A Pekingi Nemzeti Könyvtár kiállítótermében mintegy nyolcszáz magyarra fordított kínai kötet, és csaknem hétszáz kínaira fordított magyar alkotás lesz látható november közepétől tíz napon át. A 900 négyzetméteres térben tematikus elrendezésben állítják ki a köteteket, a falakat pedig a könyvillusztrációkból, borítókból készült plakátok, valamint fordítástörténeti tablók díszítik majd - mondta Hamar Imre.

Érdekességként említette, hogy régebben több ismert alkotó, mások mellett Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor is fordított kínai műveket, de persze német vagy angol nyelvből.

Kínában Petőfi Sándor a legnépszerűbb magyar költő, Szabadság, szerelem című verse a kínai iskolai tananyag részét képezi - emelte ki Hamar Imre, hozzátéve, hogy Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Kosztolányi Dezső és József Attila kötetei is olvashatók kínai nyelven. Mint rámutatott, Kertész Imre Nobel-díja, és az elismerés óta kínai nyelven megjelent könyvei is hozzájárultak a magyar irodalom népszerűsítéséhez.

A magyar fordítók körében még mindig Az út és erény könyve a legnépszerűbb kínai írás. Az időszámításunk előtti IV-III. században élt filozófus, Lao-ce műve, amelynek hat-hét fordítása ismert, gyakran újra megihleti az alkotókat - jegyezte meg a Konfuciusz Intézet igazgatója. 
A távoli kultúrák iránt vonzódó magyar közönség rendelkezésére álló kínai könyvek azonban igen sokszínűek: sorozatok, kulturális és művészettörténeti munkák, regények, valamint az ismertebb költők versei is megjelentek már magyarul - hangsúlyozta Hamar Imre.

A november 16-án - a Konfuciusz Intézet szakembereinek és a Pekingi Idegennyelvi Egyetem magyar szakos hallgatóinak és oktatóinak részvételével - megrendezendő pekingi szakkonferenciáról szólva elmondta: az előadók az elmúlt 40-50 évben felhalmozott fordítástechnikai tapasztalatokat fogják megosztani egymással, kijelölik az új irányokat, megvitatják, mely művek hiányoznak a palettáról, és segítséget nyújtanak a fordításra érdemes kortárs művek kiválasztásában.

A fennállásának egyéves évfordulóját decemberben ünneplő Konfuciusz Intézet vezetője elmondta, hogy Magyarországon egyre többen tanulnak kínaiul; az ELTE kínai szakára 150 hallgató jár és további 30 egyetemista tanulja a nyelvet, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában immár második idegen nyelvként választható a kínai, míg a kínai-magyar kéttannyelvű általános iskolában a diákok 15 százaléka magyar.

A Pekingi Idegennyelvi Egyetemen pedig a négyévente induló magyar szakot 15-20 hallgató választja, egyebek mellett azért, mert tudják, hogy a magyar nép keletről származik - mutatott rá Hamar Imre.

 

(MTI)