Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége a vitézkötés motívumaira épített magyar standon a BibliObraz nemzetközi könyvfesztiválon. MTI Fotó: Beliczay László

A fesztivált az Orosz Nyelv Fejlesztési Központja alapítvány szervezi, s fővédnöke Ljudmilla Putyina, Vlagyimir Putyin elnök felesége. Az ő meghívására hat más ország kormány-, illetve államfőjének, parlamenti elnökének neje mellett Moszkvába érkezett Dobrev Klára, a magyar miniszterelnök felesége, s a küldöttség tagjai között van Bogyay Katalin, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára és Ranschburg Jenő pszichológus, valamint Békés Pál író, műfordító.

Kedd délelőtt, az ünnepélyes megnyitó után nyomban elöntötte a tömeg, s benne sok-sok gyerek a kiállítást, amelyen a résztvevő 20 ország igen változatos, és nagyon színes standjain nézelődhettek, rajzolhattak, nézhettek színi előadásokat.

A több mint 200 program közül az első annak a kötetnek a bemutatása volt, amelyben Ljudmilla Putyina ötlete alapján több ország íróinak a 10-17 éves korosztály számára alkotott műveit jelentették meg: a könyvben szereplő országok gyermekei népviseletbe öltözve idéztek az egyes írásokból.

Nyomban ezután következett a különösen gazdag magyar program megnyitója. Három a magyar igazság címmel Dobrev Klára ajánlotta jó oroszsággal az ifjú olvasók figyelmébe a televízió Nagy könyv című sorozatában helyezést elért, s oroszul újból megjelent három magyar könyvet - Jókai Mór Az arany ember, Gárdonyi Géza Az Egri csillagok és Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művét, s felolvasott egy rövid részletet Bulgakov Mester és Margaréta című regényéből, majd a Moszkvai Magyar Kulturális Központ orosz színházi stúdiósai részleteket adtak elő a három könyvből, a Csillagszeműek együttes pedig tüzes magyar néptáncokkal bűvölte el a közönséget. Ljudmilla Putyina igen lelkesen szinte az egész magyar műsort végignézte.

Se szeri, se száma a további magyar programoknak, de a legnagyobb érdeklődést minden bizonnyal a XVII. századi Kuhlmann-gép váltja majd ki, amelyen két nyelven lehet szonetteket írni: Quirinus Kuhlmann (1651-1689) német költőről nem tudni, elkészítette-e a gépet, de az biztos, hogy elgondolta, s hogy Magyarországon elkészült a "gép" egy változata, amelyet most Moszkvában próbálhatnak ki a BibliObraz fesztivál látogatói.

(MTI)