2017. június 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Hiller István átadta a kutató-elitegyetem minősítést és a Kiváló Egyetem címet

2010. április 16.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter kutató-elitegyetem minősítést adományozott a Semmelweis Egyetemnek, a Szegedi Tudományegyetemnek, a Debreceni Egyetemnek, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek. „Kiváló Egyetem” miniszteri elismerésben részesült a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, továbbá a Pannon Egyetem. Az elismeréseket a tárcavezető Bajnai Gordon miniszterelnökkel és Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével közösen adta át pénteken.
100416_128
Fotó: Gordon Eszter

Hiller István hangsúlyozta, hogy a kutató-elitegyetem cím egy magas minőségű felsőoktatási rendszer kialakításának újabb lépcsőfoka. Mint emlékeztetett, a minőségi változást szolgálták az elmúlt években egyebek mellett az egyetemeken, főiskolákon megvalósított infrastrukturális fejlesztések, továbbá a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása.
 
A tárcavezető a díjazottaknak gratulálva úgy fogalmazott, „a tudományok összességének házát universitasnak nevezzük, amely hordozza a tudásátadásra, tudásátvételre való nyitottságot, a tudás együttesét”.
 
Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a felsőoktatásban minden egyes forint befektetés, egy olyan országba, amelyben élni szeretnénk.
Kiemelte, hogy a kutató-elitegyetem cím nemcsak cím, hanem rang is: pénzt, karizmát, fegyvert ad, mert a „tudás fegyver”. Mint mondta, a cél nem az, hogy az elismerést elnyerő egyetemek a tudás bevehetetlen várai legyenek, hanem, hogy a kapuk mindenki előtt nyitva álljanak. A kutató-elitegyetemek Magyarország közös céljait kell, hogy szolgálják tevékenységükkel.
 
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek Európában is számon tartott intézményekké kell válniuk. S ennek megvalósításában fontos szerepet játszik a kutató-elitegyetem cím létrehozása.

100416_170y
 
A kutató-elitegyetemi program összefoglalása
 
A rendszerváltás után társadalmilag fontos és szükséges változás volt, hogy jelentősen bővült a felsőoktatásban résztvevők száma. Ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ma a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények – hozzájárulva a Lisszaboni Stratégia sikeréhez – a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás problémáinak megoldása érdekében intenzívebb szerepet vállaljanak mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi modernizálás folyamatában.
 
1. ábra. A felsőoktatás nappali tagozatos hallgatóinak létszáma (2010-től becslés)
1. ábra. A felsőoktatás nappali tagozatos hallgatóinak létszáma (2010-től becslés)
A kutató-elitegyetemi program alapvető célkitűzése a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kutató-elitegyetemi központokon keresztül. Ennek egyik eszköze az infrastruktúra és szellemi kapacitás biztosítása a kutatás-fejlesztés nemzetközi kihívásaihoz kapcsolódó, ugyanakkor a hazai gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú stratégiai kutatási területeken. Az intézmények oktatási-képzési és szolgáltató folyamataikat is a kiválósági központjaik működésére alapozva fejlesztik: az oktatási rendszerbe beépülnek a tudományos eredmények, a doktori képzések minősége javul, a kutatási tevékenységre alapozott képzések révén keletkező új kompetenciák átadhatóak a gazdasági szereplőknek, az intézmények K+F szolgáltatásból és pályázatokból eredő bevételei növekednek.
A program célja a hazai felsőoktatási intézmények versenyképességének megerősítése a nemzetközi oktatási-tudományos „piacon”.
 
2. ábra. Hazánk „helyezése” a nemzetközi egyetemi rangsorokban (forrás: http://www.arwu.org/)
2. ábra. Hazánk „helyezése” a nemzetközi egyetemi rangsorokban
(forrás: www.arwu.org)
A program elemei
  • A szellemi potenciál fejlesztése. Az intézmények a nemzetközi tudományos életben elismert kutatókat foglalkoztatnak, tevékenységük köré „iskolák” szerveződnek. A tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén, ezáltal kinevelik az intézmény saját (illetve általában a magyar felsőoktatás) oktatói és tudományos utánpótlását.
3. ábra. Hiány a „fokozatos” oktatókból (2010-től becslés)
3. ábra. Hiány a „fokozatos” oktatókból (2010-től becslés)
  • A kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztése. A minőségi K+F+I munkához nélkülözhetetlen az infrastruktúra kialakítása (eszközbeszerzések), a gazdaságos üzemeltetést biztosító kihasználtság optimalizálása, illetve az erőforrás-konfliktusok menedzselése.
  • A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése. Az intézmények kiemelt kutatási területeiken további erőforrás-koncentrációt hajtanak végre, ezek fejlesztésére további jelentős forrásokat fordítanak. A cél olyan kutatási tevékenységek támogatása, amelyek a felsőoktatás vonzerejének növelése szempontjából lényeges eredményeket hoznak.
  • Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. Az intézmények hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket tudományos folyóiratokban, könyvekben, szabadalmakban és új eljárásokban jelenítik meg, illetve azokat az oktatásban is közvetítik.
A kutató-elitegyetemi program megvalósításához igénybevett eszközök
  • Jogszabályalkotás
  • „Kutató-elitegyetem” minősítés adományozása
  • A „kutató-elitegyetemek” többlettámogatása
Jogszabályalkotás
 
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 5. § (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik a kutató-elitegyetemről:
 
„A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem – a Magyar Köztársaság Kormánya által meghatározott feltételekkel – „kutatóegyetem” minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el.”
 
A kormány a felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról szóló 276/2009. (XII. 4.) kormányrendeletben szabályozta a kutató-elitegyetem minősítés feltételeit.
 
„Kutató-elitegyetem” minősítés adományozása
 
A „kutató-elitegyetem” minősítést pályázat útján azok az állami elismeréssel rendelkező egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:
  • a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és több szervezeti egysége működésének meghatározó részét képezi;
  • jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek, amelynek eredményeit tudományos folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelenítik meg, és azokat az oktatásban közvetítik;
  • a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzik, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a doktori képzés területén;
  • mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéseket folytatnak.
A kutató-elitegyetemi pályázatnak tartalmilag két fő részből kell állnia, és azt a következők figyelembe vételével kell elkészíteni:
 
I. Az első rész az elmúlt időszak tudományos teljesítményéről adjon információt. Ebben a részben a pályázónak tényszerűen be kell mutatnia az elmúlt 5 évben a kiválósági címre pályázó szervezeti egységek által elért eredményeket. Mivel a pályázat alapvetően intézményi adatszolgáltatáson alapul, így az értékelés az ezen adatokból képzett indikátorok rangsorolásán keresztül valósul meg.
 
A kutató-elitegyetemi pályázatban 4 fő indikátorcsoportban rendezve kell bemutatni az intézményre jellemző adatokat (indikátorokat), ezek az alábbiak:
  • kutatási kapacitás
  • doktori képzés és tehetséggondozás
  • a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenysége
  • alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési, és innovációs (K+F+I) tevékenységek kapcsolati rendszere, támogatások és bevételek
II. A pályázat második része az intézmény vállalásait, programját tartalmazza: lényege annak bemutatása, hogy a pályázó az elnyerhető „kutató-elitegyetem” minősítéssel, továbbá a saját forrásainak koncentrálásával, valamint a külön pályázat(ok)ban elnyerhető uniós támogatás(ok) felhasználásával miként fejleszti meglévő K+F+I erőforrásait, mit vállal a tudományos kiválóság fenntartása, javítása érdekében.
 
A minősítés részletes követelményrendszerének kidolgozását az oktatásért felelős miniszter által létrehozott Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság végezte a rendeletben részletezett szempontok alapján.
 
A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai a tudomány művelői: a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT), és a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnökei vagy az általuk delegált személyek.
 
Az öt testület elnökei – testületük nevében – önként vállalták a kritériumok pontos megfogalmazását. A kormány a magyar felsőoktatás minőség- és teljesítményelvű fejlesztése érdekében közös állásfoglalást kiadó és ebben feladatot is vállaló testületek érveit elfogadta, és a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatta a kezdeményezést. Különös tekintettel arra, hogy a globális gazdasági válság időszakában a kormányok kiemelt figyelmet fordítanak az egyetemi kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzésére, hiszen a válság kezelésében, és különösen a válságot követő fellendülés megalapozásában ennek a területnek meghatározó szerepe van.
 
A kutató-elitegyetemek többlettámogatása
 
A „kutató-elitegyetem” minősítés nem eredményez automatikusan többlettámogatást, csak egyik, bár meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A többlettámogatás forrása hosszabb távon, a 2012-es évtől kezdődően – a felsőoktatás minőségi fejlesztésének céljával összhangban szükségszerűen átalakítandó – normatív költségvetési finanszírozás kell, hogy legyen. A kutató-elitegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása ugyanis olyan többletforrásokat igényel, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén, és nem esetileg állnak rendelkezésre.
 
Ezt rögzíti a felsőoktatási törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése:
 
Ftv. 128. § (1) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:
q) a minősített kutatóegyetem oktatási és kutatási tevékenységének előmozdítására nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása pályázat útján történik.
 
Az átmeneti (2010–12-ig terjedő) időszak többlet-finanszírozását uniós forrásból lehet és kell megoldani. A megoldás előnye, hogy az uniós támogatások odaítélése projektalapon történik, és számlaalapon kell elszámolni, vagyis nem lehet másra fordítani a projekt alapján elnyert támogatást. A többletforrást az intézmények meghatározott feladatra – a pontos célok (indikátorok) meghatározásával – kapják, amelyek, ha nem teljesülnek, az intézmények elesnek a támogatástól.
 
A fejlesztés célja a kiemelt kutatási területeken végzett nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges infrastruktúra és szellemi kapacitás felépítése, valamint az e területeken végzett kutató-fejlesztő munka támogatása. A konstrukcióra tervezett teljes forrás országos szinten 27 milliárd forint, ebből 6 milliárd forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosít a kormány.
 
A konstrukció kiegészíti, illetve támogatja a TÁMOP 4. prioritása, a TIOP, a GOP, valamint a versenyképességi pólusprogram célkitűzéseit, különösen a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges, illetve a fejlesztési pólusok és társ-pólusok felsőoktatási központjaihoz kapcsolódó innovatív és kulturális infrastruktúra-fejlesztéseket.
 
A konstrukció kiemelten támogatja a műszaki és természettudományok területeit.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok