Mint arra Hiller István rámutatott, ez az intézkedés stabil, kiszámítható megoldást teremt, hosszú távon biztosítva a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozását.

Az NKA forrásait továbbra sem érinti semmilyen költségvetési, kormányzati évközi átcsoportosítás, zárolás, elvonás - hangsúlyozta a tárcavezető.

Megemlítette, hogy számos európai országban - egyebek mellett Nagy-Britanniában, Olaszországban és Finnországban - hasonló rendszert alakítottak ki.

Hiller István úgy fogalmazott, "ezzel a megoldással egyrészt egy bürokratikus, idejét múlt rendszert szüntetünk meg, másrészt csökkentjük a vállalkozások terheit".

Miből tevődött eddig össze a kulturális járulék? (a felsorolás nem teljes körű)

A szerencsejátékból kultúrára szánt összeget vagy hozzáadják a szakminisztérium költségvetéséhez vagy állami és kvázi állami, megbízott szervezeteken keresztül osztják el.

2002-es adatok szerint a legmagasabb (16,5%) Finnországban volt a kultúra részesedése, a legalacsonyabb (1%) Észtországban.

1994-ben John Major kormánya engedélyezte a Nemzeti Lottót (National Lottery). A National Lottery minden egyes eladott lottó/sorsjegy/egyéb termék árának 28 százalékát jótékony célokra költi, s ennek az összegnek a 16,67 százalékát a kultúra támogatására ajánlja fel. A National Lottery egyrészt támogatja a művészeti tanácsokat (Art Councils) másrészt a cég saját, erre a célra felállított elosztó intézményt tart fenn, a Big Lottery Fund-ot (BLF).

A lottópénz 5 jó célra használható fel, s a kormány feladata a jó célok eldöntése, és a célok közötti forrásmegoszlás meghatározása.

1994 és 2002 között 14 milliárd fontot fordítottak "jó célokra" a lottóbevételből, ebből 2,11 milliárd fontot művészetre és kultúrára, 2,29 milliárd fontot pedig műemlékekre.

A National Lottery megváltoztatta Nagy-Britannia művészeti életét, megsokszorozta a művészeti produktumokat fogyasztók, illetve létrehozók számát. Hatása az élet minden területén érződik. A társadalom egyre inkább felismeri a művészet jelentőségét, nem utolsó sorban gazdasági hatásait.

A finn rendszer parlamenti és a kormányzati politika együttműködésével, állami tervezési folyamaton keresztül, a szakminisztérium irányításával és az államtól kartávolságnyira lévő szervezetek szaktudásával működik. Nemzeti Lottót (17 különböző játék) egy állami tulajdonú vállalat, a Veikkaus Ltd. működteti, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt. Ennek profitjából művészetet, kultúrát, tudományos kutatásokat, ifjúsági projekteket és a sportot támogatják. 2002-ben ez a vállalat a bevétel 48%-át (523 millió euró) fordította nyereményekre és 32,6%-át (355,6 millió euró) jó célokra.

A lottót egy állami résztulajdonú magánvállalat, a Lottomatica felügyeli, de az állam a felelős a haszon elosztásáért. A kulturális tárca 3 éves programok keretében ún. Felelős Központoknak (Centri di Responsabilita) adja át az adott összeget kezelésre. Ezek a központok megfelelnek a Minisztérium osztályfelosztásának. Míg a "rendes" költségvetést évente osztják el, ezt három éves keretekre bontják.