BÉCS

Az egyéni látogatók és iskolás csoportok egyaránt folyamatosan érkeztek a "Forradalom, menekülés, integráció" címmel szervezett történeti kiállításra, amelyet a Bécsi Collegium Hungaricum a Bécs belvárosában lévő Porcia Palotában, a Bundeskanzleramt kiállítótermeiben rendezett meg együttműködve olyan parterekkel, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Osztrák Állami Levéltár és az Ausztriai Magyar Egyesületek Központi Szövetsége.

Az ezernégyszáz helyre minden jegyet elfogyott az emlékkoncertre a bécsi Stephansdomban, amely az egykori magyar menekültek és az egykori osztrák segítők meghívásával zajlott. A Stephansdomban a pécsi Pannon Filharmonikusok zenekara játszott, a Nemzeti Énekkarral és énekes valamint orgonista szólistákkal, Hamar Zsolt vezényelt.

Összesen csaknem harminc magyar 56-os illetve történelmi filmet mutattak be a CH-ban és a belvárosi Metro moziban az év folyamán. December 4 én vetítik a filmciklus záró darabját, az Elhallgatott zenekar című egész estés dokumnetumfilmet, a rendező és a szerkesztő- riporter jelenlétében. Különleges alkalom lesz, mert az ötven éve alakult magyar emigráns zenekar, a Philharmonia Hungarica első intendánsa és első osztrák igazgatója, egyik alapító karmestere, az első fővédnök és az alapító karmester leszármazottai, továbbá egykori zenekari tagok és a film interjúalanyainak egy része mind-mind jelezték jövetelüket erre a vetítésre, mely egyben ausztriai bemutatója a részben itt forgatott filmnek.

BERLIN

Németország számos pontján rendeztek megemlékezéseket, tudományos és kulturális programokat az 56-os évforduló kapcsán. Ezek sokaságából kiemelkedik egy összefüggő berlini sorozat, amely kortörténeti beszélgetésekkel, filmekkel, konferenciával, könyvbemutatókkal és fotókiállításokkal kívánta vizsgálni 1956 nemzetközi összefüggéseit, a német kapcsolódási pontokat, a közös múltfeltárás, de akár a kortárs megjelenítés lehetőségeit is. A programsorozat német kutatóintézetek és alapítványok, valamint a berlini Magyar Nagykövetség és a berlini Collegium Hungaricum együttműködésében jöttek létre a németországi magyar kulturális évad, az "Ungarischer Akzent" keretében. A programok - így pl. az október elején megrendezett "Magyarország 1956 - Összefüggések, hatás és mítosz" c. nemzetközi konferencia programja - elérhetők a német és magyar partnerintézmények által már korábban létrehozott www.ungarn1956.de c. honlapon.

Az őszi "Ungarischer Akzent" azonban nem csak Berlinben zajlott 1956 jegyében, hanem a stuttgarti magyar kulturális intézet és partnerei segítségével Baden-Württemberg tartományban is, ám a németországi 56-os rendezvényeket egy kivételes, Frankfurt am Main-i esemény alapozta meg: Szeptember 15-én a német demokrácia bölcsőjében, történelmi helyszínen, a frankfurti Pál templomban nyílt fotókiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és a berlini Collegium Hungaricum szervezésében, melynek alkalmából templom melletti reprezentatív Kaisersaalban, azaz a császárok termében, Petra Roth frankfurti főpolgármester asszony köszöntőjét követően Hiller István, oktatási és kulturális miniszter mondott ünnepi beszédet.

BRÜSSZEL

Az 1956-os emlékév keretében, a forradalom 50. évfordulójára emlékezve Brüsszel főterén több száz magyar és nem magyar ünnepelt együtt. 2006. október 14-én a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet "elfoglalta" a Grand Place-t. A teret korabeli fotókból készült kivilágított óriásplakátok és egy hatalmas Re:volt '56 Budapest felirat díszítette. Óriás kivetítőn szintén '56-os fotók és Budapestet bemutató képek peregtek. Délután öt órától kezdődött a Mandel Quartett koncertje korai reneszánsz magyar zenével. A Hot Jazz Band a harmincas évek jazz-ét és régi magyar filmslágereket játszott. Ha a nemzetközi közönség soraiból valaki nem ismerte volna a magyar forradalom történetét, számukra két konferanszié vázolta fel 1956. október 23. eseményeit a műsorszámok között. Este nyolckor Cakó Ferenc, az egykori Oscar-díj jelölt, számos rajzfilmfigura alkotója mutatta be homokanimációs produkcióját, amely egyedülálló a világon. Az estét Mitsoura együttese zárta. A folk és roma alapokon nyugvó világzenei koncert animációs kíséretét kivetítőn követhették az érdeklődők. Az egész este folyamán magyar ételspecialitásokat és borokat lehetett vásárolni. A rendezvény nagy sikert aratott, több televíziós csatorna és rádió közvetítette élőben a brüsszeli eseményeket.

BUKAREST

Az évforduló alkalmából a magyar forradalom tiszteletére az intézetben bemutattak egy csokrot az 56-os tematikájú filmekből. A XX. század egyik legjelentősebb, magyar történelmi eseményét számos játék- és dokumentumfilm idézte fel az elmúlt évtizedben, amikor már szabadon lehetett róla értékítéletet alkotni és elemezni összefüggéseit, jelentőségét. Néhány dokumentumfilm éppenséggel a magyar forradalom romániai kihatásait elemzi. Néhány a bemutatott filmek közül: Koltai Róbert: Világszám ; Kósa Ferenc: A másik ember; Mészáros Márta: Temetetlen halott; Páskándiné Sebők Anna: Erdély-1956; Beke Mihály András: "Dicsőség nektek, bátor magyarok".

A filmhéttel párhuzamosan zajlott "Demokratizálási kísérletek Dél-Kelet-Európában" címmel a Szófiai Magyar Kulturális Intézettel közösen szervezett nemzetközi konferencia a magyar forradalom romániai és dél-kelet-európai kihatásairól (különös tekintettel a romániai rokonszenv-megmozdulásokról). Román, romániai és magyarországi magyar, valamint bolgár, szerb, macedón és lengyel előadók beszéltek a bukaresti konferencián arról, hogy országaikban milyen események és társadalmi folyamatok követték az 1956-os magyarországi forradalmat. A kétnapos eseményt a bukaresti és a szófiai Magyar Kulturális Intézet, a Román Kulturális Intézet és a Lengyel Intézet közösen szervezte, mégpedig ez utóbbi kettőnek az épületében. A rendezvényen bulgáriai, macedóniai, lengyelországi, szerbiai és magyarországi történészek, újságírók, politológusok, a tudományos és kulturális élet személyiségei vettek részt.

Az évforduló napjaiban fotótárlattal és 56-os tematikájú magyar és román nyelvű könyvekkel idézték fel a hajdani eseményeket, majd a forradalom tiszteletére ünnepi hangversenyt adott az intézet Magyar Zenei Fesztiváljának díjazottja, Cátálin N. Dima.

DELHI

Tíz eseményből álló programsorozattal ünnepelte az 1956-os forradalom 50. évfordulóját Delhiben a Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ.

"A szabadság és demokrácia keresése" című, október 24-től november 14-ig tartó eseménysorozat ünnepélyes nyitányára Delhi egyik legrangosabb kulturális intézményében, az India International Centre-ben került sor október 24-én. Az ünnepi est közönségének a "Szabadság reménye" c. angol nyelvű dokumentumkiállítás adott alaposabb betekintést az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeibe. A kiállítás megnyitása után kezdetét vette a "Forradalom celluloidon" címet viselő filmsorozat.

Az 1956-os indiai megemlékezés-sorozat egyik legnagyobb szabású eseménye "Az 1956-os magyar forradalom, India és a nagyvilág" című magyar-indiai történész konferencia volt. A Jawaharlal Nehru Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetével közösen szervezendő tudományos rendezvényen számos indiai és magyar tudós elemezte az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit, azok nemzetközi vonatkozásait. A szakértők kitértek az 1956-ban más országokban - Lengyelországban, Egyiptomban - zajló eseményekre, elemezték a nagyhatalmak, különösen a Szovjetunió, az USA reagálását. Külön tárgyalták India viszonyát az 1956-os magyar forradalomhoz, a budapesti indiai diplomáciai misszió szerepét, kapcsolatát a forradalmárokkal, Jawaharlal Nehru miniszterelnök álláspontját és közvetítő diplomáciai lépéseit a megtorlások enyhítése érdekében. Az elemzések kitértek India ENSZ fórumain kifejtett álláspontjára is a "magyar kérdés"-ben. A konferencia magyar előadói az 1956-os Intézet és az ELTE kutatói, oktatói voltak, az indiai résztvevők nagyrészt a Jawaharlal Nehru Egyetem professzorai közül kerültek ki.

HELSINKI

Magyarország soha ennyire nem volt reflektorfényben a finn fővárosban, mint ez év őszén. Október közepétől kezdve a legnagyobb finn napilap, a Helsingin Sanomat minden nap megjelentetett valamilyen hírt, cikket, beszámolót a magyar forradalommal, illetve a Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ programjaival kapcsolatban, de nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki lapokban is sűrűn jelentek meg írások.

Október 20-án kezdődött a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ 1956-os rendezvénysorozatának fő eseménye: Performansz korabeli orosz tankkal - A Finn Hadsereg az intézet rendelkezésére bocsátott egy olyan tankot, amelyhez hasonlót az oroszok használtak '56-ban. A tank, vörös csillaggal az oldalán, az intézet előtt állt, rajta a lukas nemzeti színű lobogóval. Az intézet bejárata melletti utcaszakaszon egy eredeti T34-es szovjet tank gördült végig, és megállt szemben az intézettel, a Kaisaniemi park előtt. A tankra felugorva Kozma Dávid színművész kitűzte rá a forradalom szimbólumává vált lyukas zászlót. A performanszot az utcáról és az intézet ablakaiból több mint száz vendég kísérte figyelemmel. A tank november 3-ig állt az intézet előtt.

Ezután az intézet kiállítótermében megnyílt az '56 című installáció, melyet Hannu Keski-Hakuni képzőművész, a Színművészeti Főiskola díszlettervező tanára tervezett. A megnyitón beszédet mondott Hajdú András nagykövet és a finn külügyminisztériumból Jan-Erik Enestam miniszter. Az installáció egy 1956-os budapesti utcaképet jelenít meg, melynek része a sarokból a galériába benyomuló tank, házfalak, felszedett utcakövek és villamossínek, hirdetőoszlop, rajta korabeli újságkivágásokkal. A TV-ből folyamatosan megy DVD-n a Finn Híradó által készített tudósítás az 56-os eseményekről.

A térkialakítás annak figyelembevételével történt, hogy helyszíne lehessen az 50. évfordulóval kapcsolatos különböző rendezvényeknek (irodalmi estek, könyvbemutatók, beszélgetések ), és alkalmas legyen nyílt történelemórák megrendezésére finn középiskolások és egyetemisták számára. A kiállítás december 28-ig várja a látogatókat.

LONDON

A Londoni Magyar Kulturális Központ 2006 januárjában indította útjára a The voice of Freedom avagy A Szabadság hangja című beszélgető-sorozatát a forradalom 50. évfordulója alkalmából, melyek keretében minden hónap utolsó csütörtökén olyan személyiségek látogattak a magyar kulturális intézetbe, akik átélték, és akik életét gyökeresen megváltoztatta az 1956-os forradalom. A beszélgetések alkalmával régi emlékek, félelmek, izgalmak és könyvbe illő történetek jöttek a felszínre, melyeket a meghívott előadók megosztottak a közönséggel. A beszélgetéseket a BBC rögzítette, az interjúkból pedig könyv készült, melyet a könyv résztvevőinek jelenlétében mutattak be azon a megemlékezésen, amely Károly herceg fővédnökségével zajlott a St. James's palotában november 13-án. A Londoni Magyar Kulturális Központ rendezvényén részt vesz Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár is, The voice of Freedom című interjúkötet szerzője.

Az LMKK a Londoni Zsidó Kulturális Központ mellett több jelentős partnerrel dolgozott együtt az 56-os programokon. Az intézet The Voice of Freedom három hónapos rendezvénysorozata során a Barbican Központtal, a Wigmore Hallal, valamint a Leighton House Múzeummal is együttműködött.

Fontos 56-os program volt még az a nemzetközi történész konferencia a londoni University College egyetemen amerikai, magyar, brit, cseh, lengyel történészekkel. Az 56-os emlékkonferencia elnöke Prof. Martyn Rady és Prof. Péter László történész professzor volt - a University College- SEES nyugalmazott tagja. Olyan történész konferencia a forradalmakkal és azok hatásával foglalkozott, kiemelt figyelmet szentelve az 1956-os forradalomra. A konferencia anyaga könyv formájában is megjelenik "Forradalmak és következményeik" címmel, a London Egyetemmel közösen együttműködve.

MOSZKVA

A Moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ az 56-os megemlékezés kapcsán három fő célt tűzött ki: tárgyilagos történelmi tájékoztatás és információterjesztés, a közös múltfeldolgozás elindítása elsősorban a véleményformáló értelmiség körében és a forradalom eseményeit feldolgozó kulturális és művészeti programok biztosítása. A rendezvénysorozat közel három hónapja alatt (2006. szeptember 10 - november 30.) Oroszország tíz városában összesen 30 rendezvényre került sor, amelyből 10 kiemelt rendezvény volt, ebből 3 nagyrendezvény párhuzamosan zajlott Moszkvában és Budapesten. Az Emlékév tiszteletére 2 önálló könyvet és 1 színdarabot jelentettünk meg 1956-ról, valamint a programokról tájékoztató prospektust. A rendezvénylátogatók száma becslések szerint eléri a tízezret.

Rendkívül népszerű volt például a "Húsz évnyi Magyarország " című program, ahol filmhíradókat és játékfilmeket vetítettek az 1948-1968 közötti magyar történelemről. A program megismertette az orosz közönséget az 1948 és 1968-as évek között született jelentős magyar filmalkotásokkal. A válogatott filmek között szerepelnek a korszakábrázoló «Állami áruház», Jancsó Miklós és Szabó István nagyjátékfilmjei, az új hullám első pilléreit képviselő Gaál István-film, valamint az 1956-os forradalom idején vetített kultikus «Hannibál tanár úr». A filmes program második blokkjában a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek filmjeit mutatja be az intézet, melyek hol tragikusan, hol groteszk és absztrakt formában ábrázolják a magyar történelem 1948 és 1969 közötti húsz évét.:

Jelentős esemény volt "A kilátástalanság forradalma volt" című párhuzamos orosz-magyar levéltári dokumentumkiállítás, amely 2006. október 19-én teljesen egyidőben nyílt meg a két fővárosban.

NEW YORK

A New York-i Magyar Kulturális Központ egyik leglátványosabb megmozdulása a Times Square projekt volt - A Times Square Kapujának nevezett kereszteződésében kihelyezett két archív 56-os fotó hírt adott 1956. 50. évfordulójáról, a magyar történelem egyik legizgalmasabb és legfelkavaróbb eseményéről. A két plakát két hónapon át több millió ember látta.

Októberben zajlott az utazó tudósok, 1956-ról szóló előadássorozata, Békés Csaba, Szakolcsay Attila és Charles Gati október 2-án a a New York-i New School-ban, a Transregional Center for Democratic Studies központjában, október 3-án a Princeton University-n, október 4-én a George Washingotn University-n, október 5-én a City University New York, European Union Studies Center-ében, október 9-én a New York University-n, október 10-én a Harvard University-n tartottak előadást. Az utazó tudósok a Magyar Kulturális Intézetben október 6-án Kóthy Judit és Topits Judit dokumentumfilmjét elemzték.

Október 24-én az Intézetben a New York-i Radical Society nevű negyedévi társadalom elméleti lap tartott kerekasztal beszélgetést 1956-ról, Heller Ágnes, Békés Csaba, és két amerikai kutató részvételével.

A Szabadság, szerelem című film vetítésével vette kezdetét a Lincoln Center-rel közösen rendezett Magyar Filmfesztivál, amelynek három hete alatt 18 magyar film került a közönség elé, köztük egy Jancsó Miklós retrospektívvel. A filmfesztiválhoz kapcsolódott a budapesti Ernst Galéria kivételes magyar filmplakát gyűjteményének kiállítása a Lincoln Center galériájában.

PÁRIZS

A PMI sokszínű, magas színvonalú programot állított össze az évforduló kapcsán. Az Intézetben 56-os filmsorozat kezdődött októberben, az első vetítésen a "A temetetlen halott" c. filmet láthatták a nézők.

Újdonság, hogy a kulturális megemlékezést ezúttal nem az Intézetben, hanem a Saint-Sulpice templomban rendezték meg, ahol több mint 2000-en jelentek meg. A fellépő művészek: Varnus Xavér és a Bolyki Brothers voltak.

Nagy nézettségre számíthatott a Jean-Pierre Pedrazzini fotóiból megrendezett szabadtéri kiállítás és a filmfesztivál is. Bő egy hónapon át volt látogatható Párizsban az 1956-os magyar forradalom egyik, mára világhírűvé vált francia áldozatának, Jean-Pierre Pedrazzininek a munkáiból készült szabadtéri kiállítás. A fotóriporter képei 1956-ban bejárták a világot. A Párizs belvárosában, a Saint Germain des Pres negyedben, a mindig zsúfolt Luxembourg kert szomszédságában bemutatott kiállítás a Párizsi Magyar Intézet, a Paris Match és a budapesti Francia Intézet összefogásával jött létre.

POZSONY

Pozsonyi magyar kulturális intézet tudományos konferenciát szervezett a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia Együttműködési Irodájával közös rendezésben, történészek és politológusok részvételével. A konferencia anyagának magyar és szlovák nyelven jelenik meg az intézet és a Kalligram Könyvkiadó Dialógus könyvek c. közös kiadványában.

PRÁGA

A Prágai Magyar Kulturális Központ a háromnapos non-stop Közép-Európa-i Filmszeminárium keretében bemutatta többek között a Mansfeld Péter életéről forgatott játékfilmet, a közönségtalálkozót szerveztt Szilágyi Andor rendezővel. Filmklubban A nagy generáció című filmet, az emlékév tiszteletére pedig Kóthy Judit: Forró ősz a hidegháborúban című filmjét mutatták be. Az emlékév tiszteletére a bevnovi kolostor reprezentatív termében két Fisher Annie ösztöndíjas tehetség adott ünnepi koncertet. Akadémiai esten Muriel Blaive és Simon Attila történész beszélt a forradalom csehországi visszhangjáról.

"Sport és forradalom" című rendezvényükön két dokumentumfilmet vetítettek le (Melbourne 1956- magyar dok.film; "Úti jelentés a 'Grúzia' fedélzetéről" - a Cseh Televízió készülő dokumentuma ugyanerről a témáról. Alcíme: "Sportról, politikáról, szerelemről és utazásról a különös 1956-57-es évben s a majd ötven rákövetkezőben"), majd kerekasztal-beszélgetés zajlott a cseh és a magyar sportmúzeumok képviselőivel.

RÓMA

Az Ötven évvel a forradalom után címmel szervezett a Római Magar Akadémia történelmi, politikai és nemzetközi vonatkozások című tudományos konferenciát a Roma Tre Tudományegyetemen Guido Fabiani rektor, Luigi Moccia dékán, Pietro Grilli di Cortona tanszékvezető és Csorba László RMA, valamint Pasquale Fornaro (Messinai Egyetem), Federigo Argentieri (John Cabot Unersity), Borhi László (MTA), Luigi Vittorio Ferraris (Roma Tre) és Piero Melograni (Perugiai Egyetem), Mihályi Géza (RAI munkatárs), Roberto Ruspanti (Udinei Egyetem), Földes György (Politikatörténeti Intézet), Francesco Guida (Roma Tre) és Pietro Grilli di Cortona (Roma Tre) részvételével..

Az ünnepi Magyar Filmklubban először az 56-os Intézet új dokumentumfilmjét -- Forró ősz a hidegháborúban -- vetítették olasz felirattal, majd Meskó Zsolt Fiúk a házból című rövidfilmjét. Az ünnepi megemlékezéseket ritkán lehet a közönségsikerek közé sorolni, de ez az október 25. az RMA egyik leglátogatottabb napja volt: a tudományos konferencia telt ház mellett zajlott, az esti vetítésnél pedig kevés volt a szék.

A Rómán kívüli programok közül kiemelkedik az a kiállítás, amelyen a genovai Centro Culturale Europeo palotájában Gudics József, az 56-os menekült szobrász munkáit tekintette meg a közönség - megismételve azt az igen nagysikerű tárlatot, amelyet 2001-ben Sulyok Miklós művészettörténész kurátor rendezett a Római Magyar Akadémián. A műtárgyak jelenleg a szobrász özvegyénél, Toszkánában találhatók.

Az RMA december elsején rendezi meg az "1956-os Emlékév" keretében és az Istituto Sturzóval közösen "A magyar forradalom a legújabb történetírásban" című tudományos találkozót. Az eseményen a következő olasz nyelvű köteteket mutatják be: Federigo Argentieri Ungheria 1956 - la rivoluzione calunniata (Magyarország 1956 - a megrágalmazatott forradalom) (Marsilio); Enzo Bettizza 1956 Budapest - I giorni della rivoluzione (1956 Budapest - a forradalom napjai) (Mondadori); Dalos György Ungheria, 1956. La rivolta (Magyarország, 1956. A felkelés) (Donzelli); Kopácsi Sándor Abbiamo quaranta fucili, compagno colonnello (Negyven puskánk van, ezredes elvtárs) (edizioni e/o, 2006); Aa.vv. Budapest 1956 .La rivoluzione. Fotografie di Erich Lessing (Budapest 1956. A forradalom. Erich Lessing fényképeivel) (Marietti); Valentina Mellado Il fallimento dei "101" (A "101"-ek kudarca) (Liberal); Nagy András Il caso Bang-Jensen (A Bang-Jensen-ügy) (Baldini Castoldi Dalai); Victor Sebestyen Budapest 1956 - la prima rivolta contro l'impero sovietico (Budapest 1956 - az első felkelés a szovjet birodalom ellen) (Rizzoli); Giuseppe Tamburrano (a cura di): L'indimenticabile 1956! Cinquant'anni fa la sinistra in Italia (A felejthetetlen 1956! A baloldal ötve évvel ezelőtt Olaszországban) (Lacaita, 2006). Jelen lesznek az ismertetett kötetek szerzői is.

STUTTGART

Annyi magyar kulturális program zajlott október 17-e és 24-e között Stuttgartban és Baden-Württembergben, hogy minden bizonnyal válogatni is nehéz lehetett az érdeklődőknek.

A kiállítások és az irodalmi estek mellett kiemelkedő volt az az ünnepi programsorozat, amellyel Fellbach városa emlékezett meg az 50 évvel ezelőtti magyarországi eseményekről. A Hórusz-Archívum fotóanyagán kívül plakátkiállítással, az SWR2 rádióadó által rögzített pódiumbeszélgetéssel és szimpóziummal idézték fel a forradalom napjait, illetve méltatták annak történelmi hatását. A fellbachi 56-os programok csúcspontja az október 20-i központi ünnepség volt, melyet ebben az évben a Stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztató Központ Fellbach városának támogatásával szervezett. Az évfordulós rendezvényt megtisztelte köszöntőjével Willi Stächele államminiszter, valamint Magyarország képviseletében Peisch Sándor nagykövet. Az ünnepi beszédet Konrád György író tartotta, koncertet adott a Trio Lignum Magyarországról.

Komoly szakmai visszhangja volt annak az októberi 56-os heidelbergi tudományos konferenciának, mely egyben a Heidelbergi Akadémiával való első hivatalos kapcsolatfelvétel is volt. A két napos kollokvium keretében magyar és német vezető kutatók, akadémikusok és történészek osztották meg kutatási eredményeiket a forradalom értelmezéséről, és annak európai jelentőségéről.

TALLIN

Az észt közszolgálati rádió október 12-én mintegy félórás műsort sugárzott a Tallinni Magyar Intézetből. Az adásban dr. Dávid Gyula igazgató az 50 évvel ezelőtti esemény máig érvényes üzenetéről, a magyarországi megemlékezések és kulturális események soráról beszélt.

"A diktatúrák jogi természetrajza" címmel zajlott tudományos konferencia az ELTE, a tallinni és a tartui egyetem hallgatói és doktoranduszai közreműködésével.

Igen népszerű volt az észt főváros legnagyobb art-mozijában az 56-os filmek fesztiválja, amely az október 20-án kezdődött. A Tallini Magyar Intézet valamennyi filmhez észt feliratokat tudott készíttetni. A filmhéten Szabó Istvántól az Apa, Bacsó Pétertől A tanú, Bereményi Gézától az Eldorádó, Mészáros Mártától A temetetlen halott, Makk Károlytól az Egymásra nézve című filmeket vetítették. A fesztivál október 25-én zárt Jancsó Miklós: Szegénylegények című filmjével.

A Tallinni Magyar Intézet legnagyobb szabású rendezvénye az idei Bartók-évfordulóhoz és a történelmi nap megünnepléséhez méltóan a nagy zeneszerző operájának, A kékszakállú herceg várának bemutatása volt. Az Intézet grandiózus vállalkozásához partnert talált a magyar nagykövetségben, a Pärnui Városi Zenekarban. Velük együttműködve és helyi szponzorok egész sorát megszerezve sikerült színpadra vinni a művet, amelyet Selmeczi György rendezett és vezényelt, és amelynek szólistái Meláth Andrea és Kovács István voltak. Az október 22-i pärnui előadást követően az október 23-i ünnepi előadás helyszíne az Estonia Nemzeti Operaház volt. A fővárosban tartott programon részt vett az észt kormány több tagja, a politikai, a gazdasági és kulturális élet reprezentánsai. Számos beharangozó cikket írtak az operaelőadásról a helyi sajtóban, de a produkció szakmailag is értő közönségre talált.

VARSÓ

Mivel Lengyelország az 1956-os esztendőt, illetve annak történéseit - hasonlóan hozzánk - saját ünnepének is tekinti, így a Varsói Magyar Kulturális Intézet rendezvényeit teljesen másképpen kell értékelni, mint a világ bármely más országában. Az intézet több tucatnyi jelentős rendezvényt tartott az év folyamán

Az 1956-os magyar forradalom lengyelországi megemlékezései közül természetesen a ExperiDance táncegyüttes turnéja ígérkezett a leglátványosabbnak. Az "Ezeregyév" című történelmi szuperprodukció mind Katowicében, mind pedig Varsóban teltházas esemény volt, ami a varsói Teatr Wielki (a lengyel Operaház) mintegy kétezres nézőterét tekintve nem kis teljesítmény, ráadásul a fellépés előtti napokban már nem lehetett belépőhöz jutni. Az ExperiDance óriási sikerére jellemző, hogy a közönség hosszú ideig nem engedte le a színpadról a művészeket, s felállva, percekig tartó vastapssal köszönte meg teljesítményüket. Mint Gordon István, az Intézet igazgatója több médium kérdésére elmondta: a meglehetősen nagy erőket megmozgató vendégszereplés nem jöhetett volna létre a varsói Nagykövetség és a szponzorok rendkívül hathatós támogatása nélkül. A varsói Magyar Kulturális Intézet fennállásának több mint hetven éves fennállása alatt először vállalkozott ilyen nagyszabású országos rendezvény megszervezésére úgy, hogy közben a forradalom 50. évfordulóját csaknem negyedszáz rendezvénnyel ünnepelte rendezőként, illetve társszervezőként.

Jelentős esemény volt Novobáczky Sándor 1956-os dokumentum-filmjének ősbemutatója is. Először az intézetnek van alkalma bemutatni a filmet, amelyben a forradalomban résztvevők szólalnak meg.

Az intézet saját mozitermét a lényegesen nagyobb Muranów moziéra cserélte fel, ahol az érdeklődők egy-egy most elkészült lengyel, illetve magyar dokumentumfilmet nézhettek meg az alkotók személyes közreműködésével. Grzegorz Lubczyk és Marek Maldys: "13 év - 13 perc" című mozija az '56-os poznani, illetve budapesti események legfiatalabb áldozatairól, Romek Strzalkowskiról és Mansfeld Péterről szól, akikről egymást keresztező utcákat neveztek el Poznanban. Novobáczky Sándor és Tomcsányi Vilmos alkotása: "Lengyel tollal a magyar őszről" címmel a nézők egyértelmű elismerését váltotta ki, amit a vetítés utáni szakmai beszélgetés is alátámasztott.

Bár még nem nyitotta meg kapuit a varsói Magyar Kulturális Intézet új épülete, de az évforduló kapcsán már megtarthatta első rendezvényét. Az új székhely és előterének 56-os környezetbe helyezése tette lehetővé, hogy itt mutassák be Pauer Gyula Tüntetőtáblák című kiállítását, amelyet a hatalom a 70-es években letiltott a kulturális élet porondjáról. A magyar forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon a művész személyesen megjelent, és köszönetét fejezte ki, hogy a verniszázson a szokottnál is több érdeklődő jelent meg, akik közül sokan nem csupán elolvasták a tüntetőtáblák kétnyelvű feliratait, de igyekeztek azokat meg is szerezni. A kiállítás színvonalát emelte, hogy azt Andrzej Przewoznik miniszter nyitotta meg. A kiállításról több TV-társaság is tudósított, a kulturális csatorna pedig interjút készített a Pauer Gyulával.