Hazánk jövőjét alapvetően az oktatás minősége határozza meg. 2010. május 29-én Magyarország új kormánya a nemzeti ügyek szolgálatára esküdött fel, amelyek közül az egyik legfontosabb az oktatás. Az oktatásügy közfeladat és állami kötelezettség, nem szolgáltatás, miként azt az előző kormány sugallta. Az oktatás értékteremtő és kultúraközvetítő ágazat, az ország talpra állítását az iskolában kell megkezdeni, és kiemelt hangsúlyt kell fektetni a nevelésre.

 

Az idei tanévnyitó jelzője nem az országos, hanem a nemzeti lett: az új oktatásirányítás ezzel is jelezni kívánja, hogy új, értékelvű korszak kezdődött a hazai oktatás történetében. Az I. Nemzeti Tanévnyitó a hagyományos tanévnyitó ünnepségektől eltérően nem egy kiválasztott iskola, hanem egy város, mi több az egész ország, s határokon is túllépve az egész nemzet örömünnepévé teszi az iskolakezdés pillanatát.

 

A nyáron elfogadott törvények ugyan még nem jelentenek gyökeres változást, de egyértelműen azt mutatják, hogy vissza kell térni azokhoz az értékekhez, melyek naggyá tették a magyar iskolarendszert. A Nemzeti Együttműködés Kormányának oktatáspolitikája nem felforgatni, hanem a hagyományos és bevált alapértékek mentén felfrissíteni kívánja a magyar oktatási rendszert, igazodva a XXI. század követelményeihez. Ehhez olyan szabályozó rendszerre van szükség a köz-, és a felsőoktatásban, amely értékén kezeli az embert. A tisztességes munkát végző ember (gyermek és pedagógus) kerül az oktatási rendszer középpontjába, álláspontunk szerint ugyanis eredményesen tanulni és dolgozni csak szabályozott rendben lehet.

 

Az új rendszert a most készülő új felsőoktatási törvény és új közoktatási törvény foglalja majd keretbe. Ennek alapja, hogy az oktatás nem szolgáltatásként, hanem közfeladatként jelenik meg ellentétben az eddigi tendenciákkal. Az oktatáspolitika a közoktatásban a nevelést kívánja előtérbe helyezni. Nagy hangsúlyt kap a pedagóguspolitika kidolgozása, amelyben a pedagógus-életpályamodell kialakításával megteremthető egy kiszámítható, biztonságos, távlatokkal bíró tanári pálya. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága kiemelt feladatának tartja a pedagógus pálya presztízsének helyreállítását, növelni szeretné anyagi és erkölcsi megbecsültségét. A pedagógus életpálya-modell kiszámíthatóvá, tekintélyessé és fizetésben az értelmiségi átlagbért meghaladóvá teszi majd a tanító emberek munkáját. A jövő legfőbb építőmesterei a pedagógusok, ezt a mindenkori kormánynak és a társadalomnak egyaránt el kell ismerni. Ahhoz, hogy a jövő letéteményesei kiváló felkészültségű jó szakemberek legyenek, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításán túl elengedhetetlen a tanárképzés átalakítása.

 

Elengedhetetlen feladat továbbá a közoktatás tartalmi szabályozása egy új Nemzeti Alaptanterv által, amely visszahozza az alapvető közös műveltség tartalmakat, illetve lehetővé teszi, hogy az ismeretszerzés és a kompetenciafejlesztés párhuzamosan folyjon. A közoktatás évszázados feladata a nemzeti és az egyetemes kultúra gyarapítása, továbbadása. A Nemzeti Alaptanterv tartalmi feltöltésének célja, hogy a tizenkét évnyi tanulás után a közoktatási rendszerből kilépő diákok általános műveltsége, tudásszintje megfeleljen a hazai és nemzetközi munkaerőpiac elvárásainak, egyéni és közösségi érdekeket szolgálva boldoguljanak, s nemzeti identitásuk valódi kötődést jelentsen hazájukhoz, szülőföldjükhöz.

 

A tervek szerint a NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az iskolák kialakíthassák saját profiljukat, és az oktatási intézmények autonómiája is érvényesülhet. A NAT felülvizsgálatával kapcsolatos elvek és szempontok maghatározására összehívott szakmai bizottság megkezdte a munkáját. Ennek során természetesen áttekintik a dokumentum szerkezetét, a műveltségterületek tartalmát és a kulcskompetenciák körét. Az azonban, hogy egyes szakmai kérdésekben milyen konkrét döntés születik, még idő kérdése, hiszen a munka csak most kezdődött.

 

Mindezen intézkedések célja egy olyan szilárd értékrendre építkező, sokszínű iskolarendszer megteremtése, amelyben minden magyar állampolgár és család megtalálja a helyét.

 

A felsoroltakon túl az oktatás színvonalának emeléséhez jelentős mértékben hozzájárul majd a szakmai támogató-ellenőrző rendszer bevezetése. A felsőoktatásban megkezdjük az ún. bolognai rendszer felülvizsgálatát, hiszen bebizonyosodott, hogy bizonyos területeken érdemes visszatérni az osztatlan képzési modellhez.

 

A felsőoktatási államilag finanszírozott férőhelyek elosztását a nemzetgazdaság igényeihez igazítjuk az oktatás minőségének és a vidéki intézmények erősítésének egyidejű fenntartásával.