2021. december 6.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Holnaptól látogatható a katalán-magyar kiállítás

2009. szeptember 4.
A Katalán Autonóm Közösség és Magyarország legnagyobb, legjelentősebb és legátfogóbb kulturális vállalkozása ez – jelentette ki Hiller István oktatási és kulturális miniszter pénteken a Nemzeti Múzeumban, a Királylányok messzi földről című kiállítást bemutató sajtótájékoztatón.
Fotó: Nagy Gergely
Fotó: Nagy Gergely
 
Az együttműködésnek köszönhetően nem csak egy nagyszerű kiállítás jöhetett létre, hanem annál jóval több - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt négy évben a kiállítás tervezése, megvalósítása és Barcelonában való megrendezése során olyan kapcsolatok teremtődtek, amelyek a két nép között nagyszerű és tartós együttműködést eredményeznek.
 
A kiállítás a múltat eleveníti fel, a történelmet, a kulturális mentalitást mutatja be a legmodernebb technikai és muzeológiai eszközökkel - mondta Hiller István, aki beszédében köszönetet mondott a közreműködőknek a tárlat megvalósulásáért. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a kiállítás itt is olyan nagy siker lesz, mint Barcelonában, ahol alig három hónap alatt 27 ezren tekintették meg.
 
A kiállítás két kultúra és identitás kialakulását mutatja be, azokra a pontokra koncentrálva, amelyek a két nép közötti kapcsolatokat jelentették - mondta Joan Manuel Tresserras katalán kulturális miniszter, aki szerint ezek a pontok jó kiindulási alapot adhatnak egy szorosabb együttműködéshez. A katalán miniszter megjegyezte, hogy a tárlat kiváló lehetőséget kínál az egymásról való ismeretek bővítésére, megújítására is.
 
Fotó: Nagy Gergely
 
A kiállításról
 
A szeptember 5-én nyíló "Királylányok messzi földről - Magyarország és Katalónia a középkorban" című nemzetközi anyagot bemutató katalán-magyar kiállítás megrendezésének ötletét az adta, hogy a legnagyobb katalán uralkodó, I. (Hódító) Jakab születésének 800. évfordulóját 2008-ban ünnepelték 2008-ban Katalóniában.
 
A Katalán Autonóm Közösség, illetve a Magyar Köztársaság kulturális kormányzata 2005 májusában egy szándéknyilatkozatot, 2006. április 7-én pedig együttműködési megállapodást írt alá. A 2009-ben megvalósított kiállítás házigazdája és felelős szervezője Barcelonában a Katalán Történeti Múzeum, Budapesten pedig a Magyar Nemzeti Múzeum.
 
A barcelonai és a budapesti tárlaton kiemelkedő műtárgyak és modern multimédiás eszközök felhasználásával mutatják be a két ország létrejöttét, a köztük fennállott - többnyire dinasztikus - kapcsolatokat, valamint azokat a főbb sajátosságokat, amelyek a két nép gazdaságát, társadalmát, kultúráját jellemezték. Mindez segíthet a mai kor emberének megérteni azt: e két, egymástól távoli terület népei nagyjából ugyanabban az időben miféle alapokról indulva, milyen változásokon keresztül jutottak el a mai valóságig?
 
A kiállítás a két ország történetének az alábbi érintkezési pontjait mutatja be:
  1. Katalónia-Magyarország: Európa két arculata: a katalán és a magyar terület, társadalom és kultúra bemutatása: két, egymástól eltérő földrajzi, kulturális és történelmi tényező, mely jelenleg az egyazon közös európai politikai és kulturális térségen osztozik. Ez a tér alkotja a kiállítás bevezető részét, mely alapot nyújt a látogatóközönségnek a két ország megértéséhez.
  2. Ezer évvel ezelőtt: az első kiállítási tér a látogatókat a X. század utolsó évtizedeibe és a XI. század közepére kalauzolja, amikor létrejött a magyar királyság és a katalán grófságok függetlenné váltak a karoling monarchiától. Az időbeli egybeesés ellenére, a két terület politikai, társadalmi és kulturális identitása két egymástól teljesen eltérő folyamaton keresztül alakult ki. Éppen ezek azok a sajátosságok, melyekre a kiállítás gondolatmenete összpontosítani kíván.
  3. Messzi földre utazók: ez a második nagy kiállítási tér alkotja a kiállítás legfontosabb, konceptuális részét. Célja a katalán-magyar történelmi kapcsolatok bemutatása a középkor derekán (XII-XIII. század), amikor is a két országot összekötő politikai szálak a legerősebbek voltak. A téma vezérfonalát a két királyság között szövődő dinasztikus kapcsolatok alkotják, melyek két, különösen erős és életképes, rendkívüli területi és politikai terjeszkedést mutató királyság meglétéről tanúskodnak. A kiállítás ezen része különös figyelmet fordít Imre király és Aragóniai Konstancia, valamint I. Jakab és Árpád-házi Jolánta házasságára.
  4. A királyi ház szentsége: akiállításezen részének középpontjábanÁrpád-házi Szent Erzsébet (1207-1230) áll, aki szakított a női szentség uralkodó modelljével, amely a szüzességet helyezte előtérbe. Feleségként és anyaként szállt szembe férje családjával, akik korlátozni akarták a szegények segítésében. Ez a példa vonzotta a nemesi és a királyi családok asszonyait.
  5. Királyi látogatás: a középpontbanaz 1414-es konstanzi zsinat és Luxemburgi Zsigmond Perpignanba tett utazása áll.
  6. Aragóniai Beatrix: 1476-ban tartották meg Hunyadi Mátyás magyar király és Aragóniai Beatrix, a nápolyi trónt apjától, V. Alfonztól öröklő Aragóniai I. Ferdinánd (1458-1494) lányának esküvőjét. A katalán és a magyar dinasztia közötti utolsó találkozás a középkor alkonyán jött létre, olyan pillanatban, amikor Európában mélyreható változások mentek végbe. Ezen a harmadik frigyen keresztül szeretné bemutatni a Magyar Nemzeti Múzeum a két országban a XIII. század óta végbement változásokat.
A barcelonai és a budapesti kiállításokon 8 ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát mutatják be, azonban a két helyszínen megtekinthető anyag összetételében eltéréseket mutat. Ennek egyik oka, hogy a pergamenből készült műtárgyak esetében a nemzetközi szabályozás szerint ugyanazt a műtárgyat 3 éven belül 4 hónapnál hosszabb időtartamra nem lehet kiállítani. Így a szakemberek a rendezés során azt az elvet követték, hogy a kérdéses tárgyakat azonos kvalitású anyagokkal helyettesítik: pl. míg Barcelonában Aragóniai Beatrix végrendeletét tekinthette meg a nagyközönség, addig Budapesten Beatrix és Mátyás házassági szerződését mutatják be. A hazai megnyitóra olyan különlegesség is érkezik Zárából, mint az Irgalmas Szűzanya (Ara Coeli) oltárkép, a Szent Ferenc templom sekrestyéjéből (1480 körül), vagy a Veszprémvölgyi Apácamonostor kiváltságlevele, mely most először hagyja e Magyar Országos Levéltár falait (1109-ben Könyves Kálmán király által került átírásra és megerősítésre).
 
Fotó: Nagy Gergely
 
A Királylányok messzeföldről - magyarország és Katalónia a középkorban című tárlat kurátorai: Révész László, Ritoók Ágnes, Biczó Piroska, Kiss Etele.
 
A november 29-ig látogatható kiállítást 1000-1000 példányban kiadott, katalán és magyar nyelvű reprezentatív katalógus teszi teljessé és maradandóvá. Ennek lapjain a bemutatott tárgyakon kívül helyet kapnak a két ország neves kutatóinak tanulmányai is.
 
A Magyar Nemzeti Múzeum színes, változatos programcsomagot állított össze a tárlat nyitva tartási idejére: előadások, koncertek, iskolai és családos programok várják a nagyközönséget. 4 szombaton éjszaka is, szerdánként pedig 20:00 óráig zajlanak majd az események. A múzeum falain kívül az Örökmozgóban Filmklub indul "Szentek és Elveszettek" címmel.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok