Mint Hiller István elmondta, azok az országok - s ide tartozik Magyarország is -, amelyek saját anyanyelvük ápolását és fejlesztését nemzeti önazonosságuk fontos építőkövének tartják, zömmel arra hajlanak, hogy az anyanyelv mellett legalább egy idegen nyelvet, de azt magas színvonalon sajátítsanak el a polgárai. Néhány más olyan országban azonban, amelynek nyelvét máshol is sokan beszélik, érdekes gondolatnak tartják az anyanyelven kívül két idegen nyelv elsajátítását is.
Mint azt a Leonard Orban többnyelvűségért felelős EU-biztos elé került szakértői javaslat megfogalmazza, az egyik megtanult idegen nyelv lehetne a nemzetközi kommunikációra használt nyelv, a másik pedig egy "második anyanyelv", amelynek ismerete kulturális értelemben is kinyitná a polgárt más népek felé.
Orban a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy többen utópiának minősítették ez utóbbi elképzelést. A biztos - aki egyébként román, és a sajtótájékoztatón felváltva válaszolt angolul, illetve franciául a feltett kérdésekre - az ülésen elhangzott beszédében hangsúlyozta: tévednek azok, akik szerint elég, ha az ember angolul megtanul.
Az Európai Bizottságban mindenesetre hangsúlyozzák: a mobilitás növekedésével egyre fontosabb, hogy az uniós polgárok több nyelvet beszéljenek.
Az unióban időnként fellángol a nyelvi presztízsharc. A németek például a január elsejétől az uniós soros elnökségét ellátó szlovénekből kivasalták azt az ígéretet, hogy a kormányképviselők közti egyeztetéseken ezentúl nem csupán angol és francia, hanem német tolmácsolás is lesz. Az Európai Bizottság német tagja, Günter Verheugen ipari biztos ugyanakkor a minap azt válaszolta a rajta "több német öntudatot" számonkérőknek, hogy be kell látni: az angol az, amit mindenki megért.
(MTI)