Mint Hiller István fogalmazott, „Magyarország névjegye a kultúra, a tudomány, s az évaddal ezt a névjegyet tettük le New York és Washington asztalára. Nemcsak a magyar kultúrának tettünk jót, hanem tudatosan alakítottuk az országképet”. Kellenek az olyan kulturális évadok, az olyan koncepciók, amelyek a magyar kultúrát ívben, tematikusan mutatják be – mutatott rá.

A szakminiszter szerint a New York-i – washingtoni Magyar Kulturális Évadot nagyon sok munka és siker jellemzi, s ezt tovább kell folytatni, be kell mutatni a magyar kultúrát egyebek mellett az Arab-öbölben is.

Hiller István és Orsós László Jakab Fotó: Gordon Eszter

Hiller István köszönetet mondott Orsós László Jakabnak, a New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatójának, az intézet munkatársainak, az évad programjainak előkészítésében, tervezésében résztvevő Tanácsadó Testület tagjainak, valamint a közreműködő művészeknek.

Orsós László Jakab kiemelte, hogy az évadnak számos gyakorlati eredménye van. Példaként említette, hogy a washingtoni National Gallery of Art-ban A The Budapest Horse: A Leonardo Da Vinci Puzzle címmel rendezett kiállítás kurátora két nap múlva a Szépművészeti Múzeumban tart előadást.

Az Évad funkciója, hogy tovább vigyük a magyar kultúrát – jegyezte meg az intézetigazgató.

A New York-i és Washingtoni Magyar Kulturális Évad

Az Extremely Hungary címet viselő, egész éven át tartó fesztivál során az amerikai közönségnek egyedülálló lehetősége nyílt arra, hogy megismerje a kortárs magyar kultúrát a vizuális művészeti, irodalmi és előadó-művészeti programok széles spektrumán keresztül. Emellett a rendezvény az elmúlt évszázadban a magyarok nevéhez fűződő újításokat és művészi alkotásokat is ünnepelte, amelyek közül sok az amerikai kultúrára is jelentős hatással volt.

Az Évad dialógust kezdeményezett egy dinamikus közép-kelet-európai országról, Magyarországról alkotott eddigi amerikai elképzelésekkel.

A New York-i Magyar Kulturális Intézet által szervezett, 135 eseményből álló programsorozatnak a legnevesebb New York-i és washingtoni kulturális intézmények adtak helyet. Egyebek mellett a Carnegie Hall, a Lincoln Center, a MoMA, a BAM, a Jewish Museum, a 92nd Street Y New York-ban, illetve a National Gallery, a Kennedy Center és a Library of Congress Washingtonban.

A sokszínű, széles kínálatából kiemelkedik az a hét program, melyet kifejezetten az Évadra állítottak össze a szervezők. A Pán-Európai Piknik, Forgács Péter: Hunky Blues, Az amerikai álom című dokumentumfilmje, illetve a Bajuszverseny, a Cabaret Magyar, az Opera Unbound, a Rebel Waltz, valamint a „Fire+Fire”című évadzárófesztivál kedvező fogadtatása bizonyítja a koncepció sikerességét.

A folytatás

Jövő februárban a Lincoln Center egy kortárs magyar filmfesztiválnak ad otthont, Schiff András zongoraművész pedig a 92nd Street Y koncerttermében lép fel. 2010 tavaszán Esterházy Péter tart felolvasást a Harmonia Caelestis című művéből.

How They Lived – az évadra készült kiállítás Amerika több városába utazik, és az ebből készülő angol- és magyar nyelvű album is előkészületben van. Az 1870-1940 közötti magyar zsidóság különböző rétegeiről és társadalmi szerepéről még nem jelent meg könyv.

Fire&Fire – az amerikai fekete és magyar cigány zenészek közös koncertje csak az együttműködés kezdete volt. Reményeink szerint a produkció turnéra indul – várhatóan Amerika több városában, és Magyarországon is fellépnek majd.

PEN – A nemzetközi írószervezet hatalmas éves irodalom-ünnepén, a PEN World Voices Festival-on jövőre két magyar író vesz részt. Ez kitűnő bemutatkozási lehetőség ennek a nehezen promotálható műfajnak – a fesztivál egy hete alatt New Yorkban több ezer ember vesz részt a programokon. Várhatóan a következő években is biztos helye lesz a magyar íróknak a PEN fesztiválon.

Hunky Blues – Forgács Péter filmjét már több helyen bemutatták Amerikában, és hamarosan dvd-n is megjelenik. A magyar kivándorlókról és az emigráns létről szóló – az Évad megbízásából készült – filmre nagy az érdeklődés.

StoryCorps – A történeteket gyűjtő és rögzítő StoryCorps több tucat Amerikában élő magyarral készített interjút életükről. A felvételekből a Library of Congress készített egy Hungarian File-t, melyben ezeket a történeteket archiválják.

WNYC – A legnagyobb amerikai közszolgálati rádió, az NPR New York-i állomása, a WNYC jövő héten Steve Reich zeneszerző munkássága előtt tiszteleg. A műsorfolyamot a MÜPA felkérésére írt Reich-mű, a december 6-án Budapesten rögzített Amadinda koncertfelvétele nyitja.

Szépművészeti Múzeum – A washingtoni National Gallery of Art A The Budapest Horse: A Leonardo Da Vinci Puzzle címmel rendezett kiállítást az Extremely Hungary keretében, 2009 júliusában. A tárlat kis méretű bronz lovasszobrokat mutatott be, fő attrakcióként a budapesti Szépművészeti Múzeum Leonardo-nak tulajdonított bronz lovasszobrát. A tárlat alapja a szobor tudományos vizsgálatának bemutatása, s annak jártak utána, hogy a szobrot valóban Leonardo készítette-e. A kiállítás nem csak az eredményről szól (a ló Leonardo iskolájában készült), hanem a világ legfejlettebb technikájával elvégzett vizsgálatról, melynek feltételei Európában nem is biztosítottak. A kiállítás vezető kurátora decemberben tart előadást a Szépművészeti Múzeumban.

A Library of Congress felkérésére komponálta Kurtág György Hommage á Bartók című művét, melynek ősbemutatója az EH washingtoni megnyitója volt. A LOC 2011-ben Liszt évet tervez, a zeneszerző születésének 200. évfordulóján.

Mindezen kapcsolatok (Szépművészeti Múzeum- National Gallery of Art, MÜPA-WNYC, stb.) természetesen ezeken a konkrét együttműködéseken messze túlmutatnak. Az Évad megteremtette az amerikai és magyar intézmények között a biztos partneri viszonyt.

Sajtómegjelenések

Az Évadot a legjelentősebb amerikai médiumok is méltatták: rendszeresen jelentek meg beszámolók a Financial Times, a The Wall Street Journal, a The New York Times, a New York Post, a The Washington Times, valamint a The Village Voice hasábjain, az összes jelentős rádióban, és számos internetes oldalon és blogon:

ConcertoNet.com, január 24.

“Maestro Fischer, kiváló karmester … A közönség állva tapsolt és ünnepelt.”

The New York Times, január 26.

“Ha Brahms Magyar táncaira vagy Liszt Magyar rapszódiáira gondolunk, többé-kevésbé tudjuk, mi az, amit a cigányzenének köszönhettek. És mi az, amit nem. Mindez az elmúlt években gazdag alapanyagot szolgáltatott a koncertszervezőknek, amint a klasszikus zene kísérletet tett népszerű gyökereinek újrafelfedezésére, illetve új közönségrétegek meghódítására. A Budapesti Fesztiválzenekar szombat esti Carnegie Hall-beli koncertje ennek kiváló és remekül élvezhető példája volt.”

The Washington Post, február 9.

Kurtágék, Magyarországról szeretettel

„Az általuk játszott zene szinte nem is evilági ... egyszerre tömény, teli aforizmákkal, néhol triviális, olykor profán, gyakran nyers és alaktalan: inkább zenei gondolatok naplója, mint csiszolt elemek gyűjteménye ... A koncert egy gyönyörű módón személyes tisztelgés volt Bartók előtt, akit Kurtág egy interjúban „anyanyelvének” nevezett.”

Washington Times, április 5.

MŰVÉSZET: A budapesti képek új értelmet adnak a modernizmus fogalmának

A két kiállítás közül a Katzen Arts Center-beli Vajda Lajos-kiállítás a meglepőbb. Vajda, a rövid életű kollázs- és festőművész, aki 33 évesen halt meg, aki keleti és nyugati művészeti vonásokat hozott összhangba meglepő módon. (…) A magyar kultúra nem csupán Liszt Ferenc és művei. Valójában Magyarországnak köszönhetjük a huszadik század legelőremutatóbb művészi körének számos tagját.

The New York Times, május 4.

Emlékezés a napra, ami felhasitotta a vasfüggönyt

1989. augusztus 19-én, kelet-németek százai vettek részt a Pán-Európai Piknikként elnevezett rendhagyó demonstráción, és Magyarországról Ausztriába szöktek, egy az egység szimbolikus kifejezéseként átmenetileg megnyitott kapun … A vasárnapi rendezvény az Empire-Fulton Ferry State Parkban a szabadság jelentőségére próbálja meg felhívni a figyelmet.

The New York Times, július 10.

“… a Katona József Színház egyedülálló Ivanov-előadása bizonyítja, hogy jó színészekkel és jó rendezővel Csehovban minden megtalálható: a nevetséges és a fennkölt, a lélekkel telt és a szexi, a diszkrét és olykor még a meztelen is.”