"Az idő eljár, s napjaink, nagy és apró embereikkel, legyenek a nemzeti sakkjáték nagymesterei, legyenek (a sakkjátékos szereposztása szerint) játékkövek, összesen és egyenkint lehunynak (...). És a történetíró érdekesnek fogja találni e korszakot, az átalakulás kínos korszakát, és az ítéletben, mit a kérlelhetetlen biró hozand, fel fognak mérettetni emberek és dolgok "

Kossuth Lajos

"Én világosságot hoztam intézményeinkbe, Batthyány és Kossuth tűzbe borították őket."

Széchenyi István

1948 államférfiai, hősei Párizsban is újra párbeszédbe kezdenek egymással 2007. március 15-én. Megdöbbentő tükröződések a történelemben. Személyes levelezések, eredeti naplórészletek (a korabeli francia életre hivatkozó utalásokkal). Kossuth Lajos és Széchényi István gondolatai ütköznek a PMI színpadán a Krétakör társulat darabjaiból is jól ismert Tóth Attila előadásában. A jelenleg franciaországi társulatokkal fellépő színész azonban nemcsak a politikusi érveléseket, a különböző "iskolák" szemléletét ütközteti, de márciusi ifjúként is vall. Kérdés, kit igazoltak Petőfi Sándor saját naplójába írt bejegyzései, s mi volt minderről Arany János véleménye? Igazoltak-e egyáltalán valakit. Az akkori politikai élet ugyanolyan kusza és vegyes érzelmekkel teli volt-e, mint ma? A két költő levelezéséből ez is kiderülhet a franciaországi ünnepségen.

Azonban nemcsak a szavak nyelvén és a férfiak szerepvállalásáról szól az este. Hiszen a nemzetközi hírnévre is szert tett Makám - azon kevés magyar zenekarok egyike, amely korábban már Párizs egyik legnevesebb színházába, a Théâtre de la Ville-be is meghívás kapott - a forradalmak és a háborúk idején szerelmeiket, férjeiket hazaváró feleségek dalaival emlékezik. A hattagú együttes egészen egyedi módon ötvözi a modern hangzásvilágot a tradicionális népzenei elemekkel. A magyar és a moldvai népdalok, a balkán zenei hagyományok, a jazz és a klezmer elemeivel összhangban érvényesülhetnek az indiai, az afrikai ritmusok és hangulat is. Hogyan lehetséges ez? A Makám az európai kultúrákban megszokott hangszerek mellett olyan, számunkra különleges etnikus eszközöket is "bevet", mint a balkánon jellemző gadulka, kaval, az Indiában "honos" tabla, gatham, sarangi vagy az afrikai sansa és marinba. S az eredmény: igazi világzenei produkció. Nagy magyar költőink verseit is ebben a sokszínűségben szólaltatják meg március 15-én.

A Makám vezetőjét, egyben zeneszerzőjét, Krulik Zoltánt mintegy 30 évvel ezelőtt szoros szálak fűzték a Kolinda együtteshez. A hetvenes évek közepétől ez a magyar formáció mutatta be először Nyugat-Európában a Kárpát-medence népeinek muzsikáját. Bár a Kolinda zenei újítása megkérdőjelezhetetlen volt, a rendszerváltás előtt a politikai vezetés igyekezett csírájában elfojtani az autonóm népzenei feldolgozásokat. Az állami felügyelet alá vont lemezkiadás eszközével sok művészi kezdeményezést sikerült ellehetetleníteni. A Kolinda frontemberének el kellett hagynia Magyarországot. Lantos Iván 27 éve él egy kis francia faluban, ez idő alatt számos nagylemezt jelentetett meg és soha meg nem szűnt kísérletezni. Egy nem létező ország nyelvén halandzsa nyelven előadott számaival, egyházi dallamok világi átdolgozásaival, újabb és újabb szokatlan hangzásvilágokat álmodott meg. Jelenleg, többek között a Cirque du Soleil világhírű cirkuszi társulatának előadásaihoz ír zenét. Néhány éve (2004-ben) a Sziget Fesztivál Nagyszínpadának meghívására újra összeállt a régi Kolinda. Nevüket, hosszú hallgatás után akkor hallhatta ismét a nagyérdemű, s több évtizedes késéssel juthatott csak hozzá az egykor Franciaországban megjelent 3 nagylemezhez. Az egymástól több mint ezerötszáz kilométerre élő művészeket Ecsedi-Derdák András, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója kérte fel arra, hogy 2007. március 15-én újra együtt lepjék meg a francia-magyar közönséget egy különleges, eddig még soha nem hallott ünnepi koncerttel.