Fotó: Gordon Eszter

 

A szakállamtitkár elmondta, hogy az egy hónapot felölelő fesztivál ideje alatt filmfesztivál, kínai táncművészek előadása és képzőművészeti kiállítás is várja az érdeklődőket szeptember végétől október végéig Budapesten és Kecskeméten. A fesztiválhoz kapcsolódó programok közt olyan ínyencségek is megtalálhatóak, mint a kínai teafőzés rejtelmei, vagy a hagyományos kínai orvoslásban használt gyógynövények hatásai, illetve wusu akrobaták előadása. Az eseményhez kapcsolódnak a Konfuciusz Intézet programjai is.

 

Csák Ferenc szerint a 60. évforduló jó apropót adott ehhez a fesztiválhoz, de az is nagyon fontos, ami ez alatt a hat évtized alatt történt a két országban.

 

A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy 2008-ban a kulturális kormányzat egy egész évadot szentelt annak, hogy a magyar kultúrát bemutassa Kínában, most pedig Kína különleges értékei jönnek el Magyarországra.

 

A szakállamtitkár megállapította, hogy ez a fesztivál egy különleges kultúrába ad betekintést. Csák Ferenc még hozzátette, hogy a Kínával való kapcsolat mindig is fontos volt hazánk számára – ennek egyik legbeszédesebb példája az, hogy tavaly Pekingben és Sanghajban is megkezdte a működését egy-egy kulturális szakdiplomata.

 

 

Gao Jian, Kína Magyarországra akkreditált nagykövete elmondta, hogy a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően az elmúlt 60 év során baráti, partnerségi kapcsolatot sikerült kialakítani.

 

A nagykövet megállapította, hogy a két ország közötti kötelékek minden téren történő felemelésével a kulturális cserekapcsolatok is gyors fejlődésnek indultak.

Kína egységes, soknemzetiségű ország, és ezek a nemzetiségek együtt hozták létre a ragyogó kínai kultúrát – mondta Gao Jian. A nagykövet szavai szerint különösen büszkék arra, hogy a kínai civilizáció a maga sajátosságaival kiemelkedően járul hozzá az emberiség kulturális sokszínűségéhez.

 

Gao Jian arról is szólt, hogy a kínai civilizáció mélységét és gyökereit a harmónia nagyra értékelése, a hasonlóságok mellett a különbségek megőrzése, valamint a kölcsönös tolerancia jellemzi. Ehhez a nagykövet hozzátette, hogy szeretné, ha a mostani kulturális eseményeken keresztül kifejezést nyernének ezek az elvek.

 

Mint Gao Jian kijelentette, szándékaik szerint ez a kulturális fesztivál egy ablak lesz, amelyen áttekintve a magyar nézők és látogatók nagy számban élvezhetik a kínai civilizáció szépséges látványát, ugyanakkor szeretnék, ha a fesztivál híd is lenne, és még közelebb hozná egymáshoz a kínai és magyar népet.

 

 

 

A rendezvénysorozat keretében szeptember 25. és október 1. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban hét filmet - A kürt hangja, A felhő és a víz balladája, A küzdelem útja, A Potala Palota, A tűzszerész, A néma szent kövek, valamint a Hosszú dal - vetítenek eredeti nyelven, angol felirattal, magyar szinkrontolmácsolással. A filmfesztivál programja egy vékony, de meghatározó “szeletét” mutatja be a kínai kortárs filmeknek, segítségével képet kaphatunk a távoli, de a világ egyik legmeghatározóbb nagyhatalmává vált ország életéről, mindennapjairól és nem utolsó sorban kulturális-művészeti életéről.

 

2009. október 2. és 3. között rendezik meg az ELTE Botanikus Kertjében a Gingko-napokat, ahol az érdeklődők megtudhatják, mi jellemzi a szépségükről híres kínai kerteket, megismerkedhetnek különböző kínai gyógynövényekkel és hatásukkal, illetve a kínai teakészítés rejtelmeivel.

 

2009. október 3-án az ELTE Konfuciusz Intézet konferenciát szervez abból az alkalomból, hogy 60 éve létesített egymással diplomáciai kapcsolatot Magyarország és Kína. A konferencián a kétoldalú kapcsolatok különböző területeinek – diplomácia, gazdaság, kultúra stb. – szakértői számolnak be a kínai-magyar kapcsolatok múltjáról, jelenéről, jövőjének lehetőségeiről, tanulságairól.

 

2009. október 10-én, az ELTE Jogi Karának Dísztermében a Konfuciusz Intézet meghívására a Kínából kizárólag a fesztivál alkalmából Magyarországra érkező wushu művészek, akrobaták és énekesek színes egyedülálló műsorral várják az érdeklődőket.

 

Október 12-től október 25-ig látogatható a Mezőgazdasági Múzeumban megrendezendő Kínai kortárs tintafestmény kiállítás. A tárlat központi témája a tintafestészet ősi hagyományának döntő szerepe, amely a kulturális emlékezetben és számos kortárs kínai művész képzeletében jelenik meg, amikor Kína robbanásszerű gazdasági növekedésére és a hirtelen globalizációra reflektálnak. Ahogy Kínán belül egyre erősödnek a külső kulturális hatások, a művészek merészebben kísérleteznek új eszközök és technikák impozáns skáláján, ezzel példa nélküli adalékot nyújtva a nyugati és a keleti képi világnak.

 

A Kínai Nemzetiségek Ének- és Táncegyüttes október 13-án és 14-én a Madách Színházban, míg október 17-én a kecskeméti Katona József Színházban lép fel. (A Kínai Nemzetiségek Ének- és Táncegyüttese 1952-ben alakult meg. Fő célja a kisebbségi népcsoportok művészetének fejlesztése, a tehetségek felkarolása, valamint a különböző etnikumok együttműködésének támogatása. Küldetése, hogy tanítsa és gondoskodjon az ország etnikumaiból származó művészeti tehetségekről. Az együttes kulturális nagykövetként egész Kínában, valamint több mint 100 országba és régióba kapott meghívást. Az együttes Magyarországon az Ezüstszínű haza című produkciót mutatja be. A műsorban fellépő előadók mind Kína etnikumaiból származó felkarolt tehetségek.