A konferencia, amely a hidegháború alatti pszichoanalitikus gyakorlatot vizsgálta a két egykori szocialista országban, valamint a diktatúrák természetrajzára vetett fényt sajátos szakmai szemszögből, számos jelentős szakember részvételével olyan kérdéseket is érintett, amelyek elengedhetetlenek a kommunizmus alatti szellemtörténet feldolgozásában. Ilyen volt például Haynal André előadásában és számos hozzászólásban, Lukács György pszichoanalízis-ellenes ellentmondásos szerepének felvetése, a pszichoanalitikus titoktartási kötelezettsége, valamint az állambiztonságnak kiszolgáltatott magánélet tragikus feszültségének tárgyalása, a diktatúrák traumáinak távlati feldolgozásának szükségessége, illetve annak a ténynek a tudatosítása, hogy a német tudomány a Harmadik Birodalom alatt a zsidóüldözésekkel együtt a pszichoanalízist is kiüldözte az országból. Ahhoz, hogy a háború utáni pszichoanalízis elejtett fonalát újra felvegye, gyakorlatilag ezzel a történelmi felelősséggel kellett szembenéznie. A részvevők és a szervezők az elkövetkezendő években szándékaik szerint e konferencia-sorozat segítségével szeretnék újjáéleszteni a 20-as évek pszichoanalízisének oly élénk Budapest-Berlin tengelyét.