A berlini Collegium Hungaricum új épületében 2008-tól több új programformátumot indít el. Elsőként Cinema Total brandjével nyitja meg kapuit az új ház a Berlinale Nemzetközi Filmfesztivál alkalmából, amelyen az idén sajnos nem szerepel magyar film. Ezért döntött úgy a CHB, hogy a világhírű fesztivál idején egy komplex rendezvénysorozattal teszi jelenvalóvá Berlinben a magyar filmet, és nyújt lehetőséget a nemzetközi közönségnek a magyar filmszakma képviselőivel való találkozásra.

A CHB első alkalommal mutatkozik be a berlini belvárosra nyitott vizuális ablakában egy 6x8 méteres óriási vetítővásznon, amelyen az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza új animációs filmjét, az Ergo-t mutatja be első ízben a berlini közönségnek.

A programsorozat keretében február 14. és 28. között Bódy Gábor, Huszárik Zoltán/Tóth János, Jeles András, Kardos Sándor, Szaladják István, Szemző Tibor és Pálfi György filmjeiből válogatott installációt tekinthetnek meg az érdeklődők a Collegium Hungaricumban. A kiállítást Ulrich Gregor német filmtörténész nyitja meg, díszvendégként pedig jelen lesz Szabó István és Udo Kier is.

"Bódy Gábor fogalmazta meg talán először - a 70-es években -, hogy a szaporodó új képfajták korában a filmalkotó nagy kihívása kiszabadítani a film-médiumot az ipari happening köréből. De mi van a mozin túl? Egyszerű lumiere-i ősgesztusok, a mesélés uralma alól felszabadult tiszta cinematográfia, képzőművészeti értékű szabad szekvenciák: a 'totális cinema' gazdag televénye. Az új magyar film - miként a régi is - számos példával szolgál ezekre a kinematográfiai határátlépésekre. A Collegium Hungaricum Berlin Moholy-Nagy Gelériájának installációja ezekből válogat: Bódy Gábor, Huszárik Zoltán/Tóth János, Jeles András, Kardos Sándor, Szaladják István, Szemző Tibor és Pálfi György filmjeiből."

(Dr. Muhi Klára, a kiállítás filmes kurátora)

A megnyitót követően a CHB és a Magyar Filmunió közös fogadást adnak a Berlinale alkalmából.

A kiállítás exkluzív programjaként elsőként vetíti Berlinben a CHB Fliegauf Benedek Milky Way című ambient filmjét, mely a 2007-es Locarnoi Filmfesztiválon Aranyleopárd díjat kapott.

A berlini CH új épülete

A hatvanas-hetvenes években - az avantgard film európai rangú műhelyeként számon tartott Balázs Béla Stúdióban olyan kísérleti filmek születtek, melyek messze túlmutatnak a hagyományos mozizás lehetőségein. A filmrendező Huszárik Zoltán, Bódy Gábor, Jeles András, a képzőművész Erdély Miklós, Maurer Dóra, vagy az operatőr Kardos Sándor, Tóth János munkái - hogy csak a legjelentősebb alkotókat említsük - a kinematográfia, a fotográfia és a képzőművészet határterületein születtek, a mozgókép tér-idő viszonylatait, a celluloid és a videó kép tulajdonságait vizsgálták, s eközben számos új narrációs lehetőségre is ráleltek. "Mindig zavart a filmkép túlzott konkrétsága. Mely izzítja ugyan a fantáziát, de nem engedi szárnyalni." - Kardos Sándor mondja ezt, de az említett alkotók bármelyike mondhatta volna. Ez a radikális formabontó-formakereső hagyomány- jóllehet intézményes támogatottsága mára megszűnt - az új magyar filmben is hat, és jelen van.

A kiállítás - felidézve két inspiratív régebbi művet (Elégia /1965/, Amerikai anzix /1975/) ezekből az új magyar filmekből vett, vizuálisan erősen domináló részletekből építi föl installációját. Jeles András József és testvérei (2003) c. filmjéből, mely a mozizás őskorát idéző fekete-fehér árnyképekben meséli el a bibliai József történetét. Kardos Sándor Résfilm (2005) c. munkájából, melyben az alkotó egy ismert Akutagava novellát a célfotó kamera széteső, szürreális állókép szekvenciáival jelenít meg.

Szaladják Istvánnak egy középkori lovag - "a kürenbergi" haláltusáját feldolgozó Aranymadár (2000) című filmjéből, mely hagyományos filmképekből áll ugyan, de a szigorú, kiegyensúlyozott, alig néhány motívumból építkező kompozíciók szinte festményértékűek. Pálfi György rendkívül sikeres Taxidermia (2005) c. művéből, mely a szó szoros értelmében zsigeri mozi. A rendhagyó családtörténet végén egy performance-jellegű ön-mumifikálást is végig nézhetünk.

Szemző Tibornak a magyarságkutató Csoma Sándorról szóló gazdag, gesamtkunst filmjéből (Az élet vendége, 2005), melyben különös szövedéket alkotnak a székelyföldi Csoma-legendákat megelevenítő, naív papírkivágásos animációk, és a Tibetig zarándokló múlt századi tudós útját végigjáró Szemző (valamint az operatőr Szaladják) rituális út-filmje. Feltétlenül helye van ezen a kiállításon két régebbi munkának, mert mindkettő meghatározó a magyar avantgard film történetében: Huszárik Zoltán és Tóth János Elégia című filmjének többek közt azért, mert a legtisztább filmköltészet a magyar filmtörténetben. Bódy Gábor Amerikai anzix-ának pedig azért, mert a radikális filmnyelvi újtások és a szinte hollywoodian érzelmes játékfilmes narráció ehhez hasonló összeépítése még a modern film történetében is ritka.

E kiállítással mi magunk is kísérletezünk. Ezek a mozidarabok a Collegium Hungaricum Berlin kiállítótermében filmként ugyan meghalnak, de talán életre kelnek valami másként. A csupasz szekvenciák a történettől eloldva többet felfedhetnek a filmmédium valódi természetéből.

A kiállítás bónusza e kísérletező hagyomány legfrissebb darabja: Fliegauf Benedek Milky way című filmje, mely idén Locarnoban Aranyleopárd díjat nyert, s azóta számos fesztiválra kap meghívást folyamatosan. A Milky way-t, melyben már nem pusztán az a kérdés, hogy a film alkotója valamit hogyan láttat, hanem hogy ki lát, a Collegium Hungaricumban teljes hosszban vetítjük.

(Dr. Muhi Klára, a kiállítás filmes kurátora)

A kiállítás kurátorai: Dr. Muhi Klára (film), Dr. Baksa-Soós Veronika (képzőművészet)

A Milky Way további vetítési időpontjai: 2008. február 16., 20. és 26., 18.00 órakor.

Kiállítás ideje: 2008. február 14-28.

Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10.00-20.00, szombaton és vasárnap 14.00-20.00

Helyszín: Collegium Hungaricum Berlin, Moholy-Nagy Galéria

Dorotheenstr. 12, 10117 Berlin, www.hungaricum.de

A CINEMA TOTAL megvalósításában a CHB fő támogatója a Magyar Mozgókép Közalapítvány a Magyar Filmunió közreműködésével.