2024. február 21.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Március 23. - a Magyar-Lengyel Barátság Napja

2008. március 10.
A magyar és lengyel történelem közös vonásai, a két nép között kialakult szoros, történelmi barátság tiszteletére 2007-ben a Magyar Országgyűlés március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította.
A Parlament ezzel megerősítette azt a régebbi civil kezdeményezést, amelynek eredményeként egy évvel korábban Sólyom László köztársasági elnök és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrött felavatta az első köztéri Magyar-Lengyel Barátság Emlékművet.

A Magyar-Lengyel Barátság Napját 2007-ben a lengyelországi Przemyol városában ünnepelte a két állam, a dél-kelet lengyelországi város zászlódíszben fogadta a vendégeket.

Idén Debrecen ad otthont a nagyszabású rendezvénynek, 2008. március 26-27-én, az Interparlamentáris Unió védnöksége alatt, lengyel testvérvárosok részvételével.

Magyarországon és Lengyelországban csaknem egy időben került sor az államalapításra, és egyben az akkori Európához való felzárkózásra. Az Árpádok és a Piastok gyakran léptek szövetségre, Könyves Kálmán és III. Boleszláv pedig örök testvériséget és barátságot fogadott. Az Árpád-ház kihalásával sem gyengült a két ország szövetsége; az uralkodók kölcsönösen támogatták egymást. A Károly Róbert által szervezett visegrádi kongresszus pedig a maga nemében egyedülállóan szoros együttműködést kezdeményezett a térség országai között.

A lengyelek legnagyobb királyaik között tartják számon Nagy, vagy ahogy ők nevezik, Magyar Lajost, majd annak leányát, Hedviget, a Jagelló-dinasztia megalapítóját. Több Jagelló is ült a magyar trónon, Báthori István erdélyi fejedelem pedig tíz éven át Lengyelország uralkodója volt.

A reneszánsz kor kiemelkedő szellemi központja volt a krakkói egyetem, s volt olyan időszak, amikor a diákok egynegyede hazánkból származott. Szoros kapcsolatban állt Lengyelországgal a magyar történelemben oly fontos szerepet játszó Rákóczi család. S bár II. Rákóczi György belebukott szerencsétlen lengyelországi hadjáratába, ez nem befolyásolta a magyar-lengyel viszony későbbi alakulását. Hisz' Sobieski János lengyel király szabadította fel Bécs után Esztergomot, amely akkor a törökök egyik legfontosabb erődjének számított, Rákóczi Ferenc pedig a szabadságharc bukása után egy időre Lengyelországban talált menedékre.

A 18. század végén Lengyelországot az akkori nagyhatalmak századokra eltüntették Európa térképéről, a két nép közötti rokonszenv azonban nem csökkent. Az 1831-es lengyelországi felkelés oly nagy lelkesedést váltott ki a magyar reformnemesség körében, hogy még fegyveres segítséget is szerveztek a lengyelek támogatására. A bukott felkelés után csaknem minden magyar udvarház fogadott lengyel menekülteket. Az 1846-os újabb galíciai felkelés pedig már közvetlen előjátéka volt az 1848-as forradalomnak. A magyar forradalomban és szabadságharcban részt vevő lengyelek - Wysocki, Dembinski, Bem, Woroniecki és még nagyon sokan - örökre beírták nevüket történelmünkbe.

Az 1863-as felkelés alkalmat adott a magyaroknak, hogy viszonozzák a szabadságharcban való lengyel részvételt. A magyar támogatók száma jóval ezren felül volt, Kossuth még a magyar légió felállítását is tervbe vette.

Az első világháború ellentmondásos körülményei között a két nép töretlen barátságáról tanúskodik, hogy - Tisza István kormányának bosszúságára - ismét sok magyar család fogadott be menekülő lengyeleket, és még lengyel légiós kórház is működött. Nem volt ez másképp 1939 szeptemberében sem, amikor a hatalmas német túlerő által legyűrt lengyel hadsereg mintegy 35 ezer katonája, majd őket követve sok ezer civil keresett és talált menedéket Magyarországon. Európában egyedülállóan működött a balatonboglári lengyel gimnázium, amelynek növendékei mindmáig ápolják a boglári hagyományokat. S nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy egy magyar egység a Varsó melletti kampinosi erdőben harc nélkül adta át fegyvereit a lengyel felkelőknek.

A múlt század második felének magyar-lengyel kapcsolatait a közös blokkba való tartozás és a forradalmi eseményekben való szolidaritás kettőssége jellemezi. 1956 októberét Poznan júniusa és Varsó októbere előzte meg. A szolidaritás újabb nagyszerű példájaként Lengyelország-szerte gyűjtés indult a magyarországi felkelés segítésére, krakkói diákok pedig több teherautónyi és vagonnyi vért és gyógyszert hoztak Magyarországra.

Az 1980-81-ben lezajlott lengyelországi események, a Szolidaritás létrejötte, majd a hadiállapot bevezetése alapvető változásokat indítottak el. Mindez döntő hatással volt az 1989-1990. évi békés rendszerváltásra mindkét országban. A lengyelországi kerekasztal-tárgyalások szolgáltak mintául a magyarországi kerekasztalhoz, és a két országban egymást követték a demokratikus választások.

Országaink történelme ettől kezdve új fordulatot vett: együttműködésünk a visegrádi keretben, majd a NATO, illetve az Európai Unió tagjaként vált szorossá. Az államközi kapcsolatok mellett egyre szélesebb a társadalmi, az önkormányzatok, iskolák és más intézmények és szervezetek közötti együttműködés. Örvendetesen bővül a két ország közötti turistaforgalom, amely ma már túlnő Budapest és a Balaton, illetve Krakkó és Zakopane megismerésén.

Gazdasági kapcsolataink folyamatosan bővülnek. A hagyományőrzés mellett igen nagy megbecsülésnek örvendenek egymás országában kulturális és művészeti alkotásaink. Lengyelországban egyre szélesebb a lengyel-magyar baráti társaságok hálózata. A hazánkban élő több ezer lengyel pedig kisebbségi önkormányzatot is választott.

A Magyar-Lengyel Barátság Napját megünnepelni nem más, mint tiszteletünket kifejezni a két nép múltja előtt, jelen és jövő barátságuk folytatása jegyében. Az oktatási intézmények tanárainak és diákjainak részvétele a rendezvényeken - esetleg önálló programok kezdeményezésével - e nemes hagyományok megőrzését és erősítését jelenti.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok