2017. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A felsőoktatás a nemzeti fejlődés szolgálatában

2010. november 3.
2010. november 3-án délelőtt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár sajtótájékoztatón ismertette az új felsőoktatási törvény koncepciójának főbb alapelemeit.
A magyar felsőoktatás rendszere jelentős torzulásokat szenvedett el az előző két kormányzati ciklus alatt. A korrekció nem tűrt halasztást. Az új felsőoktatási törvény koncepciójának tervezete elkészült, amelyet országos szakmai vitára bocsátunk, várva minden jobbító szándékú észrevételt.
 
Az új felsőoktatási törvény koncepciója a kormány Nemzeti együttműködési programjával összhangban van, egységes és értékelvű. Célja a magyar felsőoktatás magas színvonalának, a hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt versenyképes tudás megszerzésének biztosítása és az intézményrendszer gazdaságos működtetése. A megjelölt célok eléréséhez szükség van a felsőoktatási intézmények szervezetének, működésének, a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának felülvizsgálatára, elengedhetetlen a képzési szerkezet, ezen belül a pedagógusképzés átalakítása.
 
A felsőoktatásnak – küldetésének megfelelően – olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő.
 
Az Oktatásért Felelős Államtitkárság a felsoroltakon túl fontosnak tartja, hogy egy-egy régió felsőoktatási intézményének megtartásával, megerősítésével növelje az adott vidék munkahelyteremtő és népességmegtartó erejét, biztosítsa gazdasági és kulturális fejlődését.
 
A törvény a középfokra épülő képzési formák működésének jogi kereteit határozza meg, különös tekintettel ezek kitüntetett szerepére közös örökségünk, a magyar és az egyetemes kultúra és tudomány értékeinek átadása és megújítása terén
 
A felsőoktatás küldetése és legfőbb feladata a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása az alábbi feladatokon keresztül:
  • olyan szakemberek képzése, akik saját munkájuk révén képesek a természetről és a társadalomról az elmúlt évtizedekben összegyűjtött tudásanyag és ismereteink gyarapítására, továbbadására, a fejlődés előmozdítására;
  • felelős, környezettudatos értelmiség nevelése;
  • a szellemi alkotómunkához szükséges készségek és ismeretek, képességek elsajátíttatása;
  • gyakorlati tudással rendelkező, konkrét problémákat megoldani képes, naprakész, minőségi tudással rendelkező szakemberek képzése;
  • a tudomány művelése;
  • a kulturális, tudományos, sport és műszaki innováció szolgálata;
  • felkészítés a hivatásra és a választott munkakörök betöltésére;
  • az oktatás és kutatás szabadsága, a tanuláshoz való jog, mint alkotmányos alapelvek megvalósításához szükséges feltételek biztosítása.
Kitüntetett feladata a jövő nemzedék nevelésére-oktatására hivatott pedagógusok képzése.
 
Az új törvény szakít a jelenleg hatályos szabályozás piaci és értéksemleges szemléletével, megteremti a nemzeti fejlődés szolgálatába állított felsőoktatási rendszer és a felsőoktatási intézmények működésének alapvető szabályait.
 
Az új értékelvű szabályozás egyértelművé teszi: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben. A törvény biztosítja az állam számára a szerepvállalásával arányos jogosítványokat. Egyensúlyt teremt a felsőoktatási intézmény autonómiája és a központi szabályozás között. Az intézményi autonómia – törvényi korlátok között – érvényesül az intézmény gazdálkodásában, de e szabadság nem terjed ki a minőségi követelmények meghatározására és ellenőrzésére.
 
Az új felsőoktatási törvény markánsan elkülöníti, de egyenértékűnek tekinti az elméleti és a gyakorlati szakemberképzés rendszerét. (Az utóbbi társadalmi, anyagi elismertségének növelésére törekszik.)
 
A pedagógusképzés átalakításával az oktatásirányítás jelentős lépést tesz a pálya presztízsének növelése érdekében.
 
A korábbi gyakorlattal ellentétben az új oktatásirányítás valós egyeztetésre törekszik. A kormány ígéretével, valamint a részvételi törvény tervezetével összhangban a kötelező szakmai egyeztetésen túl, a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el. A vitairatként szolgáló koncepció a jobbító javaslatokat befogadja, az egyeztetés lezárását követően készül el az Országgyűlés elé kerülő törvénytervezet.
 
A felsőoktatási értékrendet tükröző alapelvek mellett az alábbi konkrét változások szándékát fogalmazza meg a koncepció.
 
A törvény műfaji változása:
a részletekbe menően szabályozó, esetenként túlszabályozó törvény és rendeletek helyett
az alapkérdések keretjellegű szabályozása a törvényben és a végrehajtást segítő (kormány és miniszteri) rendeletek (20-25 jogszabály)
 
Hallgatókat érintő változások:
felvételi rendszerben emeltszintű érettségi és gyakorlati, alkalmassági vizsgák
tanulmányi, kollégiumi, szociális témakörökben erős hallgatói jogosultságok
a szenátusban 15 százalékos képviselet
nulladik évfolyami felkészítés lehetősége
 
Képzési rendszerben:
alapvető változás a tanárképzésben 5+1-es méretű osztatlan, kétszakos képzés, mesterszintű kimenettel (M.Ed.); egy éves iskolai gyakorlat módszertani felkészítés erősítése, azonos arányú szaktárgyi és tanári felkészítés
alapképzésben elméleti és gyakorlati jellegű képzések megkülönböztetése
rugalmasság, átjárhatóság a többciklusú képzésben
az osztatlan képzések lehetőségének bővítése
a doktori képzés pre és posztdoktori ösztöndíjai
tehetséggondozás egységes rendszere, a menttor programtól a szakkollégiumokig
 
Minőség növelése:
egyetemi tanárok esetében szabályozott habilitációs eljárás
a kiválóságot jelző kutató intézményi, kari, intézeti címek és ezzel együtt járó kiemelt támogatás
az oktatói előmenetelben a minősített gyakorlat elismerése
 
Finanszírozás, gazdálkodás:
a jelenlegi képzési: tudományos és fenntartói normatívák 50-25-25 százalékos megosztása helyett
fenntartói: képzési és tudományos 70-15-15 százalékos megosztás
a kiválóság elismerésének elkülönített forrása
a hallgatói támogatás értékőrzése, diákhitel
gazdasági tanácsok megszűnése és átalakulása, integrálódása a belső gazdaságirányításban
a vagyongazdálkodás új rendje a fenntartó és a fejlesztési tárca között
a támogatás biztonságával együtt az intézmény támogatott felvételi keretszámok stabilizálása
a gazdálkodás felelőssége belső ellenőrzés, monitoring, kockázatelemzés, továbbá a költségvetési felügyelők rendszerével
 
Az intézményi szervezet kialakításában az autonómia biztosítása a kari alapstruktúra erősítésével.
 
Új tézisek a felsőoktatási törvény koncepciójában
 
A felsőoktatás közszolgálat, mely a képzettségi szintnek az állampolgárok széles körét érintő emelésével a jelen és a jövő nemzedékeinek az érdekeit szolgálja.
 
A felsőoktatás minden területén – oktatás, kutatás, intézményi irányítás –kiemelt szerepet kap a minőség. E cél érdekében meghatároztuk az oktatók besorolásának kritériumait. Az intézményektől független szervezet őrködik a minőségi követelmények betartása felett.
 
A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában, valamint vezetőik kiválasztásában. A pedagógusképzésnek viszont a központilag szabályozott közoktatási rendszer a „megrendelője”, ezért a pedagógusképzésben erőteljesebben érvényesül az állam szabályozó szerepe.
 
A hatáskörök ott vannak, ahol a megoldandó problémák fellépnek.
 
Világosan elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai. Az egyetem egyszerre oktatási intézmény és a nemzetközi versenyben helyt állni képes tudományos műhely. A főiskolák elsődleges feladata a felkészítés a gyakorlati munkára.
 
A felsőoktatásban egyszerre találjuk meg a Bolognai Charta ajánlásait követő kétszintű (osztott) és a korábbi, egyetemi egyszintű (osztatlan) képzést. A 2006-ban általános érvénnyel bevezetett többciklusú felsőoktatási rendszer felülvizsgálandó.
 
Szabályozott keretekben biztosított lesz a képzések közötti átjárhatóság.
 
A pedagógusképzés osztatlan formában történik, szabályozása tekintetében az állam szerepe meghatározó.
 
Az egyetemi és a főiskolai karok működése minőségi és mennyiségi feltételekhez kötött.
 
A hallgatók részvétele a felsőoktatási intézmények vezetésében kívánatos.
 
A felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.
 
Állami támogatásban részesülnek az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetén részesülnek költségvetési támogatásban.
 
Az állami finanszírozást a kiszámíthatóság és az állandóság jellemzi. 70 százalékot tesz ki az alapműködés biztosításához szükséges feladatfinanszírozás, 30 százalék odaítélése normatív alapon történik.
 
A nemzetközi szinten is elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek.
 
Az új törvény az alapelveket rögzíti, a részleteket alacsonyabb szintű jogszabályok szabályozzák.
 
A Társadalmi egyeztetés tervezett menetrendje:
 
November 4.
A felsőoktatási törvény koncepcióját feltesszük a minisztérium honlapjára.
November 5-ig
A felsőoktatási intézmények megkapják a koncepciót és felkérjük a rektorokat az intézményi vitákra és a véleményeket december 10-éig kérjük. (Az intézményi vitafórumokon a tárca vezetői szintű képviseletét egyes esetekben tudjuk biztosítani.)
November 5-ig
A hallgatói testületek közül a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját és a Doktoranduszok Országos Szövetségét is felkérjük a koncepció véleményezésére (december 10-ei határidővel és amennyiben kérik a két testületi elnökség ülésére a tárca vezetői képviseletét biztosítjuk).
November 5-ig
A felsőoktatási és közoktatási szakszervezeteknek megküldjük a koncepciót.
  • Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete,
  • Orvosegyetemek és Kutatási Dolgozók Szakszervezete,
  • Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete,
  • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete,
  • Pedagógusok Szakszervezete.
November 9.
A Magyar Rektori Konferencia napirendjén szerepel.
November 10.
Felsőoktatási és Tudományos Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 11.
Országos Köznevelési Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 16.
A Közoktatás-politikai Tanács ülésének napirendjén szerepel.
November 25.
Az egyházi felsőoktatási intézmények fenntartóival történő egyeztetés.
November 26.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság ülésének napirendjén szerepel.
December 2.
Egyeztetés az alapítványi felsőoktatási intézmények fenntartóival.
December 4.
A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésének napirendjén szerepel.
December 10-ig
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke véleményének bekérése.
 
A felsőoktatási törvény tervezetét legkésőbb november 4-én közzétesszük a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján.
 
A hozzászólásokat, észrevételeket, javaslatokat december 10-ig várjuk a felsooktatas@nefmi.gov.hu elektronikus címen.
 
Az új felsőoktatási törvénytervezet vitaanyaga
 
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Oktatásért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok