2024. február 28.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Hiller István: az oktatás, a kultúra és az innováció összekapcsolása a versenyképesség pillére

2008. február 15.
Hiller István szerint elavult az a gondolkodásmód, amely egymástól elválasztva szemléli az oktatás, a kultúra és az innováció kérdéseit, mert ezek szoros összekapcsolása egy ország versenyképességének nélkülözhetetlen pillére.
A magyar oktatási és kulturális miniszter ezt az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta csütörtökön Brüsszelben, az európai uniós országok oktatási, ifjúsági és kulturális kérdésekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácskozása kapcsán. A miniszterek csütörtökön oktatási kérdéseket tekintettek át, pénteken pedig a többnyelvűség előmozdításának szentelt értekezleten vesznek részt.

A csütörtöki megbeszélésen - közölte Hiller - az elsődleges téma a közoktatás, azon belül az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, szövegértés - elsajátításának kérdése volt. Tavaly az év végén jelentek meg azok a friss - ötévenként készülő - felmérések, amelyek a 10, illetve 15 éves diákok tudását vizsgálják az alapkompetenciák szempontjából. A magyar szakminisztert a tanácskozás megerősítette abban a meggyőződésében, hogy Magyarország helyes úton jár, amikor a közoktatás fejlesztése során különösen nagy súlyt helyez ezek elsajátítására. Finnország - tette hozzá - az alapkészségek megerősítését több mint egy évtizeddel ezelőtt elkezdte, és ma a világ egyik legjobb közoktatási rendszere a finn.

Hiller István kiemelte, hogy az óvodai nevelés Magyarországon nemzetközileg is elismert színvonalú, és az óvó-pedagógusok képzése felsőfokú képzésnek számít, ami messze nincs mindenhol így az Európai Unióban.

A kulturális miniszterek pénteki tanácskozásának témájával, az idegen nyelvek elsajátításának kérdésével kapcsolatban a magyar tárca irányítója elmondta: ebben sajátos helyzetben vagyunk, hiszen a magyar izolált nyelv, és így az anyanyelvben a nyelvismereten túl a nemzeti identitás fejlesztésének zálogát is látjuk. Ám a globalizáció korában el kell sajátítani legalább egy idegen nyelvet - állapította meg.

E tekintetben Magyarország mutatói nem jók - mondta Hiller István, és olyan adatokat idézett, miszerint a magyar lakosság 23-25 százaléka vallja magáról, hogy a magyaron kívül más nyelven is tud kommunikálni. Ez az új uniós országok között az utolsó harmadba sorolja Magyarországot, még akkor is, ha az elmúlt 5-8 évben - elsősorban a 25 év alatti generáció esetében - az idegennyelv-tudás aránya lényegesen nagyobb, és fokozatosan nő.

Magyarországnak - vélekedett Hiller István - arra kell törekednie, hogy az önazonosságot, az összetartozás érzését jelentő anyanyelv őrzése mellett általános legyen valamely más nyelv ismerete. Főként a világnyelvek, és azon belül is a nemzetközi szinten egyre inkább uralkodó szerepet betöltő angol nyelv elsajátítását tartja hasznosnak.

Az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős tagja előtt jelenleg olyan szakértői javaslat fekszik, amely azt ajánlja, hogy minden uniós polgár tanuljon meg egy "második uniós anyanyelvet", amely nem azonos a nemzetközi kommunikációban elsősorban használt nyelvek valamelyikével. Az MTI kérdésére Hiller úgy vélekedett, hogy a magyaroknak először egy idegen nyelvet kell jól megtanulniuk, azután majd jöhet a következő, de ő maga nem híve annak, hogy párhuzamosan tegyen szert az ember több gyenge nyelvtudásra.

(MTI)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok