Ajánlás a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához

2003. március 8.

Az ajánlás célja, hogy tantervi és módszertani útmutatóul szolgáljon a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás idegen nyelvi tartalmához, különös tekintettel az intenzív szakaszra. A leírt törvényi háttér és a megfogalmazott célok tükrében javaslatokat tesz a lehetséges bemeneti és kimeneti szintekre, az ehhez szükséges óraszámokra, valamint módszertani részletekre. Mivel a nyelvi előkészítő osztály programja része az iskola helyi tantervének, így arra is a helyi tantervre vonatkozó szabályok érvényesek. A közoktatási törvényben megszabott feltételek betartásával, fenntartójuk jóváhagyásával, saját szakmai felkészültségükre építve az iskolák eltérhetnek az ajánlásainktól.

A nyelvi előkészítő évfolyam törvényi szabályozása

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. június 23-án elfogadott módosítása (28.§ (4) bekezdése, 29.§ (2) bekezdése) szerint a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumok és szakközépiskolák fenntartójuk jóváhagyásával a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő osztályt indíthatnak. A törvény előírja, hogy

• a kötelező tanórai foglalkozások legalább 40%-ában idegen (illetve nemzetiségi vagy kisebbségi) nyelvi képzés folyjon;
• a fennmaradó időkeret legalább 25%-át informatikai képzésre, a maradékot képességfejlesztésre kell fordítani;
• az iskolának a 10-13. évfolyamon kell felkészítenie a tanulókat az emelt szintű nyelvi érettségire;
• a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumokban a nyelvi előkészítő osztály a kilencedik évfolyam helyett másik évfolyamon is megszervezhető;
• egy középiskolában 2004. szeptember 1-jén egy, később minden évben eggyel több nyelvi előkészítő osztály indítható.

A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai

A nyelvi előkészítő évfolyamon biztosított intenzív nyelvoktatás az egyik legfontosabb elem az Oktatási Minisztériumban kidolgozott és a kormány által jóváhagyott Világ – Nyelv, az idegennyelv-tudás fejlesztése programban. Ezt a lehetőséget már a 2004/2005-ös tanévben mintegy 500 középiskola kívánja felhasználni arra, hogy hatékonyan emelje a náluk tanulók nyelvtudásának szintjét.

Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek a NAT 2003-as idegen nyelvi fejezetében megfogalmazott alábbi átfogó célokkal is:

„Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, melyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti:

(1) a kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;
(2) a nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;
(3) a tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni."

A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően a nyelvi előkészítő évfolyamon is bármely idegen nyelv választható.

Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás-politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is.

A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:

• a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,
• a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,
• megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben a felsőoktatás a szaknyelvi képzés terévé váljon és mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon.

Közvetlen céljai:

• a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,
• a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,
• a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

A felsorolt célok megvalósításához ad keretet ez a tantervi és módszertani útmutató, mely alapul szolgálhat a helyi idegen nyelvi tantervek összeállításához, pedagógiai programok módosításához, az előkészítő évben folyó nyelvi képzés megszervezéséhez és megvalósításához. Nem tartalmaz részletes tantervi követelményeket, hiszen az itt folyó idegen nyelvi oktatás alapjául is a NAT 2003-at kell venni.

Ajánlások az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatás megszervezéséhez és megvalósításához

A nyelvi előkészítő évfolyamon a nyelvtanulás a közoktatás egységes szabályozóihoz illeszkedik. Ezen ajánlás egy évre, a nyelvi előkészítő évfolyamra összpontosít, a következő évekre csak a legfontosabb alapelveket vázolja fel. Útmutatást, szakmai támogatást nyújt azoknak az iskoláknak is, ahol már korábban kidolgozott tantervek szerint tervezik a bevezetését. A közoktatási törvényben megszabott feltételekkel, fenntartójuk jóváhagyásával, saját szakmai felkészültségükre építve az iskolák az ajánlásoktól eltérhetnek.

A nyelvek száma és köre

• Ahol a feltételek adottak, minden diák két idegen nyelvet tanuljon, az egyiket magasabb óraszámban (lásd táblázat lenn). Két idegen nyelv ismerete növeli a fiatalok versenyképességét és hozzájárul ahhoz, hogy megvalósíthassuk az európai háromnyelvű polgár (anyanyelv és kettő idegen nyelv) eszményét.
• Kettőnél több élő idegen nyelv oktatása ezen az évfolyamon nem javasolt.
• Egynél több új nyelv bevezetése ezen az évfolyamon nyelvpedagógiai szempontból nem elfogadható.
• A Nemzeti alaptantervben meghatározottaknak megfelelően bármely élő idegen nyelv szabadon választható.
• Fontos hangsúlyoznunk, hogy a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás kiváló lehetőséget ad a kevésbé tanított nyelvek oktatására, súlyuk növelésére a közoktatásban. Ehhez külön támogatás igényelhető a Világ – Nyelv pályázati csomag 5. Élesztő elnevezésű alprogramjának keretében (lásd OM honlap).

A nyelvtanulás keretei

• A kilencedik évfolyamon a tanuló számára kötelező tanórai foglalkozásoknak megfelelő heti 27,5 órás időkeret 40%-át (legkevesebb heti 11 órát) kell idegen nyelv tanítására fordítani. Óratervi javaslatunkban - a jobb időbeosztás miatt - heti 12 idegen nyelvi órát szerepeltetünk.
• A tantervi és módszertani ajánlás a 9. évfolyamos korosztályra épül. Ettől eltérő évfolyamokon való megvalósítás esetén figyelembe kell venni a diákok életkori sajátosságait.
• A hozott nyelv esetében a NAT 2003 az A1 szintet tekinti induló szintnek, az új nyelv megkezdésének természetesen nem feltétele a korábbi nyelvtanulás.

Fejlesztési feladatok

Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség (beszédkészség, beszédértés, olvasásértés és írás) területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.

A nyelvi előkészítő évfolyamra felvettek bemeneti nyelvtudás szintje különböző lehet attól függően, hogy a célnyelvvel foglalkoztak-e korábbi tanulmányaik során, s ha igen, akkor hogyan. Ezért a lehetséges nyelvtudásszinteket az Európa Tanács (ET) Közös európai referenciakeretében (KER) (magyar kiadás: PTMIK, 2002) meghatározott hatfokú skálán megadott nyelvi szinteknek megfelelően kategorizáltuk a program számára (ennek leírásai lent, táblázatos formában tájékoztatásul mellékelve). A tanév végére elérhető nyelvtudás-szintet ugyancsak sok tényező befolyásolja, de leginkább a tanári szakértelem. Ezen ajánlás a minimális nyelvi szintet határozza meg a négy alapkészségre, ám a helyi tantervek ennél magasabb szintet is kitűzhetnek.

Az előkészítő évfolyamon történő idegen nyelvi oktatáshoz javasolt változatok

Négy változatot határoztunk meg abból kiindulva, hogy amennyiben két nyelvet tanulnak a diákok, úgy az egyiket magasabb óraszámban érdemes tanítani. A kisebb óraszámban tanult nyelv esetében is minimum heti négy órát javaslunk. Az első két változat tehát ezt vázolja fel a hozott és az új nyelvre vetítve.

A harmadik és negyedik változatot azoknak az iskoláknak ajánljuk, ahol a feltételek nem adottak két élő idegen nyelv tanításához ezen az évfolyamon. A választott nyelv itt természetesen lehet hozott vagy új idegen nyelv.

A négy változat tehát a következő (táblázatos formában lásd lent):

1. Ha a diák az A1 szinten hozott nyelvet heti 8, esetleg 7 órában tanulja, a tanév végére az A2+ szintet célszerű kitűzni célul. A második (új nyelv) kimeneti szintje 4 (5) heti óraszám esetén A1.
2. Amennyiben az A1 szinten hozott nyelvet alacsonyabb óraszámban 4 (5) tanulják, a kimeneti szint a tanév végére A2-. A második (új nyelv) kimeneti szintje 8 (7) heti óraszám esetén A2.
3. Ha a diákok az A1 szinten hozott nyelvet teljes óraszámban (12/hét) tanulják, a tanév végére a kimeneti szint B1.
4. Ha a diákok 1 új idegen nyelvet tanulnak teljes óraszámban (12), a tanév végére a kimeneti szint A2+.

Az Európa Tanács idegen nyelvi tudás szintmeghatározó táblázata (az önértékelő táblázatot lásd a dokumentum végén)

Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon

A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzése intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskolának fel kell készítenie a diákokat az emelt szintű nyelvi érettségire, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60 %-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

Az előrehozott, emelt szintű érettségi sikeres teljesítése után az iskola lehetőleg biztosítsa, hogy a tanuló a nyelvet szinten tarthassa vagy továbbfejlessze, vagy a felszabadult óraszámot a második idegen nyelvre, akár egy harmadik nyelvre fordítsa.

Ehhez a 10. évfolyamtól a NAT alapelveinek megfelelően kialakított iskolai pedagógiai program szerint folytatódjon a munka. Ennek kiegészítéséül javasoljuk a nyelvórák összekapcsolását a közismereti, illetve a szakmai tantárgyakkal (például idegen nyelvű források felhasználása). Ehhez szakmai és anyagi támogatás pályázható az Oktatási Minisztérium Világ – Nyelv pályázati csomagja 2. Váltogató alprogramjának keretében (pályázati felhívás: az OM és a Tempus Közalapítvány honlapján – www.tka.hu, 2003-ban elkészülő segédanyagok összesítése ugyanott).

Módszertani javaslatok a nyelvi előkészítő évfolyamon történő idegennyelv-oktatáshoz

Az OM célja a 2004 szeptemberétől beindítható nyelvi előkészítő évfolyamok létrehozásával az, hogy tanulva az extenzív nyelvoktatás adta tapasztalatokból, minélszélesebb társadalmi rétegeknek biztosítson intenzív nyelvtanulási lehetőséget.

Ennek az évfolyamnak a programja hozzájárulhat a diákok egyéni képességeinek jobb kibontakoztatásához. Az intenzív nyelvtanulás segíti a tanuló egész személyiségének fejlődését, látókörének és szellemi befogadóképességének bővülését, a más emberekkel, kultúrákkal való közvetlenebb kapcsolat kiépülését. Ezáltal a diák nemcsak több tudásra tesz szert, hanem egész személyisége nyitottabbá, toleránsabbá, humánusabbá válhat felnőttként is.

Tisztában kell lenni azonban azzal, hogy az intenzív programokon megszerzett tudás könnyebben elkopik, ha nem készítik fel a tanulókat a folyamatos szintentartás, az egész életen át való tanulásra. Különös jelentőségű az önálló tanulásra, önértékelésre való felkészítés (lásd Európai nyelvtanulási napló).

A program hozzájárul az iskola pedagógiai innovációs folyamatához. A nyelvi előkészítő évfolyam a különböző munkaformák „kísérleti terepe" lehet az iskolában, sokszorozó hatása számos területen érvényesülhet. A tanárok más osztályaikban, a tanulók a későbbi évfolyamokon és más tantárgyak esetében is használhatják az itt jól bevált és megkedvelt tevékenységi formákat, amelyekre ez a rendszer több, jobb lehetőséget kínál.

Szervezési kérdések

Ahhoz, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam jó működjön, komoly szervezési és döntéshozó feladatokat kell megoldani az iskolán belül, különböző szinteken.

Iskolaszintű feladatok és döntések a következőkről:

• heti hány órában, melyik nyelvet tanítsuk (hozott nyelv / új nyelv);
• kislétszámú csoportok esetén több tanárra, teremre van szükség, az így felmerülő nagyobb költséget az állami finanszírozásból a fenntartónak kell eljuttatnia az intézményekhez;
• tanulói csoportlétszám;
• új munkaközösségek létrehozásának kérédése;
• az együttdolgozás, konzultáció, adminisztráció biztosítása;
• a tankönyvhasználat lehetőségei - a diák:
  • teljes áron nyelvkönyvet vesz;
  • az iskolai könyvtárból kölcsönözheti a tankönyveit, 2-3-4 nyelvkönyv/év;
  • a könyvtári állomány amortizációja szerint kb. 1/3 árat fizet használati díjként, és visszaadja a könyvet a könyvtárnak);
• könyvtárbővítési költségek (a közelben lévő – országosan közel 80, listáért lásd www.tka.hu) – Forrás központ kihasználásának lehetőségei).

Tantestületi feladatok és döntések a következőkről:

• nyelvtanárszám / csoport;
• javasoljuk, hogy a tanulócsoportoknak is legyen vezetőjük az osztályfőnökön kívül, kb. 15 diák / csoportvezető tanár;
• az évfolyamon belül a speciális programokkal (például a nyelvoktatás, informatika, anyanyelvi beszédkultúra) foglalkozó tanárok csapatának vezetője.

A nyelvoktatással kapcsolatos feladatok és döntések a következőkről:

• homogén / heterogén tudásszintű csoportok kialakítása;
• tananyag kiválasztás (tankönyvlista, a kiegészítő anyagok kiválasztásában segítséget nyújtanak a Világ – Nyelv pályázati csomag Forrás és Nyelv + számítógép alprogramjaihoz készült beszerzési listák);
• a munka megosztása a tanárok között, például készségek szerint;
• az egyes készségek súlyozásának meghatározása.

A nyelvtanítás hatékonysága, intenzitása

A következő pontokat tartjuk fontosnak a nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében figyelembe venni. A felsorolás abból indul ki, hogy létezik intenzív nyelvoktatás, tehát vannak minőségi és mennyiségi különbségek az alacsonyabb (pl. heti 3 óra) és a magasabb óraszámban (>6 óra/hét) való tanítás között.

• A közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszám felénél ne legyen nagyobb létszámú a nyelvi csoport.
• Lehetőség szerint több nyelvtanár vegyen részt a munkában. Munkájukat folyamatos konzultáció keretében hangolják össze. Ez vonatkozzék a különböző nyelveket tanítókra is.
• Olyan tevékenységi formákat válasszunk, amelyek már a tanulási folyamat során a diákokat sikerhez, az erőfeszítést visszaigazoló eredményekhez juttatják. Derüljön ki a számukra ebben a tanévben is, hogy fontos és érdekes tevékenységekre képesek idegen nyelven és az idegen nyelv tanulása révén.
• Ebben a programban az együttműködés, a kapcsolatteremtés mindenképpen intenzívebb, mint az idegen nyelvet nem ilyen magas óraszámban tanuló diákoknál. Így szorosabb a kötelék a
  • tanuló és a tanár között,
  • tanuló és a tananyag között,
  • tanulók között.
• Az odafigyelés, a motiváció foka várhatóan magasabb a programban.
  • A ide jelentkezett gyerek (feltehetően) érdeklődőbb, mint az, akinek a nyelvóra csak egy a sok közül.
  • Az odafigyelés a tanár részéről is várhatóan nagyobb. A heti 8-10 órában tanító tanár többet látja a tanulókat, alkalma van megismerni, rátapintani az erős és gyenge pontjaira és azokat fejleszteni. Intenzívebb lehet az ellenőrzés, a visszacsatolás is, ami segíti a folyamatos és eredményes munkát.
• Az intenzív nyelvoktatást folytató iskolák tapasztalataira alapozva, a következő tevékenységek, elemek megvalósítására érdemes törekedni:
  1. folyamatos, lehetőleg mindennapos nyelvtanulás;
  2. a célok és a tanulási formák változatossága a motiváció fenntartása érdekében;
  3. munkamegosztás a tanárok között;
  4. nagyobb tanulói önállóság, több egyéni munka (a házi feladatokban is);
  5. tanulási stratégiák oktatása, fejlesztése (segédeszközök használata, média, digitális anyagok, internet, könyvtár stb. );
  6. a szókincs aktívabb, rendszeres, változatos gyakorlása;
  7. több autentikus anyag használata;
  8. kiegészítő anyagok változatossága;
  9. az anyanyelv és a célnyelv komparatív és kontrasztív szemlélete, az anyanyelvi beszédkultúrával való (esetleg tantárgyként is) szorosabb kapcsolat;
  10. fokozott interkulturális közelítés (pl. nyelvterületi ünnepekről megemlékezés);
  11. projektek előkészítése és megvalósítása;
  12. könnyített/szintezett olvasmányok használata;
  13. újság, faliújság írása, szerkesztése;
  14. kiejtésgyakorlás;
  15. nyelvi klub;
  16. idegen nyelvi színjátszó kör;
  17. videófilm készítése;
  18. változatosabb évközbeni értékelés, osztályzás;
  19. év végi szintfelmérés, értékelés (önértékelés – Európai Nyelvtanulási Napló, egymás értékelése, alapkészségek értékelése);
  20. informatikai és egyéb eszközök változatos használata (lásd például Nyelv + számítógép alprogram).

A nyelvtanárok felkészítése a nyelvi előkészítő évfolyamra

1.
Az Oktatási Minisztérium 30 órás továbbképzést állított össze és akkreditáltatott „Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" címmel. Érdeklődni a kurzussal kapcsolatban a Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus Továbbképzési Kht.-nál (Pilisborosjenő, www.ptmik.hu) lehet.

A továbbképzés a következő résztémákat dolgozza fel az intenzív nyelvoktatás tükrében:

• A nyelvi előkészítő évfolyam helye és szerepe a közoktatásban.
• Az intenzív nyelvoktatás az iskolában, gyakorlati sajátosságok.
• Az intenzív nyelvoktatás elméleti alapjai: kommunikatív kompetenciák. Az ET Közös európai referenciakeretének értelmezése.
• A nyelvi készségek fejlődését befolyásoló szociokulturális tényezők.
• A pszichológiai tényezők, egyéni különbségek hatása a nyelvtanulásban; affektív elemek.
• A tudás illetve a nyelvtudás fogalma, szerveződése, megnyilvánulása.
• Alapelvek a négy alapkészség és a részkészségek fejlődésében.
• Az értékelés funkciói, formái, eljárásai; a nyelvtudás mérése.
• Reflektivitás a tanításban és a tanulásban.
• A tanulás tanítása.
• A portfolió. Konstruktív tanuláselmélet a gyakorlatban.
• A tervezés funkciói, eszközei; az ellenőrzés-értékelés tervezése. Tananyagterv.

„Az idegennyelv-tanulás elméleti és gyakorlati kérdései a nyelvi előkészítő évfolyamon" című továbbképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanárok, akik ezzel az új iskolai feladattal találkoznak, felfrissítsék, szükség szerint bővítsék nyelvpedagógiai és módszertani tudásukat. A továbbképzés

1. koherens elméleti keretbe foglalja az idegen nyelvi készségek intenzív fejlesztésének gyakorlati kérdéseit;
2. elősegíti, hogy a résztvevők megismerjék és a gyakorlatban alkalmazzák a tanulóközpontú nyelvtanítást, a reflektív értékelési technikákat, a tanári és tanulói kooperációt és a diákokhoz, valamint a helyi kontextushoz rugalmasan igazítható osztálytermi eljárásokat,
3. képet ad a nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános és különös vonásairól, ezzel a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy saját helyi tantervüket és tanmenetüket a lehető legjobban megtervezhessék és megvalósíthassák.

A továbbképzés két tematikus egységre épül: az első az idegennyelv-tanítás elméleti kérdéseit, a második a kommunikatív nyelvtanítás gyakorlati megvalósítását tekinti át a nyelvi előkészítő évfolyamnak megfelelő intenzív keretek között. Az első tematikus egység alapvetően elméleti jellegű, ezért az előadás módszere, a frontális munka a jellemzőbb, de itt is szerepet kap a páros és csoportfoglalkozás. Munkanyelve a magyar. A gyakorlati kérdések megvitatása a második tematikus egységben folyik, szemináriumi formában. A csoportszervezés szempontja és a munkanyelv a nyelvi előkészítő évfolyam célnyelve. A kisebb létszámú vagy az ún. kevéssé tanított nyelvekből kialakuló szemináriumi foglalkozás magyarul folyik.

2.
2004 szeptemberében az Oktatási Minisztérium konferenciát szervez a nyelvi előkészítő évfolyamot indító középiskolák nyelvtanárainak. A fórum a szakmai előadásokon túl lehetőséget ad az addig felmerülő kérdések megvitatására is.

A részletekről a minisztérium levélben ad tájékoztatást az érintett intézményeknek.