2022. január 18.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

"Új virágkorukat" élik a magyar-kínai kulturális kapcsolatok

2007. szeptember 1.
Új virágkorukat élik a magyar-kínai kulturális és oktatási kapcsolatok, s az együttműködés előtt soha nem állt olyan bíztató perspektíva, mint manapság - állapította meg Salát Gergely sinológus, történész, az ELTE oktatója, a budapesti Konfuciusz Intézet munkatársa annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök több hónapig tartó kulturális szezont nyit meg Pekingben és Sanghajban vasárnap kezdődő kínai látogatása alatt.
Mintegy kétszáz magyar művész utazik ki a Magyar Évad részeként, "Szabadság, szerelem" címmel megrendezett kulturális programsorozat szeptembertől novemberig tartó pekingi és sanghaji rendezvényeire, és több mint száz művész mutatja be a magyar kultúrát jövő év február-márciusában Hongkongban, majd áprilisban Sencsenben (Shenzhen) is. Az együttműködés keretében jövőre a kínai kultúra is bemutatkozik Magyarországon.

Az eseményre a magyar kultúra olyan "nagykövetei" kaptak meghívást, mint Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre, Kocsis Zoltán vagy Sebestyén Márta. Igazi kulturális csemegeként Kocsis Zoltán a Sanghaji Operát vezényli majd, Markó Iván és Keveházi Gábor koreográfiáját kínai zenekar és kórus kíséri, a Budapesti Operettszínház énekesei és táncosai kínai zenekarral játszanak, a magyar írók kínai írótársaikkal járják be Kína több városát.

Pekingben egyebek közt Kodály Zoltán életművét, illetve kortárs roma festők alkotásait bemutató kiállítás nyílik.

Kínában az átlagember is fogékony a magyarországi hírekre, sokan kívülről fújják Petőfi Sándor verseit, mivel költészete sokáig kötelező középiskolai tananyag volt (s részben még ma is az.) Kínában jelentették meg első ízben fordításban Petőfi összes művét. (Gyurcsány Ferenc Sanghajban felavatja a szabadságharc költőjének második kínai szobrát.)

Magyarországon jelenleg három felsőoktatási intézményben tanítanak kínait: az ELTE Kelet-Ázsiai Tanszékén, a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán és a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán.

Állami ösztöndíjjal évente kb. 15 diák utazhat Kínába. A kínaiul tanulók száma folyamatosan növekszik mind a felsőoktatásban, mind magánúton, s egyre több diák kerül ki Kínába nem állami ösztöndíjjal is. A kínai fél a HSK vizsgán legjobban szereplő két-három főnek ösztöndíjat biztosít, s az EU-Kína partnerség keretében is folyik diákcsere.

Az utóbbi időben több magyar és kínai egyetem kötött együttműködési megállapodást, s a hasonló kapcsolatok várhatóan szaporodni fognak.

Medgyessy Péter volt miniszterelnök kezdeményezésére 2004-ben Budapesten létrejött az egész világon egyedülálló Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, amelybe Magyarországon élő kínaiak gyermekei mellett magyar diákok is járnak.

Kínában a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén van magyar szak, ennek diákjai általában egy évet töltenek Magyarországon ösztöndíjjal. Mindkét ország doktoranduszai, kutatói számára több pályázati lehetőség is nyitva áll, hogy a másik országban folytassák tanulmányaikat; különösen szoros az együttműködés a zene területén.

A kínai és a magyar állam támogatásával 2006-ban alakult meg Budapesten az ELTE Konfuciusz Intézet, amelynek fő célja a kínai nyelv és kultúra magyarországi népszerűsítése. Kínában nem működik magyar kulturális intézet, de Hiller István oktatási és kulturális miniszter épp a Magyar Évad előestéjén nevezett ki két szakdiplomatát Kínába - egyet Pekingbe, egyet pedig Sanghajba -, hogy kulturális intézet hiányában is segítsenek megteremteni a lehetőségeket a magyar kultúra bemutatkozására.


(MTI)
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok