2024. április 24.
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
2006. április 19.
A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
VII. FEJEZET
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK
Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányai
és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
és a külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatása
110. § (1) A nem magyar állampolgár akkor tanköteles Magyarországon, ha a magyar jogszabályok szerint menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kísérő nélküli kiskorú, illetve szülőjével együtt tartózkodási engedéllyel vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező kiskorú. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.
b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé. Az a) pontban foglaltakat a tartózkodási vízummal rendelkezők esetében is alkalmazni kell.
(3) A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, a kollégiumi nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.
(4) Az a nem magyar állampolgár, aki az Oktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.
(5) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke - ha nem tartozik az (1)-(2) bekezdés hatálya alá - viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást.
(6) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(4) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában -, az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.
(8) Az (1) és (7) bekezdésben meghatározottak óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az oktatási miniszter pedagógiai rendszereket (oktatási programokat) ad ki.
111. § (1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt.
(2) Ha a beszámítás kérdésében az iskola igazgatója nem tud dönteni, beszerzi az oktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét.
VIII. FEJEZET
114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:
- az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,
b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában
- a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés, valamint ennek keretében és - a 27. § (8) és (10) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;
- az első-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;
- az 52. § (7) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;
- a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;
- a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;
- a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;
- az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;
- a lakhatási feltételek - jogszabályban meghatározott szakmai normatíváinak megfelelő - biztosítása;
- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;
(2) Minden esetben ingyenes a sajátos nevelési igényű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás. A hátrányos helyzetű tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése.
(3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.
(4) Az ingyenes szolgáltatások körében a nevelési program, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a mindenki számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni. Az iskolaszék - annak hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat - meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.
115. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a második szakképesítésre való felkészüléskor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
b) a 114. §-ban fel nem sorolt, tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozás és a tanulószoba;
- heti hat tanórai foglalkozás a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás (vizsga, művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga) és egy művészi előadás, továbbá egy alkalommal - tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt - az évfolyam megismétlése egy művészeti képzésben való részvétel esetén,
- továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek igénybevétele, használata;
d) a - nappali oktatás munkarendje szerint szervezett oktatás kivételével - felnőttoktatásban a tizenegyedik évfolyamtól a gimnáziumban és a szakközépiskolában, valamint a szakközépiskolában vagy szakiskolában első szakképesítés megszerzésekor a szakképzési évfolyamon a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak.
e) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.
(3) A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
116. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:
a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, továbbá minden tanórai foglalkozás annak, aki nem tanköteles, feltéve, hogy nem áll tanulói jogviszonyban a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban, továbbá annak, aki betöltötte a huszonkettedik életévét;
b) a 114-115. §-ban meghatározott kivétellel szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak;
c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;
d) gimnáziumban, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak;
e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
(2) Az (1) bekezdés d)-e) pontjában foglaltakat a felnőttoktatásban részt vevők tekintetében is alkalmazni kell.
117. § (1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának
b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;
(2) A térítési díjat - a fenntartó által meghatározottak szerint - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban - az (1) bekezdés a) pontja kivételével - nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a feladatellátáshoz biztosított alap normatív hozzájárulás zeneművészeti ág esetén tíz, más művészeti ág esetén húsz százaléka. E rendelkezés a hátrányos helyzetű tanulók tekintetében nem alkalmazható, tőlük térítési díj nem szedhető.
(3) A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíjat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell.
(4) A fenntartó határozza meg azokat a szabályokat - a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás, illetve az ezzel összefüggő más szolgáltatás kivételével -, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt a 114. §-ban meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.
(5) Az alapító okirat szerint vállalkozás alapján folyó nevelés és oktatás, illetve az ezzel összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos tandíjról, a kedvezményekről, és a befizetés módjáról az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, illetve a kollégium vezetője dönt.
- az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma az átlaglétszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatás), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetése támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.
(7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is.
(8) E törvény 114-116. §-ában foglaltakat alkalmazni kell, ha a fenntartó a 81. § (11) bekezdése alapján nyilatkozatát megküldte a települési önkormányzat részre.
(9) Az egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat - az átengedett és saját bevételeiből - köteles átutalni a hozzájárulást folyósító szerv részére, illetve az átengedett bevételeit mindaddig, ameddig a közoktatási megállapodás érvényes, a kiegészítő támogatás összegével csökkenteni kell, ha a helyi önkormányzat az egyházi jogi személlyel az e törvény 81. §-ának (13) bekezdésében meghatározottak alapján közoktatási megállapodást kötött és az egyházi jogi személy az e bekezdésben meghatározottak szerint nem válik jogosulttá arra, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerint egyoldalú nyilatkozatot tegyen. A közoktatási megállapodás megkötését követő második év után a nyilatkozattételre jogosult egyházi szerv kezdeményezheti az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnál, hogy az e törvény 81. §-ának (11) bekezdésében meghatározottak szerint egyoldalú nyilatkozatot tehessen. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont a hozzájárulást megadja, ha a nevelési-oktatási intézményben - az intézmény legalább hetven százalékos kihasználtsága mellett - az osztály, csoport létszám eléri az e törvény 3. számú mellékletében előírt átlaglétszám kilencven százalékát. Az egyoldalú nyilatkozat benyújtását követő nevelési, oktatási évtől kezdődően a fenntartó az egyoldalú nyilatkozat alapján jogosulttá válik a kiegészítő hozzájárulásra, a közoktatási megállapodás pedig bármelyik fél - az egyoldalú nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül - azonnali hatállyal felmondhatja. Ha az egyházi jogi személy nem kapta meg az egyoldalú nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulást, egy év eltelte után ismét kezdeményezheti a hozzájárulás megadását. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontnak a nyilatkozattételhez szükséges hozzájárulás megadásával kapcsolatos eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha az egyházi jogi személy nem tartozik az e törvény 81. §-a (11)-(12) bekezdésének hatálya alá, és az egyházi jogi személy által létesített nevelési-oktatási intézmény által ellátott feladatokra köt közoktatási megállapodást - közös megegyezéssel - a helyi önkormányzat és az egyházi jogi személy.
(10) A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés megállapítható - a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló keresetkiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés feltételeit - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kollektív szerződésben, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.
(11) Az intézményfenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgáltatást ellátó intézményekben pedagógus munkakörben, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata.
(12) A fenntartó a (11) bekezdés szerint meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között.
Érettségi
Oktatási Hivatal (OKÉV) Központi ügyfélszolgálata
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: info@oh.gov.hu
Felsőoktatási felvételi
Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK)
Telefon: (+36-1) 477-3131
E-mail: info@felvi.hu
Diákigazolvány
Ügyfélszolgálat:
Educatio Kft. Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Telefon: (+36-1) 266-7733
E-mail: info@diakigazolvany.hu
NEFMI Központ
Telefon:(+36-1) 795-1200
Fax: (+36-1) 795-0022
