Ha a vizsgázó egy adott vizsgatárgyból eredményes előrehozott érettségi vizsgát tesz, a tanulói jogviszonya alatt ebből a vizsgatárgyból nem tehet újra érettségi vizsgát, az előrehozott érettségi vizsgán elért vizsgaeredménye fog bekerülni az érettségi bizonyítványába, és adott esetben ebből a vizsgaeredményéből fogják számítani a felvételi eljárás során szerzett pontjait. Ebben az esetben az adott vizsgatárgyból csak az érettségi bizonyítvány megszerzését követően lehet újra érettségi vizsgát tenni. Egy esetben lehet egy adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony alatt két érettségi vizsgát tenni, ha a vizsgázó középszinten tesz sikeres előrehozott érettségi vizsgát, a tanulói jogviszony alatt egy alkalommal szintemelő - tehát emelt szintű - érettségi vizsgát tehet. Sikeres emelt szintű előrehozott érettségi vizsgát követően az érettségi bizonyítvány átadásáig nem lehet az adott vizsgatárgyból újra érettségi vizsgát tenni.

A külföldi távollét miatt a pedagógus havi illetménye akkor sem csökken, ha emiatt a tanítási időkeret teljesítése szempontjából mínuszba kerül, tehát munkavégzését elismerik. A kéthavi időkeret teljesítésébe viszont valóban csak a Mt. 151. § (2) bek.-ben felsorolt távolléteket lehet beleszámítani. Lásd a honlapunkon (www.okm.hu) közzétett segédanyagunkat is:

Véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy az intézmény kollektív szerződése úgy rendelkezzen, hogy a pedagógus- külföldi tanulmányút továbbképzésben, illetve ezen felül is a munkáltató által elrendelt más képzésben való részvétel miatt távol töltött idő munkavégzés alóli felmentésnek minősül. Ebben az esetben a tanítási időkeret - a munkavégzés alóli felmentésnek számító - továbbképzések miatt kieső tanítási napokra tervezett órák számával csökkenthető.

Amennyiben az intézmény nem rendelkezik kollektív szerződéssel, a továbbképzés, külföldi tanulmányút stb. miatt távol töltött napokra eső óraszámot nem lehet teljesítésként figyelembe venni. Ebből következően mindaddig nem keletkezhet többlettanítási óra, amíg a tanítási időkeretet a pedagógus túl nem lépi. Amennyiben a tanítási időkeret másik részében a pedagógus "csak" a kötelező óráját teljesíti, a teljesítés nem éri el a tanítási időkeret óraszámát, de ennek nincs következménye, nincs szükség munkáltatói intézkedésre.

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 28 § (4) és 29§ (2) bekezdései kimondják, hogy a NYEK évfolyamokat szervező gimnáziumok és szakközépiskolák " . A tizedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére."

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 3. § (5) bekezdés b) pontja szerint legalább heti öt tanórai foglalkozást jelent az emelt szintű érettségire való felkészítés idegen nyelvből.

Ebben a kérdésben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 69. § 4) bekezdése értelmében az iskola igazgatója, illetve nevelőtestülete dönt, mert az idézett bekezdés kimondja, hogy az óralátogatás alól felmentett tanuló az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról, tehát tesz osztályozó vizsgát.

A kérdés két része között nagy különbség van. A 13. évfolyam vége előtt előrehozott érettségi vizsgát a jelenlegi szabályozás szerint a tanuló tanévenként két vizsgaidőszakban tehet, ősszel és kora nyáron. A kérdés második része, a példa viszont egy konkrét időpontot említ, a 9. évfolyam végét.

Természetesen a tanulónak joga van a középiskolai tanulmányok ideje alatt előrehozott érettségit tenni, amennyiben osztályozó vizsga keretében bizonyítja, hogy elsajátította a tantervben előírt tantárgyi követelmények szerinti tudást. A tanár/iskola viszont nem kötelezheti a tanulót arra, hogy előrehozott érettségi vizsgát tegyen, még a nyelvi előkészítő évfolyam elvégzése esetén sem. A nyelvi előkészítő évfolyam indításakor kiadott oktatási minisztériumi ajánlások világosan leírják, hogy a plusz nyelvtanulásra szánt év célja nem az, hogy a tanév végére felkészítsék a nyelvvizsgára, vagy előrehozott érettségi vizsgára a tanulókat. A Segédlet a nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás 9. évfolyama idegen nyelvi tantervének kialakításához című anyag, amely 2004. szeptembere óta a minisztérium honlapján is megtalálható (www.okm.gov.hu címen a Világ - Nyelv pont alatt) a nyelvi előkészítő évfolyam közvetlen céljait a következőképpen fogalmazza meg:

Amennyiben a tanuló mégis úgy dönt, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam végén előrehozott érettségi vizsgát tesz, utána a pedagógia programban szabályozott módon folytatja tanulmányait.

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet 12§ (2) bekezdése értelmében "az érettségi vizsgára jelentkező - függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét". Tehát a tanuló nem kötelezhető egy adott szintre jelentkezzen.

Lásd az 5. kérdésre adott választ.

Egy szaktárgy idegen nyelven való tanítása csak a két tanítási nyelvű oktatás keretében lehetséges azoknak a szakmai feltételeknek a megléte esetén, amelyeket a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10) MKM rendelet szabályoz. A szaktárgyak tanításánál a szaktárgyi követelmények teljesítése a cél, amely az élő idegen nyelv esetében a nyelvi készségek meghatározott szintjének elérése, nem pedig adott szakmai tartalom közvetítése.

Amennyiben a tanuló elsajátította az adott nyelv/ek követelményei szerinti tudást és ezt osztályozó vizsgán bizonyította, előrehozott érettségi vizsgát tehet emelt szinten is. Ezzel az adott nyelvből befejezi tanulmányait. Ez a tanulónak törvényileg biztosított joga, de nem kötelessége.

Az ÁSZ vizsgálat idejét nem lehet tudni, hiszen az Állami Számvevőszék saját munkaterv és ezen belül ellenőrzési terv alapján dolgozik. Amennyiben sor kerül az ellenőrzésre, azt vizsgálja, hogy a költségvetési normatív támogatás jogszerűen lett-e felhasználva.

Az iskolavezetőben tudatosítani, hogy ez a gyakorlat nem teljesíti a törvényben szabályozott feltételeket.

A helyi pedagógiai programban csak olyan követelményeket lehet előírni, amit a közoktatási törvény és a Nat előír. Ezekben nem szerepel a nyelvvizsga, mint követelmény. Egyébként is felesleges ilyen plusz terhet róni a tanulókra, mivel a NYEK-en és az utána következő években a 13. évfolyammal bezáróan a tanulót az emelt szintű érettségi letételére kell felkészíteni és az emelt szintű érettségi vizsga idegen nyelvből 40-59%-os teljesítmény mellett az alapfokú "C" típusú nyelvvizsgával, 60%, illetve 60% feletti teljesítmény mellett pedig középfokú "C" típusú nyelvvizsgával egyenértékű. Amennyiben viszont a tanuló úgy dönt, hogy nyelvvizsgát tesz, tájékoztatni kell őt, hogy a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2004. végéig biztosította az iskolák részére a lehetőséget, hogy a középfokú "C" típusú nyelvvizsga pótolja az osztályzatokat. Ezt a lehetőséget a nevelési-oktatási intézmények működésének rendjéről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 30/2004. (X. 28.) OM rendelet megváltoztatta és a tanulónak meg kell szereznie az év végi osztályzatokat. Ezt megteheti úgy, hogy részt vesz a tanórákon, így szerzi meg az osztályzatokat, vagy az óralátogatás alól felmentést kér, amihez közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 69. § (2) bekezdése alapján lehetősége van, és osztályozó vizsgával szerzi meg a jegyeket.

A törvény heti legalább 11 órát határoz meg; az OKM által kibocsátott, felmérésrekre építő ajánlások 12 órára terveznek, melyet optimális esetben két idegen nyelvre (8 + 4) fordítanak. Az ajánlások természetesen az adott intézmény jellegéhez, lehetőségeihez adaptálandók.

Az esélyteremtés nem egyenlő azzal, hogy kitöltöm a létszámot, ha nincs elég jelentkező. Ki kell dolgozni az intézménynek a nyelvi előkészítő csoportba való felvétel rendszerét.

A nyelvi előkészítő évfolyamokra is, mint a közoktatás egészére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozik. A 71. § (1) bekezdése értelmében iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül idegen nyelvből a nyelvtanulás első évében nem lehet a tanulót megbuktatni.

Az iskola a pedagógiai programban határozza meg azt, hogy kit és milyen feltétellel vesz fel a nyelvi előkészítő évfolyamra.