2017. március 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

A felsőoktatási törvény koncepciójáról egyeztettek

2010. november 22.
A felsőoktatási törvény koncepciójáról múlt héten kezdett egyeztetést folytatta ma Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár és Pokorni Zoltán az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke.
Az egyeztetés végén a résztvevők az alábbi emlékeztetőt fogadták el.
 
Emlékeztető
 
Egyetértettünk abban, hogy a magyar felsőoktatás rendszere megfontolt és határozott átalakításra szorul.
A felsőoktatás központi szerepet tölt be mind nemzetünk, mind az egyes emberek boldogulása szempontjából. Ezért a felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell:
  • a felsőoktatás minőségének javulását, hogy megfelelő szakembereket biztosítson a gazdaságnak, és európai szinten is versenyképes legyen;
  • a felsőoktatás megfelelő kapacitását, hogy kellő számban biztosítson szakembereket a gazdaság számára;
  • a megfelelő hozzáférhetőséget, hogy mindenki számára biztosítsa a felemelkedés lehetőségét, aki akar és képes tanulni.
A fenti célok elérése érdekében szükséges, hogy a magyar felsőoktatás az európai felsőoktatás fejlődésének fő irányához igazodjon, ennek érdekében a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a bolognai rendszert tartja irányadónak, amelynek legfőbb alapelvei:
  • Érthető és összehasonlítható fokozatot adó képzési rendszer bevezetése annak érdekében, hogy elősegítsük a polgárok elhelyezkedési lehetőségeit és a felsőoktatási rendszer nemzetközi versenyképességét.
  • Alapvetően két fő képzési cikluson, az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen alapuló rendszer bevezetése. A második ciklusba való belépés megköveteli az első, legalább három évig tartó ciklus sikeres lezárását.
  • Az első ciklus után adott fokozat, mint megfelelő képesítés alkalmazható a munkaerőpiacon.
  • A második képzési ciklusnak egyetemi fokozathoz kell vezetnie.
A bolognai rendszer magyarországi bevezetése erőltetetten, kellően át nem gondolt módon történt meg. Ennek megfelelően szükséges a kialakult képzési kínálatot felülvizsgálni. A tanárképzés tekintetében vissza kell térni az osztatlan képzéshez, ugyanakkor más képzések esetében is szükséges vizsgálni, hogy a képzés megfelelő szerkezetben történik-e. A felsőoktatásban általában kétciklusú képzés valósul meg, kivéve azokat a tudományterületeket, amelyeket jogszabály megnevez. A képzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az abban részvevők hozzávetőlegesen 2/3-ad 1/3-ad arányban oszoljanak meg a BA/BSc és az MA/MSc között.
 
A tehetséges magyar fiatalok számára egyre kevésbé léteznek nyelvi korlátok, és az anyagi korlátok is folyamatosan változnak. A magyar felsőoktatás egyik nagy kihívása az elkövetkező évtizedekben, hogy a tehetséges magyar fiatalok részt vegyenek ugyan külföldi részképzésekben, de alapvetően hazai intézményekben tanuljanak, és diplomájuk megszerzése után hazánk gazdaságát és kultúráját gyarapítsák. A magyar felsőoktatási intézményeknek ehhez az európai piacon – többek között - német, angol, francia társaikkal kell majd versenyezniük, és talpon maradniuk.
 
A felsőoktatás finanszírozásának is a felsőoktatás minőségének megújulását kell szolgálnia. A közpénzek ráfordításának célja a felsőoktatási intézmény minőségi oktatási és kutatási tevékenységének támogatása. A pusztán hallgatóarányos finanszírozás nem tudta a minőség irányába befolyásolni a rendszert, ezért szükséges a normatív finanszírozást a minőséget támogató elemekkel kiegészíteni. Az államilag finanszírozott felsőoktatásba való bejutás követelményrendszerét szigorítani szükséges.
 
Sem a hallgatók, sem a felsőoktatási intézmények nem vehetnek igénybe korlátlanul közpénzt és közvagyont, mert ezzel mások pénzét költenék el, mások esélyét korlátoznák. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a közösség pénzén tanuló hallgatók a lehető leghamarabb, a lehető legjobb eredménnyel végezzék el tanulmányaikat. Ezért meg kell akadályozni olyan oktatásszervezési, adminisztratív szabályok kialakítását, melyek pazarláshoz vezetnének. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények sem költhetik korlátlanul a közpénzt, és privatizálhatják a közvagyont, ezek csak átlátható módon, szabályozott kereteken belül, a köz javára használhatók fel, illetve hasznosíthatók.
 
A felsőoktatási intézmény egy-egy városban meghatározó gazdasági és kulturális szerepet tölt be. Az elmúlt évek felsőoktatási politikája miatt a vidéki felsőoktatás több intézménye került nehéz helyzetbe. Ezen felsőoktatási intézményekben is versenyképes képzési kínálatot kell kialakítani, és növelni kell regionális szerepüket. Az új felsőoktatási rendszerben biztosítani kell, hogy egyetlen intézmény kínálata se jelentsen zsákutcát, azaz biztosítani kell a megszerzett tudás beszámíthatóságát, de ne legyenek olyan végzettségek sem, amelyek a munkaerőpiacon nem értékesíthetők.
 
A felsőoktatási törvény koncepciója a további egyeztetésekhez megfelelő kiindulási alapot nyújt.
 
Dr. Réthelyi Miklós
Pokorni Zoltán
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottság
miniszter
elnök
 
Dr. Hoffmann Rózsa
Dr. Dux László
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
Nemzeti Erőforrás Minisztérium
államtitkár
helyettes-államtitkár

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok