Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a legfiatalabb utasoktól átveszi a hajónaplót, az Európa Bárka - a Mítosz és zene a Dunán elnevezésű rendezvény zárásán a Parlamentben. Középen Márton László író. (MTI Fotó: Kovács Attila)

- A Duna a második legnagyobb folyó Európában és az egyetlen, amely nyugatról keletre tart. Forrásánál évszázadokig főleg protestánsok, lejjebb katolikusok, torkolatánál görög-keleti keresztények éltek. Partján római-kori romokat, kolostorokat, katedrálisokat, zsinagógákat és iszlám zarándokhelyet is láthat az utazó. "Mindig összekötötte az embereket, még a vasfüggöny sem tudta megállítani" - mondta Mandur László.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára a Duna megváltozott funkcióját emelte ki. "A Duna-menti államok ma már mind az Európai Unió tagjai, a nagy folyam ezért egyre fontosabb a közlekedésben, igazi európai vízi út, amely elősegíti a kulturális találkozásokat is."

Az Európa Bárkán 60 fős legénység utazott, a kaposvári Kodály Zoltán gyermekkórus és a berlini Ad-libitum Ifjúsági Kórus tagjai, valamint magyar és német művészek, zenészek, írók, költők, fotográfusok. A Passautól Budapestig tartó úton "nem csak gyönyörködtek a tájban, hanem keményen dolgoztak is" - mondta Silke Fischer programvezető, a mesekultúrát ápoló berlini Märchenland kulturális központ igazgatója.

A diákok megismerték a bajor-osztrák határvárost, Passaut, ahol például Gizella, Szent István felesége utolsó éveit töltötte. Kiszálltak a melki bencés kolostornál, amely sok más mellett arról is híres, hogy hónapokat töltött falai között az olasz Umberto Eco, mielőtt hozzálátott A rózsa neve megírásához. Budapest előtt kikötöttek még Bécsben, Pozsonyban és Esztergomban is. Bemutatták az út közben betanult és a folyóhoz kapcsolódó magyar és német nyelvű kórusműveket, és beszélgetéseken vettek részt az adott város kulturális életének neves képviselőivel. Megismerkedtek a Dunáról szóló népköltészeti alkotások és mondák, mesék világával, és ők is írtak jó párat többek között Kukorelly Endre és Márton László, a Németországban is népszerű magyar szerzők segítségével.

A berlini Ad libitum vegyeskar és a kaposvári Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola énekkara énekel Kerekesné Pytel Anna vezényletével az Európa Bárka - a Mítosz és zene a Dunán elnevezésű rendezvény zárásán, a Parlamentben. Az Európa Bárka július 8. és 14. között Passauból indulva Linz, Melk, Dürnstein, Pozsony és Esztergom megállókkal érkezett Budapestre. Az út során német és magyar művészeket, zenészeket, írókat és politikusokat hívtak a fedélzetre, ahol a két ország mintegy 70 fiatalja látta őket vendégül. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A végállomáson, a budapesti Parlamentben az Európa Bárka legénysége ízelítőt adott az irodalmi és zenei termésből, a két legfiatalabb "meseutazó", a 7 éves Elza Vittich és testvére, a 9 éves Marcus átadta az Országgyűlés alelnökének az utazás történetét és tapasztalatait fotók, rajzok, régi és új mesék, novellák és versek segítségével bemutató Hajónaplót.

A július 8-án indult dunai felfedezőutat a Collegium Hungaricum berlini magyar kulturális intézet és a Märchenland szervezte a németországi magyar kulturális évad keretében, Horst Köhler német szövetségi elnök és Sólyom László magyar köztársasági védnöksége alatt. A hajóút legfőbb finanszírozója Bernd Neumann német kulturális államminiszter hivatala volt, amely az elmúlt mintegy másfél évben csaknem 150 ezer eurót fordított a két ország kulturális kapcsolatainak ápolására. A miniszter egyébként a hajót jelképesen útnak indító július eleji beszédében nemcsak a két országot szorosan összekötő történelmi, továbbá kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokról beszélt, hanem ismételten kiemelte: Németország soha nem felejti el azt a szerepet, amelyet Magyarország 1989-ben a határnyitással, az egykori keletnémetek ezreinek kiengedésével Európa és Németország újraegyesítésében vállalt.

(MTI)