A Széchenyi világai című tárlatot Halász János parlamenti államtitkár nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy Széchenyi országot álmodott és próbált építeni. Elszórta a magokat, olykor széllel szemben, köves talajra, de mégis olyan maradandó alkotások sarjadtak ki belőle, mint például a Lánchíd vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Példája az utókor számára is követendő, s előttünk a lehetőség, hogy Széchenyi utódjaivá válhassunk, hogy megpróbáljunk felnőni hozzá. „Ehhez álom, hit és elszánás kell. És a nemzetükért felelősséget vállaló emberek, hiszen nélkülük nem lehet nemzeti felemelkedés.”

 

A Nemzeti Múzeum legújabb tárlata a legnagyobb magyarként számon tartott politikus életművét nem egy kronologikus eseménytörténetet végigvezetve, hanem a Széchenyi személyiségét és a 150-200 évvel ezelőtti világot megidézve kívánja bemutatni.

A Széchenyi István halálának 150. évfordulójára megrendezett, a Felemelő század című tematikus rendezvénysorozathoz kapcsolódó kiállítás öt termében a látogatók egyaránt megismerhetik a szerelmes férfit, a katonát, a gazdaságszervezőt, a politikust és a döblingi magányba húzódó beteg embert - ismertette a koncepciót a vezető kurátor.

 

A bemutatott anyagban helyet kaptak Széchenyi személyes tárgyai: egy gyerekkori levele, hangszerei vagy halála napján viselt ruhája. A Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításából került a tárlatba többek között Barabás Miklós 1864-ben festett hatalmas történelmi tablóképe, mellyel szemben a rendezők a Lánchíd egyik eredeti, 250 kilós láncszemét helyezték el.

 

Sötét hangulatú szoba idézi meg az államférfi Döblingben töltött utolsó tizenegy évét, majd két terem foglalkozik Széchenyi örökségével, a halála után ipari mennyiségben gyártott portréktól alakjának századfordulós kanonizálásán át a trianoni döntés után igazodási pontokat kereső nemzet emlékezetéig. Széchenyi arcképe egy választási plakáton tűnik fel Bethlenével, ahogy az új pénzen, a pengőn is szerepel, míg a kommunista hatalomátvétel meg nem próbálja száműzni a magyar történelemből az "osztálykorlátait meghaladni nem tudó arisztokratát".

 

A kiállítás felidézi, ahogy az új gazdasági mechanizmus idején Széchenyi mint gazdaságszervező szakember bukkan fel ismét, a rendszerváltó elit számára békés előképként fontos, míg az ezredfordulón többek között nagyjátékfilm készül róla és gazdaságélénkítő programnak kölcsönzi a nevét.

 

A Széchenyi alakjáról kialakult képet a kiállítás interaktív elemei teszik teljesebbé. A látogatók felpróbálhatják a reformkor magyar viseletét vagy az egykor Beethoven, majd Liszt Ferenc tulajdonában lévő zongora szomszédságában belehallgathatnak Liszt Széchenyi által ihletett munkájába. A 2011. március 6-ig tartó tárlathoz múzeumpedagógiai foglalkozások, pályázatok és családi napok is kapcsolódnak majd.

 

(Forrás: MTI)