2017. november 22.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Az OKM válasza a Pokorni Zoltán sajtótájékoztatóján elhangzottakra

2009. június 19.
A közoktatás intézményrendszerének stabilitását a jogszabályok változása nem bontja meg. Nem vitatható, hogy a közoktatásról szóló törvényhez és végrehajtási rendeleteihez az elmúlt időszakban többször is hozzá kellet nyúlni, azonban ezek a módosítások nem változtattak a rendszer működésének alapjain. A módosítások legtöbb esetben azért váltak szükségessé, hogy a rendszer működését meghatározó szabályokba beépüljenek az Európai Unió joganyagának harmonizációjával összefüggő kérdések, mint például a munkaerő és áru, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának elve. Érvényesíteni kellett azokat az uniós elvárásokat is, amelyek az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmód követelményeire, az átláthatóságra, az információáramlás szabadságára vonatkoznak. Meg kellett oldani a foglalkoztatással összefüggő uniós irányelvek érvényesítését is. A jogszabályi változások végrehajtásához mindig elégséges idő állt rendelkezésre, különös tekintettel arra, hogy a tervezetek időben felkerültek a minisztérium honlapjára, illetőleg a hatálybalépéshez a jogszabályok megfelelő időt biztosítottak. Számos változtatást az érintettek kértek, kezdeményeztek. Ilyen volt például a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozó előírások áttekintése vagy a szakképzésre vonatkozó szabályok egyes elemeinek újragondolása. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján megtalálhatók az értelmezést segítő információk, segédanyagok. A minisztérium dolgozói számos tanácskozáson nyújtanak segítséget a joganyag megismeréséhez.
 
Az óvodai férőhelyekkel kapcsolatosan az igazság az, hogy országos átlagban több az óvodai férőhely, mint ahány gyermek van.
 
A KSH adatai alapján, az óvodai férőhelyek száma a 2007/2008. nevelési évben
A KSH adatai alapján, az óvodai férőhelyek száma a 2008/2009. nevelési évben
A KSH adatai alapján, a 2007/2008. nevelési évben óvodai jogviszonyt létesített gyermekek száma
A KSH adatai alapján, a 2008/2009. nevelési évben óvodai jogviszonyt létesített gyermekek száma
349.514 férőhely
354.267 férőhely
323.958 fő
325. 677 fő
 
Az óvodai férőhelyek száma, a 2008/2009. nevelési évben 4.753 férőhellyel több, mint a 2007/2008. nevelési évben. Óvodai jogviszonyt a 2008/20089. nevelési évben 1.719 fővel több gyermek létesített az előző nevelési évhez képest.
 
Igaz az is, hogy előfordulhatnak problémák, mivel egy-egy adott település nem tesz eleget a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatellátási kötelezettségének. Az óvodai ellátásáról való gondoskodás 1990 óta kötelező önkormányzati feladat. Ennek keretei között kell gondoskodni az önkormányzatoknak nemcsak az ötödik életévükben lévő gyermekekről, hanem azokról is, akiknek a nappali felügyeletét a gyermekek napközbeni ellátása keretében kell megoldaniuk, biztosítaniuk.
 
A Kormány mindenekelőtt a Regionális Operatív Programok keretében nyújtott pályázatokban segíti az óvodai férőhelyek bővítését. Így például, az elmúlt évtizedben a települési önkormányzatok számára több infrastruktúrafejlesztési támogatás állt rendelkezésre, mint például 1991 és 2006 között a közoktatásban rendelkezésre álló címzett és céltámogatási rendszer vagy a fejlesztési célú hazai források másik jelentős része a decentralizált források, amelyek felett korábban a megyei, jelenleg a regionális fejlesztési tanácsok rendelkeznek döntési jogosultsággal.
 
A területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás (TEKI) 1996 óta segíti a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek, települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. A céljellegű decentralizált fejlesztési támogatás (CÉDE) 1998 óta létező fejlesztési forrás, amely forrásból szintén jelentős az önkormányzati intézmények felújításához nyújtott támogatás. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) előirányzat, mint ahogy arra az elnevezése is utal, a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztési elképzeléseit segíti, s ezáltal lehetőség nyílik humáninfrastruktúra fejlesztésekre is.
 
A Kormány 2008-ban év közben döntött egy 1,6 milliárd forintos fejlesztési forrás elkülönítéséről, amely a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését szolgálta a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, itt a hangsúly elsősorban az óvodafejlesztéseken volt. Az önkormányzatok, illetve társulásaik legfeljebb 50 millió forint támogatásra pályázhattak intézményenként. E támogatás elbírálására október 22-én került sor. A bölcsődék esetében 9 pályázó 90 000 0000 Ft, óvodák esetében pedig 80 pályázó (116 települést érintve) 1 023 000 000 Ft támogatást nyert.
 
A 2009. évi költségvetési törvény 5. számú melléklete az idei évben is biztosít a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez, közösségi buszok beszerzéséhez forrásokat. A támogatás igénylési, felhasználási és elszámolási feltételeit a 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet határozza meg. E pályázatnál is kiemelt jelentőséget kapnak az óvodai fejlesztések. Ezen felül 2002-től uniós források is rendelkezésre álltak: 2004-ig a PHARE program keretében, majd 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai keretében volt, illetve van jelenleg is lehetőség a közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztésére.
 
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai (ROP) keretében a nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének támogatását szolgáló pályázatok kiírására 2007-ben került sor, s ennek eredményeként 2008. augusztus 26-án 253 db pályázat részesült előzetes vagy végleges támogatási döntésben, ez csaknem 500 feladatellátási hely épületfejlesztését jelenti, összesen 79 382 milliárd Ft értékben. Mint ismeretes, a közép-magyarországi régióban (KMR) 2008. év elején már 14 pályázat részesült pozitív támogatási döntésben összesen 2,4 milliárd forint értékben, ebből 10 infrastruktúrafejlesztés és 4 eszközbeszerzést célzó pályázat volt.
 
A 2008. év végén illetve a 2009. év elején a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség további 93 pályázatot részesített előzetes támogatási döntésben a Dél-alföldi, Észak-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiókban. Az ÚMFT/Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása pályázati konstrukciókban 2008. augusztus 26-án előzetes vagy végleges támogatási döntésben részesített óvodai pályázatok száma 119 volt az összes 253 db pályázat közül. Az óvodai beruházás tekintetében nyertes 119 pályázat összesen 166 óvodai feladatellátási hely fejlesztését valósítja meg e pályázat által (Ez utóbbira az SzMM válasza is rámutat).
 
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai keretében a 2009-2010-es évben 7 régió közül kettő külön kizárólag óvodai fejlesztéseket célzó kiírást tervez: Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli régiók; összesen 1 415 millió forint értékben, azonban minden régióban lehetőséget lesz az akciótervek alapján az óvodai beruházásokra.
 
A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet alapján rendelkezésre álló 4,1 milliárdos pályázati forrásból óvodai infrastruktúra-fejlesztésre 568 pályázat érkezett 9,2 milliárd forint összegben. Támogatásra került 186 pályázat, 1,8 milliárd Ft összegben.
 
A kétszintű érettségi megszervezéséhez azok a szakmai dokumentumok állnak rendelkezésre - részleges érettségi vizsgakövetelmények -, amelyek kiadására Pálinkás József miniszter úr idején került sor. Az emeltszintű és a középszintű érettségi vizsgák eredménye nem igazolja azokat az állításokat, hogy a vizsgák "kiüresedtek". Az érettségi vizsgán nyújtott tanulói teljesítmények diagramja hasonlóan alakult, mint ahogy a "régi" érettségi vizsgák eredményeiről készült diagrammok.
 
Az integrációs lépések eredményesek, beváltották a hozzá fűzött reményeket, csökkent a szegregáló iskolák és osztályok száma, megnőtt az igény a tehetséggondozó programok iránt.
Az integrált oktatás sikeres és eredményes. Minden ezzel ellenkező állítás téves.
Az oktatási integrációs célok három, egymástól nem elválasztható pillére épülnek: jogszabályok, az intézmények pedagógiai módszertani megújulása és pénzügyi feltételek.
A modern pedagógiai módszertanok alkalmazását az integráló intézményekben dolgozó pedagógusok közül eddig mintegy tízezren sajátították el továbbképzéseinken. Az ÚMFT során további 15.000 pedagógus szakmai-módszertani továbbképzése valósul meg.
A módszertani alapú integráló pedagógiai munka sikerességét jól jelzi, hogy a kezdeti 45 intézmény száma mára csaknem 1300-ra emelkedett - elsősorban általános iskolák, de óvodák és középiskolák vezették be a programot, és részesülnek a forrásokból.
Az MTA és a CEU neves kutatói által lebonyolított nagyszabású hatásvizsgálat kimutatta, hogy az integrált oktatás javítja a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eredményeit, javítja - és nem rontja! - a többi tanuló eredményeit, ráadásul az alkalmazott modern pedagógiai módszerek javítják a tanulók önértékelését, függetlenül etnikai hovatartozásuktól. További hozadéka az integrációnak, hogy növeli a romák társadalmi elfogadottságát a nem roma tanulók körében.
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nagy számban oktató pedagógusok nehezebb körülmények között végzik mindennapi feladataikat, ezért döntött a kormányzat arról, hogy illetmény-kiegészítés révén ismerjük el teljesítményüket.
Mintegy 600 általános iskola és megközelítőleg 450 óvoda 11.000 pedagógusa kapott eddig illetmény-kiegészítést, ennél jóval nagyobb igényre számítunk 2009 szeptemberétől. Az idei évben rendelkezésre álló forrás 3,7 Mrd Ft, melyből 2,3 Mrd Ft-ot a pedagógusok már megkaptak a most lezárult tanévben.
 
Óvodáztatás, óvodáztatási támogatás - kiegészítés:
A kormányzat kiemelt jelentőségűnek tartja a lakosság teljes körét elérő, minél tovább tartó óvodáztatást. E cél érdekében vezettük be az óvodáztatási támogatást, mely éppen abból a felismerésből indult ki, hogy az óvoda korántsem ingyenes, és a pénzhiány korlátozhatja azon gyermekek óvodai fejlesztését, akiknek későbbi eredményes iskolai pályafutásához a legnagyobb szükségük lenne erre.
Az egyes területeken valóban meglévő óvodai férőhelyhiány pedig éppen a legszegényebb és legképzetlenebb családokat sújtja leginkább. Az összes óvodáskorú gyermek min. 40%-a 4 évnél többet jár óvodába, s annál többet, minél magasabb a szülők (főként az anyák) végzettsége.
Felméréseink azt bizonyítják, hogy plusz egy év óvodáztatás éppen és kiváltképp a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek későbbi iskolai sikerességét jelentős mértékben képes növelni.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok