2024. március 29.
eu2011.hu
Önkéntesség Európai Éve 2011
Átadás-átvétel
Felhasználóbarát honlap 2009-2010
 
 

Ez az oldal csak archívum, tartalma ELAVULT – kérjük, látogassák meg a tárca honlapját itt.

Ginkgo-napok a Füvészkertben

2006. október 5.
2006. október 6. és 8. között Ginkgo-napokat rendez a Füvészkert, mivel idén 200 évesek az itteni páfrányfenyők (Ginkgo biloba); a gyógyító fák születésnapi ünnepségét pedig egybekapcsolják a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 57. évfordulójával. A ginkgóval kapcsolatos kulturális programokat Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár nyitja meg.
Az ország első, 1771-ben alapított botanikus kertjében az idén 200 évesek a páfrányfenyők (Ginkgo biloba). A Füvészkert születésnapi rendezvénnyel készül hagyományt teremteni hazánkban a gyógyító fának. A Kert ezen kívül együtt ünnepel a Kínai Népköztársasággal, a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 57. évfordulója alkalmából. A "Kulturális és természetes életmód-napok " 2006. október 6-tól 8-ig látogathatók az ELTE Botanikus Kertjében.


Program október 6-án:

12.30 Ünnepélyes megnyitó
Zhu Zushou úr, a Kínai Népköztársaság Magyarországon akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete
Bogyay Katalin nemzetközi kapcsolatokért felelős szakállamtitkár
13.00 A kiállítást bemutatja Dr. Hudecz Ferenc az ELTE rektora és Dr. Orlóci László igazgató
13.30 Kínai teaszertartás, állófogadás
15.00 Vetített képes előadás a Ginkgo bilobáról (Wolfgang Orlamünde, Kósa Géza, Dr. Orlóci László)

A program résztvevői és kiállításai összekapcsolódnak ezzel a "kettős" ünneppel: kínai és magyar művészek gingkoval kapcsolatos bemutatói, előadásai, kulturális és gasztronómiai különlegességek láthatóak október 7-én és 8-án a Füvészkertben.

Kiállítások, programok:
  • Kína természeti és kulturális örökség képei fotókiállítás
  • Lu Yu Hua (Sophia Lu) festőművésznő kiállítása
  • Beretvás Nagy András festőművész kiállítása
  • Köblic Birgit üvegművész kiállítása
  • Ginkgo biloba fotókiállítás (Wolfgang Orlamünde)
  • Kínai teaház, teaszertartás, kóstoló
  • Szilágyiné Rencz Marianna keramikusművész bemutatója
  • Beijing-bonsai bemutató (Egyetemi Bonsai Klub)
  • Papírmerítés (Budai Papírmerítő Műhely)
  • Tombola nagy értékű ajándékokkal
  • Ginkgo börze, növény- és ajándékvásár
  • Ginkgo fórum
  • "Élő kövületek" a kertben, séta szakvezetéssel naponta kétszer
  • "Parányi" kert, gyermek és ifjúsági program
Előadások:
  • Zenekultúra: A kínai hagyományos zenekultúra fejlődése, pillanatképek a régi kínai művészetek világából; A hagyományos hangszerek nyomában
  • Teakultúra: A tea keletkezésének legendái. Mítoszok nyomában; A teaszertartások kialakulása - a tea, mint művészet
  • Ginkgo biloba vetített képes előadás
A ginkgo fa története

270 millió évvel ezelőtt, a perm korszakban, amikor még őshüllők népesítették be a Földet, a páfrányfenyő ősi fajai alkották a gazdag növényvilág egyik jellegzetes csoportját. A páfrányfenyőt egy német tudós, Kämpfer "találta meg" Japánban, 1691-ben, később kiderült, hogy a növény Kínából származik, és ott is fennmaradt: kolostorok és paloták kertjeiben gondozták buddhista szerzetesek. A szentnek tartott gingko aztán innen került tovább Japánba, majd Koreába, végül Európába. Az 1700-as évek közepén már a híres angol Kew botanikus kertben is volt belőle példány, később pedig Európa több országában egyre több növényt ültettek. Darwin a ginkgót élő kövületnek nevezte.

A fáról a legkorábbi írásos feljegyzés kb. 4800 évvel ezelőtt keletkezett Kínában, a Sung dinasztia idején. Az első kínai füvészkönyvben úgy írnak róla, mint ami jó a szívre és a tüdőre. A hagyományos kínai orvoslásban asztmát, keléseket gyógyítottak vele, pirított magjait az emésztés segítésére, a részegség tüneteinek enyhítésére alkalmazták. Gyógyhatását az utóbbi évtizedekben a modern orvostudomány kutatásai is igazolták.

A páfrányfenyő az évmilliók alatt alig változott. Még Goethét is megihlette: Gingko biloba címmel írt költeményt régi szerelméhez.

A ginkgo Földünk legöregebb fafaja, mely az évmilliók alatt hihetetlen életerőre tett szert. Az utóbbi időben bebizonyosodott róla, hogy kiválóan tűri a városi levegő és környezet megpróbáltatásait. Hirosimában, az atombomba robbanási centrumától egy kilométerre lévő fa túlélte a katasztrófát, nem sérült meg különösebben. Amikor a terület felújítása megkezdődött, úgy döntöttek, helyén hagyják e fát, amely ma egy kis templomhoz vezető lépcsőt választ két részre.
 ugyfelkapu  ujmagyarorszag magyarorszag.hu
banner_2 banner_kszk_w120 buro EUvonal
 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

Telefon: (+36-1) 795-1200

E-mail:

Államtitkárságok