Fotó: Gordon Eszter

 

A tárcavezető hangsúlyozta, abban az évben, mikor Kazinczyt ünnepeljük, a magyar nyelvet fókuszba helyezzük, helyes, ha a Márai-program is bekerül a közös gondolkodásba.

 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy újra kell fogalmazni a könyves szakma, a könyvtárak, az írók, az olvasók és az állam szerepét. Az állam nem vonulhat ki a könyvszakma életéből.

 

Mint mondta, 2010. január 1-től - amikor a Nemzeti Kulturális Alap bevételi forrását az ötös lottó járulékadójának 90 százaléka alkotja majd - a Márai-program megvalósíthatóvá válik.

 

Hiller István reményét fejezte ki, hogy a Márai-program nemcsak szándék marad, s jövőre, az Ünnepi Könyvhéten már úgy gondolhatunk rá, mint amit közös akarattal valósítottunk meg.

 

 

 

50 kiadó 115 könyvvel nevezett.

 

II. Közönségdíj: (Ebben az évben is a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a Veszprém Városi Művelődési Központ kiállítása látogatóinak összesített szavazata alapján ítélték oda.)

A díjat az Alexandra Antikvárium gondozásában megjelent Új Magyar Athenas című kötet nyerte el. A kitüntető elismerést Kiss Ferenc, az Antikvárium vezetője vette át Zentai Péter Lászlótól, a Könyvfesztivál igazgatójától.

 

III. Magyar Könyvkiadók És Könyvterjesztők Egyesülésének elismerései (Barna Imre elnök úr nyújtotta át)

 

 

 

Új Magyar Athenas című kötet, ami az Alexandra Antikvárium gondozásában jelent meg (A díjat Géczi Emőke, a kötet szerkesztője vette át.)

 

Pet'R Kovács Péter című kötet, mely a T-ART Alapítvány, illetve a Noran Kiadó 2004 közös gondozásában jelent meg. (Az elismerést Sellyei Tamás Ottó, a könyv tervezője vette át.)

 

 

Az Ismeretterjesztő könyvek kategória:

 

Stefan Bollmann Az olvasó nők veszélyesek című kötet, mely a Scolar Kiadónál jelent meg. (Az oklevelet a Scolar Kiadó képviseletében Illés Andrea vette át.)

 

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium ebben az évben is Hermész - díjjal jutalmazza a minőségi könyvesboltokat. A kitüntető elismerést dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át.

 

A magyar irodalom és könyvkiadás egész Európában páratlan rendezvénye, az Ünnepi Könyvhét idén kivételes jubileumához érkezik. Nincs a kontinensen még egy olyan, a nemzeti kultúrára és az anyanyelvi irodalomra koncentráló, a szerzőket és az irodalmi műhelyeket népszerűsítő könyves rendezvény, amelyet 1929-es alapítása óta folyamatosan megrendeznek, amely az ország minden számottevő városára kiterjed, s ahol az élő magyar irodalom szinte minden alkotója az ünnepi napokon dedikáló asztal mellé ül, s találkozik olvasóival.

 

1927 pünkösd vasárnapján a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete miskolci közgyűlésén a Literatura című irodalmi folyóirat főszerkesztője, Supka Géza, a talán utolsó polihisztor egy kompletten kidolgozott javaslattal állt elő, amelynek lényege az volt, hogy a magyar irodalom, a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként az ország minden településén egyidőben könyvnapokat kell rendezni. Ahogy a mindenre kiterjedő javaslatban fogalmazott: "Az évnek egyik napján (...) az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely (...) az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában".

 

A terv két évvel később vált valósággá, a Supka Géza-megálmodta Ünnepi Könyvnap 1929-ben debütált a Vörösmarty téren. A könyvhét alapítója olasz és finn mintát követett, de míg ezen országokban már csak az emlékét őrzik egy ilyen típusú rendezvénynek, a néhány évtizeddel később könyvhétté terebélyesedő magyar ünnep túlélte a XX. század minden megpróbáltatását. A kiadók és az írók a legnehezebb időszakban is kivonultak a közterekre, könyvhét volt a németek megszállta országban, a rommá lőtt fővárosban és a háborút követő diktatúra éveiben egyaránt. Egyetlenegyszer maradt csak el a könyvhét, de erre a hiátusra is jó emlékezni, hisz pontosan kifejezi a könyvhét szellemiségét: bebörtönzött pályatársaik miatt 1957-ben sem az írók, sem a kiadók nem akartak ünnepelni.

 

Az alapító előtt tisztelegve az Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Kossuth Kiadóval közösen reprint kiadásban megjelenteti a Supka Géza által szerkesztett Literatura című folyóirat első könyvnapokra megjelenő, 1929-es könyvheti különszámát.

 

A jubileumi könyvhétre, s a rendezvényhez immáron nyolc éve szervesen kapcsolódó Gyermekkönyvnapokra több mint 360 könyvheti újdonság jelenik meg.

 

Június 6-án, szombaton, a Vörösmarty téren Könyvek Éjszakája lesz, az egész teret megvilágítják, és az írók késő éjszakáig dedikáló asztalok mellett várják az olvasókat. A kiállítók és a szervezők is - Supka Géza javaslatának megfelelően - játékos, szórakoztató, bohém programok sorával várják az érdeklődőket, lesz utcabál, tánc, zene, móka, kacagás.

 

A könyvhéttörténeti vetélkedőt múlt év végén hirdették meg középiskolás diákok számára. 16 csapat jelentkezett, a selejtező céljából megadott írásbeli feladatra nyolc dolgozat érkezett, s közülük az öt legsikeresebb került a június 6-i, Vörösmarty téri döntőbe.

 

Félévszázados tradíció, hogy a magyar tipográfiai hagyományt ápoló Szép Magyar Könyv Verseny díjait és elismeréseit az alkotók az Ünnepi Könyvhét nyitónapján, június 4-én ünnepélyes keretek között vehetik át az V. kerületi Aranytíz Lovagtermében.

 

 

1997-ben a Hermész-díjat a kiemelkedő könyvesboltok tevékenységének elismerésére alapította az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az elmúlt 12 évben 58 könyvesbolt nyerte el ezt a kitüntető címet a szakmai bizottság javaslata alapján. A díjazott könyvesboltok 5 évig megőrizhetik a táblát, 5 év után újra pályázniuk kell.

 

A könyvkiadás és -kereskedelem adatai azt bizonyítják, hogy elismerésre méltót produkált a hosszú éveken át nehézségekkel küzdő könyvszakma. Nem beszélhetnénk a magyar könyvpiac látványos megélénküléséről, ha a terjesztői láncok tulajdonosai, a perspektivikusan gondolkodó kiadók vezetői nem korszerűsítik, bővítik könyvárusító helyeiket. Az elmúlt években nem boltok megszűnéséről, hanem új, igényes üzletek megnyitásáról számolhatott be a sajtó. A jelentős bevásárlóközpontokban is nyíltak könyvesboltok, néhányan a Hermész-díjat is elnyerték. A 80 évvel ezelőtt meghirdetett Könyvünnep tartja színvonalát és vásárló közönségét a jelenlegi válsághelyzetben is.

 

A minőségi könyvkultúra kialakításában az államnak a piacgazdaságban korlátozott, de kis nyelvterületű országokban mégis kiemelkedő szerepe van. A jelentős programok (Olvasás Éve, Nagy Könyv verseny, 100 éves a Nyugat folyóirat stb.) támogatása mellett a kis műhelyek támogatását is fontosnak tartja az OKM. Ilyen kis műhely a könyvesbolt.

 

A minőségi könyvesbolt a kínálata és a benne dolgozók tevékenysége, hozzáállása által válik minőségivé. Utóbbiak munkájának elismerése ez a díj.