Az intézet és Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös szervezésben megvalósuló kávéházi esten a budapesti kávéházak helytörténész - irodalomtörténész specialistája, Saly Noémi és irodalomtörténész kollégája, Dr. Nagy Péter, a Nyugat - generáció kutatója hozzák közelebb a cseh közönséghez a századelő Budapestjét, a kávéházak városát.

Kiss Imre, a múzeum főigazgatója, és Andrássy Krisztina jóvoltából az intézetben látható lesz a "Budapesti Kávéházak - kulturális és társadalmi élet Magyarországon a századfordulón" című kiállítás is, mely a prágai bemutató után Athénba vándorol tovább.

A szellemi táplálék mellé gasztronómiai megerősítést a Krásné ztráty (hivatalos magyar nevén Gyönyörű Veszteségek) prágai kávéház biztosít.

Magyarországon az írók, költők a 18. században - csakúgy, mint Európában mindenütt - még főként szalonokban találkoztak egymással és olvasóikkal, mecénásaikkal. Az irodalom polgárosodása, demokratizálódása a 19. században kezdődik. A kiadók, a nyomdák a nagy városokban működnek, ezért az írók is elhagyják a vidéki kúriákat. A szépirodalom képviselőinek körében egyre többen kénytelenek írásból megélni - ez természetesen kevesek számára biztosít magas vagy legalább közepes életszínvonalat. Mindehhez hozzájárul az is, hogy a rohamtempóban növekvő kereskedővárosban, Pesten a ház- és lakásépítés már a 19. század közepén sem tud lépést tartani a lakosság számának szaporodásával. A szűkös, nehezen és drágán fűthető, világítható lakásokkal szemben mi lehetne vonzóbb, mint a tágas, meleg és fényűzően világított kávéház, ahol ráadásul ingyen lehet újságot olvasni, beszélgetni, politizálni, s a jó társaság mellett sokféle játék is kínálkozik? (Forrás: www.kavehazak.hu)