2024. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Elhunyt Melis György Kossuth-díjas operaénekes

2009. november 27.
Életének 87. évében elhunyt Melis György Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas, Kiváló művész, a Magyar Állami Operaház mesterművésze. Melis Györgyöt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
"Az éneklésre is születni kell" - vallotta, és ő arra is született a Szarvas melletti Csipkár-tanyán 1923. július 2-án egy hétgyermekes szlovák paraszti család legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen tanult meg, mégis ő volt az egyetlen Kazinczy-díjas magyar énekes. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, s ő szerzett anyagi támogatást is tanulmányaihoz. Bár jelentkezett a Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára, de végül mégis a zene mellett döntött. 1945-től tanult a Zeneakadémián, 1949-ben lett az Operaház magánénekese.
 
MTI fotó: Szigetváry Zsolt (2008. december 5.)
MTI fotó: Szigetváry Zsolt (2008. december 5.)
Melis György Wagner hőseinek kivételével elénekelte a legnagyobb baritonszerepeket, volt Don Alfonso, Figaró, Falstaff, Papageno, Don Giovanni (a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is énekelte), de ő volt a tragikus férfihős Bartók Béla Kékszakállú hercegeként - ebben a szerepben a milánói Scalában is tündökölt. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc is, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később énekelte Napóleont is. Énekelt operettet (Cigánybáró), népdalt, magyar nótát, olykor oratóriumot. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő). Kedvenc szerepe nem volt, szavai szerint mindig az aktuális volt a legkedvesebb.
 
Műfajtól függetlenül kiemelkedő volt drámai és vígoperai karakterekben, nagy tragédiák hőseként és "őskomédiásként" is. Színészként kiválóan ötvözte a romantikus indulatokat, a humort s a komédiázó kedvet, de drámai is tudott lenni. Nagy hangsúlyt helyezett az érthető szövegmondásra, s még diplomás énekesként is járt énekmesteréhez. Ahogy mondta: "Működésem három alapkövetelményének tartom: tisztán énekelni, szépen beszélni és meggyőzően játszani. A három szervesen összefügg."
 
Melis György igazán a Magyar Állami Operaház színpadán volt otthon. Az intézménynek 1989-ben lett örökös tagja, s 1991 decemberében ünnepelte kétezredik operai fellépését Mozart Cosi fan tutte című operájában. Koncerten több mint félezerszer szerepelt, rádiófelvételeinek száma meghaladja a százat. Háromszor kapott Liszt Ferenc-díjat (1954, 1959, 1973), 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1967-ben lett Kiváló művész, 1986-ban megkapta a Bartók-Pásztory-, 1998-ban a Magyar Örökség-díjat, 2003-ban a Magyar Állami Operaház Mesterművésze kitüntetésben részesült. Ugyanebben az évben megkapta a Hazám-díjat, s életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. Épp húsz éve maga is díjat alapított: a Melis György-emlékplakettel a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekest jutalmazzák.
 
Nyolcvanadik születésnapján életére visszatekintve ekképpen nyilatkozott: "a pályámmal a hazámat szolgálhattam, és azt hiszem, sikerült úgy élnem, hogy senkinek ne ártsak. Úgy érzem, hogy "hasznossá" lehettem, és tudtam adni valamit az embereknek."
 
Mi, magyarok, mind büszkék és hálásak lehetünk mindezért.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok