"Nemes ambícióval vágyott a vezéri szerepre, de nem a Habsburg Birodalomban elérhető katonai vagy hivatali karrier vonzotta. Azt akarta, hogy az elmaradott, szegény Magyarország olyan gazdag és modern állammá fejlődjön, mint amilyen Anglia volt abban az időben. Az 1840-es években a bécsi udvarral szembeni nemzeti ellenzék vezére lett, 1848 tavaszán pedig az első olyan miniszterelnök, aki már nem csupán az uralkodónak, hanem a népnek is felelősséggel tartozott tetteiért.

A királyt és a hazát egyformán szerető politikust azonban 1849 októberében kivégezték. Hogyan jutott erre a sorsra? Kik szerették, kik gyülölték? Kik akarták megmenteni, és kik voltak azok, akik nem nyugodtak addig, amíg el nem érte a végzet? Hogyan ejthetett sebet magán a börtönben? Kik rejtették el 18 évre a holttestét az osztrák hatóságok elől? És miért emlékezünk rá napjainkban is a modern Magyarország legnagyobbjai között?" -- egyebek között ezekre a kérdésekre kereste a választ élvezetes előadásában.

 

Második moszkvai előadását Csorba László az Olasz Kulturális Központban tartotta, ahol a szintén ez évben ünnepelt Giuseppe Garibaldi pályafutását és a magyarokhoz fűződő, sokszálú viszonyrendszerét elemezte, ahol olasz-orosz kapcsolatokkal foglalkozó moszkvai történészek csatlakoztak a hungarológusokhoz, s az alábbiakról hallhatták a magyar történész álláspontját: "Miért szerették ennyire a magyarok Garibaldit? Miért várták annyira az 1860-as években? És mit tudott Garibaldi a magyarokról, akart-e rajtuk egyáltalán segíteni? És a világmegváltó tettek közepette hogyan élt az egyszerű tengerész: ki tette eléje az ételt - ki vette a nyakába, és cipelte asztaltól ágyig, ha rátört a tengerészbetegség, a köszvény?"

 

A Batthyány-év oroszországi rendezvényei regionális programokkal folytatódnak: Batthyány-vándorkiállítás nyílik Nyizsnyij-Novgorodban, Hanti-Manszijszkban, Szaranszkban és más nagyvárosokban.