Fotó: Gordon Eszter

A tárcavezető elmondta, hogy az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók száma a 2009/2010-es tanévre 3000 főre emelkedett, a támogatás összege pedig több mint 2 milliárd forint. Az elmúlt 10 évben a program folyamatosan csiszolódott, egyre többen érdeklődtek iránta, a lehetőségek pedig bővültek.

 

Felidézte, hogy egy korábbi kormány indította el a programot, és – mint megjegyezte – „jó, hogy elindította”. A magyar pedagógusok az első pillanattól értették és szerették.

 

Hiller István kiemelte, hogy egy program életében a folyamatosság, kontinuitás lételem. „Az Arany János Tehetséggondozó Programot megtartani, továbbvinni jó ügy. A program nem szorul változtatásra, de kell és lehet csiszolni.”

 

 

 

A program alapelve: A közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez.

 

A program célkitűzése: A hátrányos helyzetben lévő, jó képességű tanulók számára lehetőséget teremteni arra, hogy egy előkészítő gimnáziumi év keretében pótolják különböző hiányosságaikat, a jó alapok reményében kezdhessék meg gimnáziumi tanulmányaikat, majd felsőoktatási intézményben folytassák a tanulmányaikat.

A tehetségvizsgálat eredménye és a szociális helyzet figyelembe vételével a pályázat keretében évről-évre kiválasztott nyolcadik évfolyamos diákok beiskolázása megyénként egy-egy olyan gimnáziumba (és kollégiumba) történik, amelyik a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítésben és a tanulmányi versenyeken megyei - sőt országos - szinten a legeredményesebbek között van. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Veszprém megyében 2–2 városban, a többi megyében egy-egy városban működik a program. Pest megyében nincs, Budapesten egy AJTP-s középiskola van. A programban minden diák kollégista is.

 

A program célcsoportja: A program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon - mint a jogi, közgazdasági, orvosi, csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A programba az 5000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú településekről pályázhattak azok a diákok, akiket iskolájuk javasolt a szintre hozó tanulmányok folytatására, és akik vállalták a kollégiumi elhelyezést.

 

A program elnevezése is ekkor változott meg, és lett a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja.

A jelenleg hatályos rendelkezés értelmében az AJTP-be annak lehet bekapcsolódnia, aki

A program működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket 2006 szeptemberében iktatta be a 11/1994. MKM rendelet (39/I. §), szakmai tartalmára vonatkozóan a 2006-ban miniszteri közleményként kiadott pedagógiai program volt mindeddig irányadó.

Jelentős tartalmi fejlesztés, hogy 2009-ben elkészült a programra vonatkozó kerettanterv, valamint a program kötelező tartalmi elemeivel kiegészült a kollégiumi nevelés országos alapprogramja.

 

A programba járó diákok után mind az iskola, mind a kollégium fenntartója emelt összegű hozzájárulást kap. Ez összességében mintegy 3,5 milliárd Ft - a minden diák után egyébként is járó normatív támogatáson túl mintegy 2 milliárd Ft többlet állami támogatást jelent.

 

Az AJTP előkészítésére és folyamatos fejlesztésére az OKM fejezeti forrásaiból egy-egy évben 30-40 millió Ft-ot fordítottunk. Ez a forrás alapvetően a programiroda működését, különböző országos versenyek, alkotótáborok, konferenciák, művészeti fesztiválok megszervezésének, az AJTP-ben tanító pedagógusok továbbképzésének költségeit, és a program működésének tapasztalatait magában foglaló kiadványok elkészítéséhez való hozzájárulást fedezte.

 

Hiller István oktatási és kulturális miniszter és Pokorni Zoltán, az Oktatási Bizottság alelnöke a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja kapcsán 2009. január 20-án tartott egyeztetésen arról állapodott meg, hogy a költségvetési forrásokból finanszírozott férőhelyek feletti, a 2009/2010. tanévben indítandó 9. évfolyamokra még rendelkezésre álló férőhelyek betöltését minisztériumi forrás terhére teszi lehetővé a tárca. Ezen férőhelyeket olyan diákok tölthetik be, akik tehetségesek és rászorulók, de a jogszabály értelmében nem minősülnek hátrányos helyzetűnek, így a programban történő részvételük finanszírozását a pályázati úton biztosított minisztériumi forrás teszi lehetővé. A Programba emelt összegű hozzájárulás igénybevétele mellett bevonható tanulók köre azóta kiegészült a hátrányos helyzetűnek nem minősülő, de – a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartása alapján – rászorulónak tekinthető gyermekekkel (11/1994. (VI. 8.) MKM rend. 39/I. §)

 

A január 21-én a programban résztvevő intézmények körében rendezett igazgatói értekezleten a tárca tájékoztatta a program intézményeinek képviselőit az egyeztetésen elhangzottakról. Ezt követően a fentieknek megfelelő tartalmú, a programban résztvevő intézményeknek, illetve fenntartóiknak szóló meghívásos pályázati felhívás a program szakmai tanácsadó testületével történt egyeztetést követően megjelent.

 

A felhívásra 13 középiskola nyújtott be pályázatot, amelyek közül valamennyi megfelelt a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek és pályázati követelményeknek. A pályázható, összesen 55 férőhelyből 55 férőhely finanszírozására érkezett igény. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009 márciusában valamennyi pályázó középiskolával megkötötte a támogatási szerződést, így valamennyi igényelt férőhely finanszírozását biztosította. Az ezen férőhelyekre felvett tanulók után a támogatás mértéke összesen 43.890.000 Ft.