A középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi két részből állt.
Az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk a vizsgázóknak (40 pontért). Az idei szöveg Bécs kedvelt vendéglőiről, a turisták által is keresett heurigerekről szól. Az ironikus megjegyzésektől sem mentes szöveg a mai tömegturizmus és a régi, hangulatos kiskocsmák szembeállítására épül, de szól a bécsi vendéglátás más történeti érdekességéről is. A feladatok a szövegben található és abból kikövetkeztethető kifejezések használatára éppúgy rákérdeztek, mint az írás hangnemére vagy az abban megjelenő történelmi személyek szerepére és eseményekre. Az egyik feladatban a bekezdésekhez kellett címeket rendelni, egy másikban a szöveg alapján táblázatba rendezni az adatokat. Az utolsó feladat összegző: az olvasottak alapján érveket és ellenérveket kellett gyűjteni ahhoz, hogy ez a szöveg alkalmas-e egy feltételezett bécsi kiránduláshoz kedvcsinálónak.
A második, szövegalkotási rész 3 különböző típusú feladatot tartalmaz, melyek közül csak az egyiket kellett 3 óra (180 perc) alatt kidolgoznia az érettségizőnek. Ezzel 60 pontot lehet elérni.
Az első feladat érvelő típusú. A felvezető szöveg és a rá vonatkozó feladat arról szólt, hogy az újféle médiumok, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással: kiszorítósdi vagy együttélés-e a jövő útja. A megoldás értékelésében nem az a kérdés, hogy a jelölt mi mellett foglal állást, hanem hogy milyen erős érvekkel támasztja alá mondanivalóját.
A műelemző típusú feladat Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novelláját tartalmazta. Az ötvenes évek végén született alkotás egy kisfiúnak és egy kislánynak a felnőtteket imitáló közös játékát mutatja be, s ebből ismerjük meg a felnőtti világról alkotott képüket. A mű értelmezéséről való gondolkodás elindítását három konkrét kérdés segítette.
Az összehasonlító elemzés két szerelmes verset állított egymás mellé: Csokonai Az eleven rózsához és Ady Meg akarlak tartani című verse között száz év telt el. Egy évszázad szerelemfelfogásbeli változásáról és a költői nyelvi megformáltságban is érzékelhető átalakulásról kellett képet alkotnia a vizsgázónak a két vers összevetésekor. Az értelmezést segítő szempontok itt is szerepeltek a feladatlapon.
Az emelt szintű írásbeli vizsga is 4 órás (240 perces) volt.
A vizsgázó maga dönti el, melyik feladattípusra mennyi időt fordít, viszont ezen a szinten a maximális pontszám eléréséhez valamennyi feladatot meg kellett oldani.
A következő feladatokat kellett megoldaniuk a vizsgázóknak:
-
Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor, 40 pontért. Idén Kosztolányi Marcus Aurelius című ódája állt a középpontban. E vers értelmezésére vonatkozik a feladat java része: a kérdések sora nyelvi, műfaji, stiláris érzékenységet mér, egy feladat pedig más költők költői szerepeiről kérdezett.
- A műelemzés (25 pont) Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájában a hangnem kettősségének vizsgálatát állítja középpontba.
-
Reflektálás egy jelenségre a címe a következő, 20 pontos feladatnak. Idén arról kellett egy szöveg segítségével röviden értekezni, hogy történelmi és irodalmi szövegek miképpen különíthetők el - ha elkülöníthetők - egymástól.
- A 15 pontos gyakorlati írásbeliség egy fiktív honlapra várt hozzászólást arról, hogy az utcai feliratok angolosodása mit jelent, és milyen viszonyban áll a 2002 óta hatályos (és idézett) nyelvtörvénnyel.