Az 1924-ben alapított berlini magyar kulturális intézet 63 év után költözik ismét saját épületbe, azaz visszatér régi otthonába, a Humboldt egyetem és a Gorkij színház mögötti Dorotheenstrasse 12. szám alá. Az épület alapkövét tavaly márciusban, a magyar kulturális évad nyitányaként rakták le, s a végső átadásra az évad záróaktusaként, idén novemberben kerül sor.

A két ország közötti kulturális kapcsolatok jelentőségét emelte ki ennek kapcsán ünnepi beszédében Hiller István magyar kulturális miniszter és német kollégája, Bernd Neumann is.

Hiller emlékeztetett arra: az akkori magyar kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó ötlete nyomán épült fel Berlinben az első magyar kulturális intézet, s már csak hét hónap van hátra addig, amíg a kiemelkedő színvonalú központ egy olyan XXI. századi épületbe költözik, amely építészeti szempontból is méltó szereplője lesz Berlin pezsgő művészeti és tudományos életének. Magyarország számára rendkívül sokat jelent, hogy a német államnak köszönhetően a berlini CH tulajdonképpen hazaköltözik arra a telekre, ahol az eredeti intézet felépült - jelentette ki Hiller István, hangsúlyozva: "Szó szerint Berlin szívében vagyunk, s remélem, minden lehetséges értelemben ott is maradunk."

A német kormányt Bernd Neumann kulturális miniszter képviselte az ünnepségen, amelynek résztvevőit az MTI értesülése szerint külön levélben üdvözölte Angela Merkel kancellár. A miniszter beszédében kiemelte, hogy a két ország között minden területen szoros, baráti kapcsolatok alakultak ki, de - mint fogalmazott - ezek különösen erősek kulturális téren. Neumann méltatta a Németországban zajló magyar kulturális évad jelentőségét és azt a tényt, hogy a Collegium Hungaricum történelmi helyére költözik vissza.

A német-magyar viszony kapcsán a kulturális miniszter sem mulasztotta el, hogy köszönetet mondjon Magyarországnak a német újraegyesítés megvalósulásában betöltött szerepéért, egyben reményét fejezte ki, hogy a hagyományos együttműködés a jövőben tovább erősödik.

Fotók: www.hungaricum.de

Az 1924-ben alapított magyar kulturális intézet az első években még a Marienstrassén volt, s 1926-ban vette meg a magyar kormány a Herz palotát, ahová azután költözött. A palota - és vele az egykori kulturális intézet - azonban a II. világháború alatt, bombatalálat következtében elpusztult. Az intézet 1945-ben megszűnt, majd 1973-ban, az akkori Kelet-Berlinben, mind a mai napig ideiglenesnek tekintett helyiségekben újította fel tevékenységét. A Magyar Köztársaság 1997-ben - jelképes 1 márkáért - vásárolta vissza azt a telket, ahol a régi intézet állt. 2003-ban írt ki nyílt pályázatot az építésre, s ennek eredményeként jön létre a történelmi hagyományoknak és az újszerű elvárásoknak egyaránt megfelelő, hatszintes épület. Ennek költségei - mint Hiller István megerősítette - 1,2 milliárd forintot, azaz 5,46 millió eurót tesznek ki, amely összeget a magyar államnak harminc éven keresztül kell az építtető számára törlesztenie.

Hiller István magyar újságíróknak elmondta, hogy hasonló intézetet az elkövetkező években nem tervez a kormány. Az épületek helyett - mondta - elsősorban a projektekre, illetve a programokra összpontosít. Tájékoztatott arról, hogy e törekvés jegyében kulturális attaséi posztot hoznak létre Pekingben, Belgrádban és Tel-Avívban.

A miniszter közölte továbbá, hogy egy évvel meghosszabbítja a moszkvai, illetve bukaresti kulturális intézet igazgatójának megbízatását, a római, illetve a kairói intézet vezetőjének tisztjére ugyanakkor a legrövidebb időn belül pályázatot ír ki.

Ugyancsak pályázatot ír ki Hiller István az elkövetkező hónapokban a berlini Collegium Hungaricum élére is, az intézet igazgatói tisztjét 1999 októbere óta ellátó Masát András megbízatása ugyanis az év végén lejár.

MTI