Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára megnyitja a magyar pavilont a velencei biennálén. MTI Fotó: Kollányi Péter
Az 1909-ben épített szecessziós stílusú épület előtt már jóval a megnyitó előtt újságírók, művészek és kurátorok sereglettek össze. Schneider Márta elmondta, hogy a Kultúra és Szabadidő videoinstalláció filmjei "Budapest úgynevezett művelődési házait" mutatják be, azt a hatot, amelyek "különböző szempontból értelmezhetővé teszik a kultúrház intézményét, a szabadidő hasznos eltöltésére (...), a dolgozó emberek számára létrehozott monumentális épületeket". Andreas Fogarasi Bécsben élő magyar származású művész kiállításán fekete boxokban, úgynevezett minimozikban láthatók a néhány perces minimalista filmek, amelyek többnyire emberek nélkül mutatják a művelődési házak külső és belső tereit. Az átriumos magyar pavilon sötétszürkére festett belső falai között egymás mellett kapott helyet a hat, kívül-belül feketére mázolt, fából ácsolt kuckó. Néhány embernek helyet adó padokon ülve nézhetők a folyamatosan futó filmek, s általában csak a forgatás során felvett háttérzaj hallható.
Egy látogató a kiállításon, amikor ünnepélyesen megnyitották az Andreas Fogarasi magyar származású, bécsi képzőművész által tervezett tárlatot a velencei biennálén. A kiállításon hat fekete boxban, úgynevezett minimoziban láthatók a művész által készített videoinstallációk, amelyek a magyarok hétköznapi életét mutatja be. MTI Fotó: Kollányi Péter
Az épület egyik különálló termében szürke dobogóhoz drótozva öt katalógus várja az érdeklődőket. A látogatók a dobogón ülve olvashatják el a hat művelődési házat bemutató leírásokat, a tárlat által feltett kérdésekkel kapcsolatos írásokat, valamint a videók néhány képkockáját.
A június 10. és november 21. között megtekinthető biennálé keretében 77 ország száz művészének alkotásai láthatók a velencei Giardini parkban, nemzeti pavilonokban és más épületekben.
(MTI)