Fotó: Gordon Eszter

Hiller István hangsúlyozta, hogy a kutató-elitegyetem cím egy magas minőségű felsőoktatási rendszer kialakításának újabb lépcsőfoka. Mint emlékeztetett, a minőségi változást szolgálták az elmúlt években egyebek mellett az egyetemeken, főiskolákon megvalósított infrastrukturális fejlesztések, továbbá a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása.

 

A tárcavezető a díjazottaknak gratulálva úgy fogalmazott, „a tudományok összességének házát universitasnak nevezzük, amely hordozza a tudásátadásra, tudásátvételre való nyitottságot, a tudás együttesét”.

 

Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a felsőoktatásban minden egyes forint befektetés, egy olyan országba, amelyben élni szeretnénk.

Kiemelte, hogy a kutató-elitegyetem cím nemcsak cím, hanem rang is: pénzt, karizmát, fegyvert ad, mert a „tudás fegyver”. Mint mondta, a cél nem az, hogy az elismerést elnyerő egyetemek a tudás bevehetetlen várai legyenek, hanem, hogy a kapuk mindenki előtt nyitva álljanak. A kutató-elitegyetemek Magyarország közös céljait kell, hogy szolgálják tevékenységükkel.

 

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar felsőoktatási intézményeknek Európában is számon tartott intézményekké kell válniuk. S ennek megvalósításában fontos szerepet játszik a kutató-elitegyetem cím létrehozása.

 

 

A rendszerváltás után társadalmilag fontos és szükséges változás volt, hogy jelentősen bővült a felsőoktatásban résztvevők száma. Ez az expanzív szakasz lezárult, és egyre határozottabban a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ma a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a felsőoktatási intézmények – hozzájárulva a Lisszaboni Stratégia sikeréhez – a versenyképesség növelése és a foglalkoztatás problémáinak megoldása érdekében intenzívebb szerepet vállaljanak mind a gazdasági, mind pedig a társadalmi modernizálás folyamatában.

 

A kutató-elitegyetemi program alapvető célkitűzése a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kutató-elitegyetemi központokon keresztül. Ennek egyik eszköze az infrastruktúra és szellemi kapacitás biztosítása a kutatás-fejlesztés nemzetközi kihívásaihoz kapcsolódó, ugyanakkor a hazai gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú stratégiai kutatási területeken. Az intézmények oktatási-képzési és szolgáltató folyamataikat is a kiválósági központjaik működésére alapozva fejlesztik: az oktatási rendszerbe beépülnek a tudományos eredmények, a doktori képzések minősége javul, a kutatási tevékenységre alapozott képzések révén keletkező új kompetenciák átadhatóak a gazdasági szereplőknek, az intézmények K+F szolgáltatásból és pályázatokból eredő bevételei növekednek.

A program célja a hazai felsőoktatási intézmények versenyképességének megerősítése a nemzetközi oktatási-tudományos „piacon”.

 

 

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 5. § (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik a kutató-elitegyetemről:

 

„A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem – a Magyar Köztársaság Kormánya által meghatározott feltételekkel – „kutatóegyetem” minősítést kaphat. A „kutatóegyetem” jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, továbbá országos, illetve regionális vezető szerepet lát el.”

 

A kormány a felsőoktatási törvény felhatalmazása alapján, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes végrehajtási rendeleteinek módosításáról szóló 276/2009. (XII. 4.) kormányrendeletben szabályozta a kutató-elitegyetem minősítés feltételeit.

 

 

A „kutató-elitegyetem” minősítést pályázat útján azok az állami elismeréssel rendelkező egyetemek nyerhetik el, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

A kutató-elitegyetemi pályázatnak tartalmilag két fő részből kell állnia, és azt a következők figyelembe vételével kell elkészíteni:

 

I. Az első rész az elmúlt időszak tudományos teljesítményéről adjon információt. Ebben a részben a pályázónak tényszerűen be kell mutatnia az elmúlt 5 évben a kiválósági címre pályázó szervezeti egységek által elért eredményeket. Mivel a pályázat alapvetően intézményi adatszolgáltatáson alapul, így az értékelés az ezen adatokból képzett indikátorok rangsorolásán keresztül valósul meg.

 

A kutató-elitegyetemi pályázatban 4 fő indikátorcsoportban rendezve kell bemutatni az intézményre jellemző adatokat (indikátorokat), ezek az alábbiak:

II. A pályázat második része az intézmény vállalásait, programját tartalmazza: lényege annak bemutatása, hogy a pályázó az elnyerhető „kutató-elitegyetem” minősítéssel, továbbá a saját forrásainak koncentrálásával, valamint a külön pályázat(ok)ban elnyerhető uniós támogatás(ok) felhasználásával miként fejleszti meglévő K+F+I erőforrásait, mit vállal a tudományos kiválóság fenntartása, javítása érdekében.

 

A minősítés részletes követelményrendszerének kidolgozását az oktatásért felelős miniszter által létrehozott Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottság végezte a rendeletben részletezett szempontok alapján.

 

A Bizottság szavazati joggal rendelkező tagjai a tudomány művelői: a Magyar Rektori Konferencia (MRK), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB), a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT), és a Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) elnökei vagy az általuk delegált személyek.

 

Az öt testület elnökei – testületük nevében – önként vállalták a kritériumok pontos megfogalmazását. A kormány a magyar felsőoktatás minőség- és teljesítményelvű fejlesztése érdekében közös állásfoglalást kiadó és ebben feladatot is vállaló testületek érveit elfogadta, és a rendelkezésére álló eszközök segítségével támogatta a kezdeményezést. Különös tekintettel arra, hogy a globális gazdasági válság időszakában a kormányok kiemelt figyelmet fordítanak az egyetemi kutatás-fejlesztés-innováció ösztönzésére, hiszen a válság kezelésében, és különösen a válságot követő fellendülés megalapozásában ennek a területnek meghatározó szerepe van.

 

 

A „kutató-elitegyetem” minősítés nem eredményez automatikusan többlettámogatást, csak egyik, bár meghatározó feltétele az európai uniós források megpályázásának. A többlettámogatás forrása hosszabb távon, a 2012-es évtől kezdődően – a felsőoktatás minőségi fejlesztésének céljával összhangban szükségszerűen átalakítandó – normatív költségvetési finanszírozás kell, hogy legyen. A kutató-elitegyetemek, kiválósági helyek finanszírozása ugyanis olyan többletforrásokat igényel, amelyek előre meghatározottan, folyamatosan, stratégiai elgondolások mentén, és nem esetileg állnak rendelkezésre.

 

Ezt rögzíti a felsőoktatási törvény 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezése:

 

Ftv. 128. § (1) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:

q) a minősített kutatóegyetem oktatási és kutatási tevékenységének előmozdítására nyújtott támogatás. Az e bekezdésben szabályozott költségvetési hozzájárulás elosztása pályázat útján történik.

 

Az átmeneti (2010–12-ig terjedő) időszak többlet-finanszírozását uniós forrásból lehet és kell megoldani. A megoldás előnye, hogy az uniós támogatások odaítélése projektalapon történik, és számlaalapon kell elszámolni, vagyis nem lehet másra fordítani a projekt alapján elnyert támogatást. A többletforrást az intézmények meghatározott feladatra – a pontos célok (indikátorok) meghatározásával – kapják, amelyek, ha nem teljesülnek, az intézmények elesnek a támogatástól.

 

A fejlesztés célja a kiemelt kutatási területeken végzett nemzetközi színvonalú K+F+I tevékenység műveléséhez szükséges infrastruktúra és szellemi kapacitás felépítése, valamint az e területeken végzett kutató-fejlesztő munka támogatása. A konstrukcióra tervezett teljes forrás országos szinten 27 milliárd forint, ebből 6 milliárd forintot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból biztosít a kormány.

 

A konstrukció kiegészíti, illetve támogatja a TÁMOP 4. prioritása, a TIOP, a GOP, valamint a versenyképességi pólusprogram célkitűzéseit, különösen a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges, illetve a fejlesztési pólusok és társ-pólusok felsőoktatási központjaihoz kapcsolódó innovatív és kulturális infrastruktúra-fejlesztéseket.

 

A konstrukció kiemelten támogatja a műszaki és természettudományok területeit.