2020. augusztus 7.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Átadták az idei Scheiber Sándor-díjakat

2009. március 3.
Átadták az idei Scheiber Sándor-díjakat kedden Budapesten; az oktatási és kulturális miniszter által adományozott elismerésben részesült Krízáné Nagy Ilona folklórkutató, Michael Kalman Silber történészprofesszor és Toronyi Zsuzsanna történész.
Az első ízben 1996-ban átadott elismerést azok a magyar állampolgárok, illetve határon túl élő magyarok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás- és művelődéstörténet, az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd, illetve a tolerancia előmozdításáért.

A kitüntetést évente egyszer, Scheiber Sándor főrabbi halálának évfordulóján, március 3-án adományozza a kulturális miniszter.

Nagy Ilona folklórkutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense (MTI fotó: Soós Lajos)
Nagy Ilona folklórkutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense (MTI fotó: Soós Lajos)
Voigt Vilmos professzor, a díj kuratóriumának tagja Krízáné Nagy Ilonáról elmondta, hogy a Pécsi Tudományegyetem docensének kutatási területe a magyar népköltészet, ezen belül az eredetmondák és az apokrif - a Bibliába be nem került - iratok szöveghagyományozásával kapcsolatos európai folklór. Erről több hazai és külföldi publikációja jelent meg 1970 óta.

E témák iránti érdeklődését Scheiber Sándor huzamos időn át személyesen irányította, akivel igen jó kapcsolatban volt. Nagy Ilona sikeres munkássága itthon és nemzetközi szinten is közismert és elismert.

Laudációjában Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, a díj kuratóriumának elnöke arról szólt, hogy Michael Kalman Silber professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem magyar zsidó történeti kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgatója, történetírói munkásságában a judaisztikai források szociológiai elemzését állította középpontba, de alaposan ismeri a magyar történeti irodalmat és a levéltári forrásanyagot is.

Magyar nyelvű munkái közül kiemelkedik A zsidók társadalmi befogadása Magyarországon a reformkorban és a Megtűrt idegenekből honpolgár katonák: A zsidók katonai szolgálata II. József korában című könyv.

Komoróczy Géza professzor, kuratóriumi tag Toronyi Zsuzsannáról elmondta: a fiatal történész-, muzeológus-, művészettörténész-nemzedékbe tartozik, de már eddigi munkássága is jelentősen befolyásolta a magyarországi zsidó kultúrát, a zsidóság önképét, történeti tudatát. 1994 óta dolgozik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban, legújabban mint vezető, az önálló Magyar Zsidó Levéltárban. Neki köszönhető a második világháború után fennmaradt levéltári anyag rendezése.

Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője (jobbra) átadja a Scheiber Sándor-díjat Toronyi Zsuzsának, a Magyar Zsidó Levéltár vezetőjének a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székháza dísztermében. A díjat azok a magyar állampolgárok, illetve határon túl élő magyarok kaphatják, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás-, művelődéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén (MTI fotó: Soós Lajos)
Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője (jobbra) átadja a Scheiber Sándor-díjat Toronyi Zsuzsának, a Magyar Zsidó Levéltár vezetőjének a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) székháza dísztermében. A díjat azok a magyar állampolgárok, illetve határon túl élő magyarok kaphatják, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás-, művelődéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia előmozdításának területén (MTI fotó: Soós Lajos)

Schweitzer József az eseményen megemlékezett Scheiber Sándorról is, aki - mint elmondta - fiatal dunaföldvári rabbiként nyáron is tanította a zsidó vallás és kultúra iránt érdeklődőket.

Megemlítette, hogy a későbbi professzor csodás módon menekült meg a holokausztból, mert éppen egy sírkőavatásra utazott a fővárosba, amikor Dunaföldváron megkezdődött a deportálás. Édesanyját viszont a budapesti Vadász utcai védett ház pincéjében megölték.

A nyugalmazott főrabbi szerint Scheiber Sándor személyében nemcsak a tudóst ismerte meg, hanem a páratlan embert is, aki az ő és társai rabbivá avatási ünnepén azt mondta: "legyetek magyar rabbik!"

Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, aki Hiller István miniszter nevében adta át az elismeréseket, a magyar zsidó kultúra kiemelkedő ünnepének nevezte a Scheiber Sándor-díj átadását.

Scheiber Sándor (1913-1985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950-től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt.

Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett genizákkal foglalkozott és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott.

MTI
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok