Fotó: epa

Itt ismerkedett meg a dadaizmus több képviselőjével, valamint az orosz konstruktivizmus művelőivel, és Berlin volt a helyszíne első nagy kiállításának 1922-ben. Moholy-Nagy később - a Bauhaus-iskolához és annak vezéralakjához, Martin Gropiushoz csatlakozva - Dessauban és Weimarban dolgozott és tanított, mielőtt a nácik 1933-as hatalomra jutását követően előbb Angliába, majd Amerikába emigrált. Chicagóban létrehozta a New Bauhaust, később pedig az Institute of Designt, a formatervezés otthonát.

 

A berlini kiállítás rendezői célul tűzték ki, hogy a festészet, fotográfia, díszlettervezés, film és grafikai tervezés terén egyaránt otthonosan mozgó művész életművének minél több szeletét mutassák be az érdeklődőknek. Így is alátámasztva Moholy-Nagy felfogását, aki az összművészet hirdetőjeként elutasította az egyes művészeti ágak hierarchikus felosztását.

 

A Martin Gropius Baut felkereső érdeklődők láthatják a művész számos fotógrammját: olyan fényképeket, amelyek fényképezőgép felhasználása nélkül, a tárgyak közvetlen megvilágításával készültek fotópapírra. A kiállításon levetítik Moholy-Nagy 1932-ben forgatott némafilmjét (Grossstadtzigeuner - Nagyvárosi cigányok) a Berlin peremén élő romákról.

 

A berlini kiállítás anyagát harminc különböző múzeum, illetve magángyűjtemény bocsátotta a Martin Gropius Bau rendelkezésére. Köztük van a párizsi Centre Pompidou, a New York-i Rose Gallery, a londoni Tate Gallery és számos holland múzeum. Hogy ez a vállalkozás sikerült, abban nagy szerepe van az 1946-ban leukémiában meghalt művész lányának, a 77 éves Hattulának, aki a megnyitó alkalmából Berlinbe látogatott.

 

A fény művészete november 4-től 2011. január 16-ig látható a berlini Martin Gropius Bauban.

 

(MTI)