Az Európa Tanács Közoktatási Bizottságának "Demokratikus állampolgárságra nevelés" (DÁN) című projektjének célja a diákok felkészítése a társadalom életében való aktív, felelősségteljes részvételre, az ehhez szükséges képességek, attitűdök kialakítása, a demokratikus jogok megismertetése. A demokratikus állampolgárságra nevelés formális és informális tanulási környezetben is megvalósulhat (iskola, család, munkahely stb.).

 

A projekt célcsoportjai: diákok, tanárok, szülők, oktatási intézmények, civil szervezetek, politikusok és döntéshozók.

 

A "Demokratikus állampolgárságra nevelés" című projekt első, 3 éves szakasza 2000-ben lezárult. A projekt első szakaszában megtörtént a demokratikus állampolgárság koncepciójának kidolgozása, a tapasztalatok, innovatív megközelítések elemzése, irányelvek kidolgozása a demokratikus állampolgárságra nevelésnek az oktatásba történő beépítésére.

(Legfontosabb tanulmányok angolul - ld. Dokumentumok)

 

A projekt második szakaszának (2001-2004) célja az 1. szakasz eredményeinek megjelenítése a gyakorlatban és a tagállamok oktatáspolitikájában, lezárásaként az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2005. évet a demokráciára nevelés évének nyilvánította (European Year of Citizenship through Education - EYC).

 

A harmadik szakaszról, azaz hosszabb távú folytatásáról 2005-ben döntött az ET, keretében a DÁN 3 aspektusra fókuszál: szakpolitikai fejlesztés; tanárképzés; demokratikus iskolavezetés, demokratikus iskolai szervezet. A szakasz értékelése jelenleg folyik.

 

A projekt célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása érdekében az Európa Tanács tagállamai létrehoztak egy koordinátori hálózatot. A koordinátorok feladata: információnyújtás az Európa Tanács és a tagországok eredményeiről a hazai intézményeknek, ill. az Európa Tanács és a tagállamok felé a hazai gyakorlatról, hálózat kiépítése az érdekelt intézmények között a tagországokban, az első szakasz eredményeinek terjesztése.

 

A magyar koordinátor:

 

Tel: +36-1-795-4166

Email: sara.kun-hatony@nefmi.gov.hu

 

MAGYAR EDC (country profile)

 

Magyarországon az oktatás demokratikusságát, a tanuláshoz való jogot, az esélyegyenlőséget, a tanulás és tanítás szabadságát, a pedagógusok, tanárok és szülők jogait és kötelességeit alapvető jogszabályok szabályozzák. Magyarország alkotmánya lefekteti, hogy "minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges" valamint, hogy "a Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát".

 

A magyar közoktatási törvény (1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról) minden tanköteles korú tanulókat oktató oktatási intézmény számára kötelező érvényű. A törvény célja "a Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése."

 

A Nemzeti alaptanterv (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet) "szellemiségét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar törvények, kiemelten a közoktatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumok és magyar jogforrások határozzák meg. A NAT olyan iskola működését segíti megvalósítani, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanítási-tanulási folyamatok. A NAT olyan iskolarendszert kíván erősíteni, amely az esélyegyenlőség megvalósulását segíti." (További információ a Közoktatás / Tantervek / Nemzeti alaptanterv (NAT) oldalon található.)

 

A Nemzeti alaptanterv minden, a közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézményre kötelező érvényű. A NAT szerint "az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése." (További információ a Közoktatás / Tantervek / Nemzeti alaptanterv (NAT) oldalon található.)

 

 

A közoktatás tantervi szabályozása háromszintű: az említett Nemzeti alaptantervből, a kerettantervekből és a helyi tantervekből tevődik össze. A Nemzeti alaptanterv kormányrendeletként jelenik meg, és a fentiekből kitűnik, hogy az egész életen át tartó tanulás kulcskompetenciáira helyezi a hangsúlyt.

Egyre több az akkreditált vagy az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott kerettanterv, amelyek a Nemzeti alaptanterven alapulnak, és ajánlásul szolgálnak az iskolák helyi tanterveinek kidolgozásához.

A helyi tanterveket a NAT rendelkezéseivel összhangban (legtöbbször kerettantervi ajánlás alapján) maguk az iskolák dolgozzák ki, majd a nevelőtestület és a fenntartó hagyja jóvá. A helyi tantervek határozzák meg a kötelező és választható tanítási/tanulási tevékenységeket (órákat, projekteket stb.). Ezáltal az iskoláknak lehetőségük van - helyi tantervüknek megfelelően - az aktív állampolgárságot tantárgyalapú órák vagy projektek keretében illetve (más témákba) integráltan tanítani.

 

A tanárok szabadon megválaszthatják a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, és az iskola nevelési programjával összhangban összeállítják a tanmenetet. A tankönyveket a tanári kar választja ki az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékből. A tankönyvpiac rendjét törvény szabályozza (2001. évi XXXVII törvény a tankönyvpiac rendjéről), a tankönyv-akkreditációt és a tankönyvtámogatást pedig rendeletben szabályozzák.

 

Jelenleg a demokratikus állampolgárságra nevelés kulcsdokumentuma az "Ajánlások az aktív és felelős állampolgárságra nevelés stratégiájához" (a teljes szöveg az www.ofi.hu/eroszakmentes-iskola/demokraciara-neveles/demokraciara-neveles honlapon olvasható) című szakértői tanulmány, amely:

A tanulmány hangsúlyozza az iskoláknak a DÁN terén betöltött szerepét, és kiemeli az iskolák, tananyag, módszerek és értékelés területén a társadalmi befogadás erősítése, a szociális készségek és kompetenciák (és ezáltal az aktív állampolgárság) fejlesztése érdekében történt fejleményeket és előrelépést.

 

Magyarországon minden iskolában legalább egy diákönkormányzat vagy hallgatói önkormányzat működik.A közoktatási törvény értelmében a diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

A méréssel és értékeléssel kapcsolatban kiemelendő, hogy Magyarország részt vett az IEA 1999-es "állampolgári ismeretek oktatása" felmérésében (sajnos 2009-ben nem vettünk részt). Az országos mérési és értékelési eszközök kidolgozása az EU Strukturális Alapjaiból finanszírozott projektekben történik (jelenleg a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében).

 

A középiskolai érettségi vizsga jelentős változásokon ment keresztül. Középiskolai (gimnáziumi és szakközépiskolai) tanulmányaik végén a diákok érettségi vizsgát tesznek, amely a felsőoktatásban való részvétel előfeltétele. 2005-től a vizsgát két szinten (közép és emelt szinten) lehet letenni. A vizsgák többsége kompetenciaalapú. Az írásbeli vizsgát központilag dolgozzák ki, és ezután küldik el az iskoláknak. Három érettségi vizsgatárgy (az ember és társadalom, társadalomismeret valamint az emberismeret és etika) írásbeli vizsgája középszinten projektmunkaként is letehető.

 

A civil társadalom igen aktív Magyarországon. Számos civil szervezet tartja fontosnak a demokratikus állampolgárságra nevelést, és szerveznek a témában konferenciákat, továbbképzéseket vagy adnak ki könyveket.

 

Nem rendelkezünk elegendő információval az egyes iskolák által alkalmazott módszerekről, taneszközökről és tanítási gyakorlatról. A jó gyakorlatok elterjesztése illetve az érintettek folyamatos tájékoztatása továbbra is fontos feladat.

 

Az aktív állampolgárságra nevelés a jövőben még hangsúlyosabb lehet, különösen az EU oktatás terén meghatározott céljaihoz kapcsolódóan, és Magyarország 2011-es EU elnöksége idején, hiszen 2011 az önkéntesség európai éve lesz.