezdve - amikor Turner a korábbi utazók munkáival ismerkedett - egészen legutolsó alkotói korszakának remekműveiig, időrendben vonultatja fel az alkotásokat.
 
Turner első ízben az 1802-ben, a napóleoni háborúk káoszában megkötött rövid tűzszünet idején jutott el Itáliába, egészen pontosan a határmenti Aostáig, később pedig akkor, amikor a létrejött tartós európai stabilitás biztonságossá tette az utazást. Turner kihasználta a lehetőségeit: 1819 és az 1840-es évek eleje között hat alkalommal járt a napsütötte Délen. A mediterrán táj élményének és fényviszonyainak hatására stílusa alapvetően megváltozott, palettája kivilágosodott. Turner érdeklődése kitartó volt; csillapíthatatlan kíváncsiságának köszönhetően nem csupán egy szokványos utazás festői csúcspontjait ábrázolta, hanem vizuálisan befogadta mindazt, amit látott. Részletes megfigyeléseit ceruzarajzok ezrei, élményeit akvarellek százai és olajfestmények örökítik meg.
 
Fotó: Gordon Eszter
 
A kiállításra válogatott műtárgyanyag technikai sokfélesége révén az alkotói folyamat egyes fázisait is kitűnően érzékelteti. A zsebben hordott vázlatkönyvecskék parányi rajzai, a motívum előtt készített ceruzarajzok és akvarellek, az irodalmi művek illusztrációi, az olajvázlatok és a nagyméretű festmények, valamint a legfontosabbnak tartott kompozíciók nyomán készített sokszorosított grafikák ugyanannak a lenyűgöző teremtőerőnek a különböző megnyilatkozási formái. Mivel Turner Itália iránti lelkesedése egész pályáján végighúzódik, ezek a művek nemcsak stílusbeli fejlődésének szakaszait, hanem azt a folyamatot is illusztrálják, amelynek során a korai, hagyományos topográfiai tanulmányoktól a festő eljutott az érzelmileg fűtött, hangulatidéző, képzelet-szülte kései ábrázolásokig, sőt a mai szemmel már-már absztraktnak tűnő alkotásokig.
 
A tárlat 8 részre osztható. Az első rész (Itáliáról álmodozva) azon művészek (Earlom, Woollett, Piranesi, Claude Lorrain) alkotásait vonultatja fel, amelyeken keresztül Turner már fiatalon felfedezte és csodálta Itáliát. A következő részek (A hegytetőről: Turner megpillantja Itáliát, "Turnernek Rómába kellene jönnie", Turner útja Rómába) a művész 1802 és 1820 közötti utazásai alatt és azok hatására létrejövő műveket, illetve a Rómába készülődés időszakának munkáit mutatja be. Az itáliai napfény bővültében című részben az 1820-as években Angliában született alkotásokat, a Római diadal kiállításrész az 1828-as hosszabb római látogatás során készült műveit, a Velence fénye című rész, pedig rövid, velencei látogatásainak hatása alatt komponált olajfestményeit és akvarelljeit tárja a nagyközönség elé. Az utolsó, A radikális öregember elnevezésű egység a merész, kísérletezgető Turner utolsó éveinek termésébe ad betekintést.
 
Itáliai ihletésű alkotásai Londonban sikert hoztak Turnernek. Talán azért, mert sokak szemében itáliai vonatkozású festményei az elvágyódás megtestesítői voltak. Túlzott leegyszerűsítés volna azonban azt feltételezni, hogy a művész csupán Anglia ellentétének tekintette volna Itáliát, Turner inkább a tájakkal, épületekkel, fényekkel és színekkel jelenítette meg a civilizációk hanyatlásának és megújulásának körforgását. Turner angliai karrierje során az Itáliától kapott ihletet rendkívül sikeresen hasznosította: egyrészt évente kiállított nagyszabású olajfestményein, amelyek újra és újra elnyerték a publikum tetszését, másrészt akvarelljein, amelyeknek metszetváltozatai a fővárosnál sokkal nagyobb körben tették ismertté alkotásait. Turner sosem volt sablonos "romantikus" művész, olyan magányos, elhivatott figura, aki közönyös műveinek piaca iránt. Éppen ellenkezőleg, rendkívül jól tudta magát reklámozni és jártas volt az üzleti életben, képei eladásából jelentős vagyonra tett szert, amely lehetővé tette számára, hogy élete utolsó szakaszában, szakítva addigi stílusával, kísérletezzen.
 
A kiállítás a művész hagyatékát őrző londoni Tate Britain közreműködésével jött létre, de emellett nagy-britanniai és amerikai köz- és magángyűjteményekből is érkeztek alkotások.
 
A kiállítás-sorozat kurátora: James Hamilton.
A budapesti kiállítás kurátora: Gonda Zsuzsa és Seres Eszter.
A tárlat kiemelt támogatója a Magyar Villamos Művek.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok