Az új mordvin nemzeti színház avatása csütörtök este várható, előzőleg a szaranszki Sztart stadionban tartják a Sumbrat, Finno-Ugria! (Szervusz, finnugorság!) elnevezésű háromnapos fesztivált megnyitó ünnepséget, amelyen a vendéglátó Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására részt vesz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Tarja Halonen finn államfő.

Morvinföld fővárosába több mint harminc finnugor küldöttséget várnak, a fesztivál több mint másfél ezer résztvevője - táncosok, énekesek, zenészek, népművészek és természetesen több helyi önkormányzati és társadalmi vezető - Magyarországról, Finnországból, Észtországból és számos oroszországi körzetből érkezik a háromnapos ünnepre. A legtöbben -167-en - Mariföldről jönnek, míg a legnépesebb külföldi küldöttség a magyaroké lesz: 51-en utaznak a szaranszki fesztiválra. Az észtek - tallinni állami vezető nem lesz jelen a megnyitón - kiállítással mutatkoznak be, a baltiakat a Fenno-Ugria nonprofit egyesület igazgatója, Kersti Sepper képviseli a fesztiválon.

Az MTI információi szerint a magyarok nagy létszámuknak megfelelően sok színes kiállítással és programmal vesznek részt a finnugor seregszemlén. Így Magyarország képző- és népi művészeti kiállításokkal mutatkozik be az Erza Köztársasági Szépművészeti Múzeumban, illetve a Nemzeti Kultúra Múzeumában, továbbá "Hagyomány és lelemény" címmel fiatal magyar festőművészek és grafikusok csoportos tárlatát hozzák el Szaranszkba. Ez utóbbi kiállításon a budapesti Képzőművészeti Egyetem utóbbi évtizedben végzett, végzős és mesterképzős (DLA) hallgatói a magyar képi tradíciók és az individuális eredetiség találkozási pontján született legújabb alkotásokat mutatják be közösen. A festő tanszék vezetője, Károlyi Zsigmond és művész-tanár kollégái 57 festményt és 30 grafikát választottak ki csaknem 200 fiatal növendék munkáiból, amelyek a mai magyar figurális festészet és a grafika számos irányát átfogják, felvillantva a mai fiatal művésznemzedék történelem- és jelenszemléletét is.

A finnugor nyelvrokonok előtt bemutatkozik a Hajdú táncegyüttes, néptánc előadásaihoz (csárdás, verbunk, ugrós, kör- és dramatikus táncok) kapcsolódik a magyar népi iparművészet és kézművesség "Továbbélő tárgyak" című tárlata, amelyen hajdúsági mesterek munkái láthatók a szűrtől a fokoson át agyagedényekig.

Magyarországot emellett Kodály-tablókiállítás, Arató András fotóportré kiállítása a magyar kultúra reprezentánsairól, illetve a Magyar hozomány című kultúrtörténeti dokumentációs kiállítás mutatja be a Sumbrat, Finno-Ugria! fesztiválon.

Szaranszk utcáin várhatóan sok ezren vesznek részt a csütörtöki ünnepélyes megnyitóhoz kapcsolódó rendezvényeken, valóságos folklórünnep, utcabál lesz diszkóval, este pedig tűzijáték teszi emlékezetesebbé a háromnapos fesztivál kezdetét.

Külön skanzen épült a mordvin főváros közelében - amely július 19-én nyitja meg kapuit Sztaraja Terizmoga faluban -, a fesztiválra pedig valóságos mestervárost húztak fel, ahol a népi mesterségek művelői, iparművészek mutathatják be tudásukat és remekeiket. Külön vetélkedhetnek egymással a fafaragó szobrászok a finnugor legendák és eposzok ihlette köztéri alkotások Nótafa elnevezésű versenyén.

Lesz népviseleti és divatbemutató-verseny, népművészeti és képkiállítás, zenei fesztivál, tv-műsorok és filmek szemléje, nemzeti irodalmi kiállítások. Nem maradhat el a finnugor ízvilág-kavalkádja, a nemzeti konyhák kóstolóval egybekötött seregszemléje sem.

A szaranszki finnugor fesztivált költségeit - így a résztvevők szállását és ellátását is - Mordvinföld és Oroszország közösen fedezi a köztársasági, illetve szövetségi költségvetésből.

A mordvinok az oroszországi finnugor népek közül a legnagyobb lélekszámúak, így nem véletlen, hogy július 19-én nyíló háromnapos, nagyszabású finnugor kulturális fesztivál házigazdája Szaranszk, a Mordvin Köztársaság fővárosa lesz.

A köztársaság Oroszországon belül névleg független, meghatározott autonómiával rendelkező közigazgatási egység, valamivel több mint negyed magyarországnyi területen (26,1 ezer négyzetkilométer) a Közép-Volga vidék déli részén, a Moksa és a Szura folyók mentén. A 888 ezer lakos (a 2002-es népszámlálás adatai szerint) közel 60 százaléka orosz, 32 százaléka mordvin (erza és moksa), öt százaléka tatár, s élnek még itt kisebb számban ukránok, örmények, fehéroroszok és csuvasok is.

A mordvin nép két etnikai csoportból áll, az erzákból és a moksákból. A mordvinok kétharmad részét alkotó erzák keletebbre, a Szura folyó környékén élnek, az egyharmad részt képviselő moksák a Moksa folyó völgyében. Mordvinföldön csak az erzák és moksák harmada él, kétharmaduk szórványban a köztársasággal szomszédos körzetekben, így a nyizsnyij-novgorodi, tambovi, penzai és szimbirszki területeken, valamint a Csuvas Köztársaságban és Baskortosztánban, sőt Szibériában is. A magyarok, finnek és észtek után a mordvin a negyedik legnagyobb finnugor nép, de az erzák és moksák száma is rohamosan fogy: míg 1989-ben 1 millió 153 ezer fő vallotta magát mordvinnak, 67 százalékuk beszélte is anyanyelvét, az ezrák és moksák száma közel másfél évtized során több mint negyedével, 750 ezerre csökkent. Mordvinföld elnöke, Nyikolaj Merkuskin maga is mordvin, akárcsak számos más köztársasági tisztségviselő. Merkuskint 1998-ban választották először morvin elnöknek - a szavazatok 96,6 százalékával -, majd 2003-ban újjáválasztották. A Mordvinföldön nagyjából egyenlő számban élő, de némileg eltérő nyelvet beszélő erzák és moksák között ellentétek is feszülnek: az erzák úgy érzik, hogy a hivatalos politika inkább a moksákat támogatja (sőt, a radikális erzák szerint be akarják olvasztani őket a moksákba).

A köztársaságban államnyelv (az orosz mellett) a finnugor nyelvek finn-permi ágába, azon belül a finn-volgai nyelvek közé sorolható mordvin két ága - az erza és a moksa - is. Arról, hogy az erza és a moksa dialektusoknak vagy önálló nyelveknek tekintendők, jelenleg is vita folyik. Az erza és moksa szókészlet csaknem 80 százalékban megegyezik, a moksa írás viszont 5 betűvel gazdagabb az erzánál. A középkorban az erzákra inkább hatott az orosz nyelv, míg a moksákra a török nyelvek közül a tatár. A mordvin ábécé az erza és moksa nyelv írására használt ábécé, amely a cirill íráson alapul. 1925 óta használatos hivatalosan, előtte a két nyelvnek nem volt hivatalos írásbelisége, de vegyesen jelentek meg tudományos írások, illetve gyűjtések cirill és latin írással is.

A mordvinok igen korán felbukkannak a történetírásokban. Ezt annak köszönhetik, hogy (a magyarokat nem számítva) a finnugorok legdélibb csoportját alkotják. Jordanes VI. századi gót püspök-történetíró a mordens népet a krími gót uralkodó alattvalói között sorolja fel. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a X. század közepén egy Mordia nevű országról ír. A XIII. század elején a mordvinok nagyon közel álltak az államalapításhoz. Kultúrájukra később rányomta bélyegét a bolgár-török uralom, a tatár hódoltság - a tatár fennhatóság alá került mordvinok a mongolok elővéd- és segédcsapataiként bejárták Európát, és részt vettek a Magyarország elleni hadjáratban is -, majd 1552 után az orosz fennhatóság. A mordvinok ősi hitvilágának alig néhány emléke maradt fenn, de egy évszázada még számos jellegzetes megnyilvánulási formáját ismerték a pogányságnak. A kereszténység térhódításával terjedt el a mordvinoknál a főisten - moksául Skaj, erzául Niske - tisztelete.

Morvinföld fővárosát, a Moszkvától csaknem 650 kilométerre délkeletre fekvő Szaranszkot 1641-ben alapították, akkor orosz erődöt emeltek itt a karavánutak védelmére. A 340 ezer lakosú település az Inszar és Szaranka folyók völgyei szabta dombvidékre épült. Szaranszk (alapításakor Szaraneszk) nevét a lápot, mocsaras vidéket több finnugor nyelven is jelölő "szara" szó után kapta. A mordvinok lakóhelyének negyedét erdők borítják, a luc és az erdei fenyő az uralkodó, a lombhullató fák közül a tölgy, a nyír és a hárs nő.

Az oroszországi finnugor és szamojéd népek jelenleg nagyobb részt valamilyen autonómiát biztosító közigazgatási egységben élnek: a nagyobb lélekszámúak, mint a mordvinok, az udmurtok, a marik, a komik és a karjalaiak köztársaságban; a kisebb létszámúak - köztük a komi-permjákok, a manysik, a hantik és a nyenyecek - autonóm körzetekben. A komi-permjákok kivételével valamennyi finnugor és szamojéd nép kisebbségben van a róla elnevezett területen, amely e népek ősi földje.

(MTI)